A nagy melegben minden a feje tetejére állt, Szekértábor például pozitív kicsengésű ellenőrös sztorit küldött, bliccelő kismamával és világfi BKV-alkalmazottal, "ilyen is megesik" alrovatunk legnagyobb örömére. Íme:

Egy – nem is olyan nagyon – boldog ügyfél történetet osztanék meg veled. Az esetet a vidéki sógornőm mesélte, aki kétéves kisfiával, hathónapos terhesen egy babakocsival és egy hátizsákkal felszerelve próbált lejutni a metróba. Ezt egy kezében szorongatott, de nem érvényesített szakaszjeggyel kísérelte meg. A mozgólépcső tetején álldogáló ellenőr azonban elegánsan megállította, „excuse me”, szólott, és kiemelve kezéből a jegyet, saját kezűleg érvényesítette az automatában. Sógornőm mosolyogva mondott egy Thank you-t, majd folytatta útját lefelé.

A banális kis esetben az lepett meg, hogy a jelek szerint a BKV kezdi felkészíteni alkalmazottait a jóhiszemű külföldiekkel való jóhiszemű bánásmód elemi szabályaira. Figyeljünk az apró jelekre: az ellenőr nem ellenségként közelít az utashoz,  udvariasan szólítja meg, tapintatosan segít neki a jegyérvényesítésben, angol (nemzetközi) kifejezést alkalmaz. Ha ez így megy tovább, idővel még az orkszerű külső megjelenésen is változtatnak majd.

Persze lehet, hogy ez csak a nyári fesztiválozóknak szóló lazítás, és a jövőben visszatérnek a „leordítom a hajadat a fejedről” stílushoz, de a sógornőmnek – eltekintve attól, hogy nem külföldi, és nem fesztiválozni jött Budapestre – mégis jól esett. Csak azt a jó kis szakaszjegyet sajnálta az egészben ;-)

Üdv.

Szekértábor