Hát mit képzel a T. állampolgár, hogy csak úgy tápanyaghoz juttatja az amúgy rendszeresen gondozott köztéri fákat? Főleg, amikor már a kutyák is felszedik maguk után a pisát. A rend őrei nagy erőkkel csaptak le rá és társára, az eljárás során pedig lekésték az utolsó vonatjukat:

Újabb nyári rendőrkalanddal szeretném gazdagítani a leltárt, ami a napokban esett meg barátommal és velem Siófokon egy görbe este után. Azért annyira nem volt görbe az este, mert haza akartunk érni az utolsó vonattal, ami 23:30 körül indult az állomásról.
 

Kényelmes tempóban vágtunk át a Jókai parkon, jókedvű, bulira inhaláló fiatalok között. Utunkat a park egyik fájánál diszkrét fáradtolaj-csapolással szakítottuk meg, amit azonban nem tudtunk teljesen véghezvinni, mert egy járőrkocsi fényei tűntek fel mögöttünk. A sétaösvényen érkezett gépjárműből három tettre kész, fiatal rendőr pattant ki, akik vérbeli balatoni zsaruhumorral indítottak:
Jó estét uraim! Személyi igazolványokat kérünk, de tiszta kézzel!
Odaadtuk, mire a szokásos eljárás keretében ellenőrizték adatainkat a központon keresztül, s midőn megállapítást nyert, hogy nem állunk körözés alatt, szabálysértési bírságot róttak ki ránk. Persze, élhettünk volna a tagadás lehetőségével (ez esetben feljelentés következett volna), ám mögöttünk a fán még ott csillogott a frissen odahelyezett corpus delicti. Azért megkérdeztem, hogy a feljelentés mivel jár, mire közölte a szemüveges, bagolyfejű járőr, hogy „három másodperced van eldönteni”. Maradtunk tehát a biztos bírságnál. Közben megtudakoltuk még, hogy a vonatunkat elérhetjük-e, ám kiderült, hogy még hosszú percekig tart a büntetési igazolások és a csekk kiállítása.
 
A helyzet majdnem válságosra fordult, de ekkor jött az erősítés! Feltűnt ugyanis másik három, gyalogosan érkező rendőr, akik közül az egyik tahósági viszketegségben szenvedett. NB II-es zsarufilmeket idéző mozdulatokkal szívta a cigarettáját az orrunk előtt, és vicceskedő megjegyzésekkel kommentálta a helyzetet. A nevüket illetően nem voltak ilyen közlékenyek(!), mindössze annyit tudtam kivenni, hogy a büntetést szorgos diáklányként körmölő rendőrnő Szili Mónika névre hallgat, a járőr rendszáma pedig LRL-304.
 
Ekkor váratlan incidens zavarta meg a precízen zajló szabálysértési eljárást, megcsörrent a mobiltelefonom. Barátaink érdeklődtek, hogy hazamegyünk-e a vonattal vagy sem, hiszen a következő 5 órával később indult. Én röviden közöltem, hogy nem valószínű, ám ekkor a dohányfőtörzs idegesen ordítani kezdett, hogy tegyem le azonnal, ez hatósági eljárás. Nem lehettem elég gyors, mert rángatni kezdte a kezem, és recitálta a „hatóságieljárásközbentilos” mantrát.
 
Újabb tíz perc várakozás következett, ami roppant kellemetlen volt, mert a vonat elment, és nekem igencsak vécéznem kellett volna. (Ezt természetesen jobbnak láttam nem közölni J) Végül a filigrán rendőrnő átnyújtotta aláírásra a cetliket, amin már kínomban mosolyogva konstatáltam, hogy helytelenül szerepel a nevem. Pedig becsületére legyen mondva, húsz percig is dolgozott rajta… Mindegy, emiatt már nem akartam szólni. Ja, idézem róla a tényállás rövid leírását: „köztisztasági szabálysértés. Vizel a Jókai parkban”.
 
Ezt követően hanyag eleganciával aláfirkantottuk a nevünket, és távozhattunk. Ennyi a sztori, s a kommentelők kedvéért hozzátenném, hogy a faöntözés pőre tényét és szabályellenességét nem tagadjuk, de érthetetlen számunkra, hogy a majdnem fél órás procedúrához miért kellett a fél kapitányság. Siófok ennyire tiszta terület lenne, hogy féltucat közeg is ráér két veszélyes köztéri vizelőt szívatni? Azt a populista és igazságtalan kérdést fel sem teszem, hogy az enyingiek erődemonstrációjánál hol voltak a rend vitéz őrei… (Egyébként ezen az éjjelen lőtték szitává Alsóörsön egy kollégájukat. R.I.P.)