Az történt, hogy Csehországban, vonatozgatás közben elvesztettem a telefonomat. Kellemetlen, új és drága telefon volt. Mindenki el tudja képzelni, milyen bajokkal jár ez, engem a legjobban az zavar, hogy még netbankolni se tudok, mert sms-ben jön a jelszó.

Múlt pénteken történt, szerencsére szombaton tudtam írni egy levelet a szállodából, hogy tiltsák le. Céges, flottás telefon, nagy és kiemelt ügyfelei vagyunk a Telenornak, ennek a korszerű telekommunikációs multinak. Ezért nem kell bemenni egy üzletbe, ahol állítólag percek alatt megcsinálnák az új SIM-kártyát ugyanazzal a telefonszámmal, hanem kihozzák nekünk.

Az ezzel foglalkozó munkatársunk hétfőn megrendelte az új kártyát. Szerdán megsürgette. Ma, pénteken még mindig nincs itt. Most hétfőre ígérik. Vagyis a törökbálinti (Pannon út 1., ezen külön röhögtem) székhelyű Telenornak legalább egy hét kell ahhoz, hogy Óbudára elhozzon egy 1,8 négyzetcentis kártyácskát. Ez olyan 0,13 km/h-s átlagsebesség. Tulajdonképpen szép a cégtől, hogy működnek a telefonjai.