UPDATE: Itt a nagy felindulásban alapvetően keveredett össze a szezon a fazonnal, minthogy a népszerű DJ-razziákat a MAHASZ intézi, továbbá a matricákat is a ők adják az üres adathordozókra. Az Artisjus ettől függetlenül az őket érintő kérdésekben hamarosan önálló posztban válaszol T. "szakmabelinek".
Egy mindannyiunkat károsító "nonprofit" szervezetről lesz szó, akik például a szerzői jogok védelme címén pénzt szednek mindenkitől, aki a kutyáját/macskáját/gyerekét filmezi a parkban. Egy "szakmabeli" olvasónk összeszedett néhány anomáliát a magyar "jogvédelemről", tanulságos. Mint bármilyen "jogvédő" egyesületnek, az ArtisjusMahasznak sincs lófasz joga sem vádolni senkit, sem lefoglalni semmit. Nade halljuk a szákembert:
Az Artisjus több sebből is vérzik, ha lenne valaki annyira tökös, hogy nekik megy egy jó ügyvéddel, simán pert lehetne nyerni. Alapvetően a jogvédelem fontos és hasznos dolog lenne, de ami itt folyik, azt távolról sem nevezhető annak.
1.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ahogy a nevében is foglalja: jogvédelemmel foglalkozik. Saját bevallásuk szerint automatikusan védik a jogaimat, ha zenét komponálok / készítek, hiszen a jogvédelem alanyi jogon jár, aminek érvényesítését ők - önkényesen - magukra vállalták. Igen ám, de mindaddig nem vagyok jogosult jogdíjra - még ha olyan elismert és népszerű volnék mint Carl Cox, vagy Tiesto - , amíg nem regisztrálom be magam a rendszerükbe.
Magyarul automatikusan lehúznak mindenkit aki a zenémet játssza, de mindaddig nem kapom meg a pénzem, amíg nem regisztrálom be magam. Tehát aki nem regisztrál be, az vessen magára. ...na de akkor ez hogyan is van jogilag? Alanyi jogon jár nekem a jogdíj, csak épp nem kapom meg alanyi jogon? Ez bizony súlyos összegek lenyelése, ami az átalánydíjak ködébe van burkolva. Ez sikkasztás.
2.
Ha DJ vagy és belépsz a DJ Szövetségbe, akkor kedvezményt kapsz az éves átalánydíjból. Ezzel csak az a gond, hogy az Artisjus (és Mahasz) nem a saját pénzével rendelkezik, hanem a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők pénzével, hiszen azok jogait védi, azok jogdíjait szedi / hajtja be. Így felmerül a kérdés, hogy mi alapján osztogat az Artisjus kedvezményeket mások pénzéből, azok beleegyezése nélkül? Ez bizony az alkotók megkárosítása a DJ Szövetség (értsd: haverok és saját maguk) javára.
3.
Senkinek sem engednek betekintést a pénzek mozgásába, így azt mondanak amit akarnak. Ha a politikusokat át lehet világítani, akkor az Artisjust miért nem? Megjegyzem, egy perrel és megfelelő ügyvéddel erre is lenne lehetőség.
4.
Ha a Volt Fesztiválon DJ Yoda megúszhatta a büntetést és elkobzást, akkor a magyar srác miért nem? Ez a magyar törvények szerint részrehajlás, illetve jeszi nyilván nem a szervezők szép szemeiért "tekintett el" az ellenőrzéstől / kobozástól, hanem nagy valószínűséggel egy kellemes összegért cserébe.
Innentől már mindegy, hogy korrupt intézkedésnek, vagy részrehajlásnak tekintjük a dolgot, lényeg, hogy mindkét esetben törvényellenesen járt el. (és ha most felmerül hogy feltételezésre alapszik a vádaskodásom... nos, az Artisjus teljes létezése és az összes intézkedése feltételezésekre alapszik, így nem hinném, hogy mi nem feltételezhetünk.)
5.
A blogokról ingyen letölthető zenék legtöbbször nem köthetőek kiadóhoz, tehát szerzői kiadásnak minősülnek. Ebben az esetben a Mahasz kapásból kiesik a játékból, de még ott van az Artisjus, ami a szerzők jogait védi. Ők állítólag benne vannak a nemzetközi jogvédő nexusban, viszont ha az a szerencsétlen "hálószoba producer" nincs beregisztrálva, akkor ő megint nem kap pénzt (eleve nem haszonszerzés céljából készítette a zenét és tette közzé). Tehát a magyar DJ-nek ebben az esetben két választása van:
Egyik, hogy letölti a zenét és vígan lejátssza, úgy, mint minden más DJ bármelyik másik országban, annyi bökkenővel, hogy itthon ezért (egyedülálló módon) büntetés, elkobzás és bírság jár. Másik lehetőség, hogy a magyar dj letölti a zenét, felveszi a kapcsolatot a producerrel (ha sikerül), kér tőle egy "igazolást", hogy a zenéjét ingyen letölthette (ilyenkor már kiröhögték a magyar dj-t), majd a kinyomtatott levéllel (ami nem mellesleg könnyedén hamisítható és hivatalosan nem is tekinthető bizonyítéknak / bizonylatnak) besétál Jeszihez, hogy matricázza fel a lemezét.
Nézzük ezt a gyakorlatban:
Zenénkénti átlag 4 perccel számolva egy 2 órás szettnél összesen 30-szor kell az elöbb említett köröket lefutni (net/producer/visszaigazolás/jeszi/matrica) és már tud is érvényesülni a magyar DJ a szakmában... Persze ha a DJ nem előre összeállított szettel akar fellépni, akkor készül vagy 100 zenével, hogy alkalmazkodni tudjon az adott bulihoz, közönséghez, hangulathoz, stb... ha bármelyik lépést kihagyja, jön az elkobzás és a bírság. Ez a szakma ellehetetlenítése és a szabály életképtelensége is egyben.
6.
Ha ez nem lenne elég, akkor még itt van ez is: Az ártatlanság védelme (bűnösség védelmének tilalma) alapján senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg (A Magyar Köztársaság Alkotmánya).
Tehát ha az Artisjus egyik képviselője odalép a színpadra, akkor maximum időpontot egyeztethet a DJ ügyvédjével (a show megzavarása nélkül), de nem áll jogában feltételezésekre alapozva átvizsgálni, LEFOGLALNI, ellehetetleníteni a DJ-t, mert az alkotmányellenes. Akármilyen jogszabályokat is lobbiztak ki, ez mind ütközik az alkotmánnyal.
7.
Némi számadat:
2007-ben az Artisjus 14 milliárd (!) forintott gyűjtött be jogdíjakból.
A Belga együttes igen elismertnek és széles körben felkapottnak számít, tehát egy igen jól fizetett kategóriába kellene hogy essen a jogdíjak kifizetésénél. Ezzel szemben az éves bevételük (jogdíjakból) pályafutásuk alatt összesen csak kétszer érte el az 1 millió forint / év feletti összeget. Tehát mégegyszer: 14 milliárd folyt be, és egy Belga örül, ha 1M forint felett részesül belőle.
Tegyük fel, hogy kezelési és egyéb költség néven levonunk - brutális mennyiségű pénzt a példa kedvéért - 5 milliárdot a begyűjtött összegből (tehát több mint egyharmadát), akkor is még 9000 (azaz kilencezer!) a Belgához hasonló együttesnek (előadónak, producernek stb..) tudnának egymillió forintos jogdíjat folyósítani. Ugyebár ennyi zenész az amatőrökkel együtt sincs Magyarországon...
Az Artisjusnál azt állítják, hogy a pénz 65%-át külföldre utalják (khm..). De oké, mondjuk azt, hogy elhisszük. Akkor is még 3150 magyar együttesnek / producernek stb.. járna 1 milliós jogdíj kifizetés. Megint megjegyzem, hogy 3150 a Belgához hasonlóan felkapott és ismert együttesnek, tehát hasonló lejátszási / fellépési / eladási rátával működő együttesnek, járna ez az összeg, nem DJ Vanabínek.
Vannak persze bagatell összegek amikkel takarózik az Artisjus, mint pl az ún. szociális-kulturális kiadásokra szánt összegek (saját bevallásuk szerint 2007-ben ötvenegymillió forint), ami még mindig 3099 együttes 1 milliós kifizetését tenné lehetővé...
Tehát akkor hova megy el ez a sok pénz? Nos, nem megy sehova, ott marad ahova befolyt. Nem véletlen, hogy a DJ-ket is átalánydíj befizetésére ösztönzik, mert így a legkönnyebb eltüntetni a milliókat/milliárdokat. Ha minden egyes DJ kötelezve lenne a játszási lista leadására, akkor az Artisjus képtelen lenne feldolgozni az adatokat (reális időn belül, vagy egyáltalán), illetve minden lejátszásról lenne bizonyíték, így sokkal nehezebb lenne elcsalni a pénzeket. Ha a nyugatra hivatkoznak folyamatosan, akkor itthon is tegyék közzé, hogy kinek mennyi pénzt utaltak ki egy adott évben, hadd lássuk mi is az adatokat!
Szóval itt egy házifeladat a hétre:
Ha valaki fel tud sorolni legalább 3000 befutott, rendszeresen koncertező, médiákban aktívan szereplő, magyar zenei formációt, az küldje be a listát, kíváncsiak vagyunk rá!
Az utolsó 100 komment: