Én olyan "bele a vaktengerbe" típusú rák vagyok, nem gondolkozom sokat, a számlára nyomtatott 10-12 százalékos felszolgálási díjat is világ életemben elfogadtam a borravaló kimosakodott szinonimájának. Ennek megfelelően ahol ilyet láttam a számlán, ott annyit adtam, amennyi a számla végösszege volt, ahol meg nem, ott kábé a tizedével többet. Egy néhai pincértanonc most azt mondja, hamis alapokra építkeztem egész felnőtt életemben, merthogy kétféle jogcímen is tejelni kell. Azóta gyötör a bizonytalanság: én voltam ilyen hülye, vagy ez egy olyan dolog, amit csak a pincérek szeretnének nagyon? Reveláció alant:
re: Irtó kínos, falmelléki lehúzás a Gundeltől
Úgy gondolom, hogy a kellő tájékoztatás jegyében illendő, hogy a másik fél is meghallgatassék. Jelezném, én se nem a posztban szereplő pincérnő nem vagyok, se nem aktív vendéglátóipari dolgozó. Ellenben úgy érzem, némi kiigazításra van szükség, mert a kommentelők (akik lehetnek későb majd vendégek) súlyos tárgyi tévedésekben vannk.
Az alapvető probléma, hogy keverik a felszolgálási díjat a borravalóval. Holott a kettő nagyon nem ugyanaz.
A felszolgálási díj, az a pincér munkabére, külön jelezve a számlán. Ennek mikéntjéről lehet vitázni, de szerintem nem érdemes. Személy szerint jobban örülök ennek, tudom, hogy mennyi az annyi, mint sem hogy az étel, ital árába van beépítve, ki tudja mennyiért, milyen mértékben. Ezt fizetni kell. Úgy, ahogy mindenki megkapja a fizetését, úgy a felszolgáló is szeretné a sajátját. Uram bocsá', ezért ne ítéljük már el. Akinek ez nem tetszik, az ne menjen étterembe. Egyen otthon, talponállóban, gyorsétteremben, de nem kötelező étteremben enni. Ha pedig betér, akkor ne csodálkozzon, hogy mások is bérből élnek, és fizetésért dolgoznak.
A másik dolog viszont amivel keverik, az a borravaló. Ezt azért adja az ember, ha a pincér (vagy más szolgáltatóipari ember) munkájával annyira elégedett, hogy külön akarja díjazni. Magyarul pénzben fejezi ki a köszönömöt.
Szóval aki étterembe megy, az legyen szíves legközelebb nem csodálkozni ezeken. Köszönöm.
üdvözlettel:
egy néhai pincértanonc
Az utolsó 100 komment: