Hétfő éjszaka már elérhető volt a PPO weboldala. (A szájton keresztül autópálya-matricát és lottót lehet venni és telefont feltölteni.) A keddi nap kérdése, hogy sikerül-e bizonyítania a cégnek, hogy 2009 novembere előtt valóban értesítette az ügyfeleit arról, hogy egy addig ingyenes szolgáltatását fizetőssé tette. Ha nem, akkor egyre biztosabbá válik, amit nem kevés fórumozó és levélíró károsult állít, miszerint semmi külön értesítést nem kaptak arról, hogy fizetős lesz a PPO, így jól át lettek verve. Az év legnagyobb ügyféllehúzásának keretében a cég január 11.-én váratlanul egy rakás ügyfelének a bankkártyáját terhelte meg 2490 forinttal éves díj címén. Nem könnyű hitelt adni a cégvezető állításainak, miközben a PPO weboldalát pont azokban az órákban tették elérhetetlenné karbantartás címén, amikor a bankok, nagyjából egyidőben, leemelték a 2490 forintokat az ügyfelektől. Levélözön árasztotta el az Indexet, majd elkészült az azóta többször is frissített cikk az ügyről.

A West End City-ben lévő Jackpot üzletben tapasztaltam az alábbiakat: még karácsony előtt lányom egy szürke kabátot próbált, melynek ára 37.990 forint volt. Ezt sokalltuk, mert a kabátban még bélés sincs és úgy látszott, hogy egy könnyen bolyhosodó anyag, tehát rövid időn belül nopposodik. A mai napon ismét bementem az üzletbe, ahol a kabátot 50 % árengedménnyel hirdették, csakhogy már nem 37.990 forint volt, hanem 53 ezer néhányszáz – és ebből adták az 50 százalék engedményt, így 26 ezer néhányszáz forint lett volna. Érzésem szerint ez igen tisztességtelen üzleti fogás.
Annamária

Az, viszont sajnos nemhogy nem szokatlan, de egyenesen klasszikusnak mondható, a Homártól a Tesco-titokig számtalan fórum idézi föl visszatérően ezt a leértékelős trükköt. Amitől persze oltári nagy átverés marad. A nopposodik szóért viszont örök hálám, sohasem hallottam, de remekül hangzik. Megnéztem, a noppos azt jelenti:

Barnabás egy új notebookért fizetett, de használtat kapott. És ezek után még neki kellett hosszasan szívóznia az Electro Worldben, hogy cseréljék le egy olyanra amit még nem használtak a kollégák.

A sztori tavaly december 19-én kezdődött. Hosszas megfontolások, keresgélés, infogyűjtés, stb. után elhatároztam magam egy notebook vásárlására. Általában szoktam pontosan tudni mit szeretnék, ezúttal is egy bizonyos márka egy bizonyos típusát kerestem egy bizonyos felszereltséggel és szolgáltatással. A dolog előzményeihez hozzátartozik még, hogy a vásárlásnak nem volt köze a karácsonyhoz, tehát nem ajándékot vettem, hacsak nem tekintjük ezt saját magam megajándékozásának.

A Homár az utóbbi évtizedekben nem vásárolt Pepszit tudatosan, de szerencsére Darwin Dij ingerküszöbét azért megütötte, hogy Magyarországra érkezett a népszerű cukrosvíz 2008-as logóváltása. A Coca-Colát követve igyekeztek lemenni teljesen minimálba, ami nem lenne baj, de eközben valamilyen misztikus megfontolásból szétbarmolták a 75 év alatt ikonná vált hullámos logójukat:

Ugy tunik a valsag egyre komolyabban gyuruzik be az eszem-iszom vonalra. Nemreg volt csak, hogy a kedves kommentelok szerint "fogkrem" jellegu narancsos After Eight zsugorodasan nagy nehezen tultettem magam, erre ma tessek, a kedvenc szensavas italom (igen, van akinek kutyanyál, van akinek kola) a Pepsi szomoritott el. Gotikus, vagy netan emo vonasai egyszeruen nem tudtak elkerulni figyememet, ott szorongott kis sotet visszahuzodasaban a polcokon, mellette a meg mindig kaphato vidamabb ene, kvazi meghasonlasa okanak teljes vetuletekent. Elfittyedt a logoja, csupanagyrol csupakicsi lett a neve, egyszeruen onkent szegyenpadba ult.

Miután Mandras kiszámolta, hogy 2 csomag Füstli virslin nem annyit spórolna, mint amennyi a Tesconak kijött, azonnal szólt egy eladónak, aki viszont csak a vállát vonogatta. Az akciókat ugyanis szerinte gép számolja és különben is, azok az olyanoknak szólnak, akik nem tudnak számolni.

A közeli Tescoban voltam vásárolni, ahol a húsospultnál akciós poszter keltette fel a figyelmemet, hogy mennyi pénzt lehet megspórolni 2 db Füstli vásárlása esetén. Ahogy az a mellékelt fényképen látható, hatalmas betűk hirdették, hogy 400 Ft-ot lehet megtakarítani 2 csomag virsli vásárlásán az eredeti árhoz képest.

Január egyik legszórakoztatóbb olvasmánya következik "Egy utas"-tól, aki olyan gyöngyszemekkel ajándékozza meg az olvasót, mint az idézőjelbe tett "pufidzsekis", vagy a Gizi néni-affér, benne az istant klasszikus "talpig fiatalemberrel". Maga a történet nem vicces, hanem szomorú, újabb utasmeglázós sztori, agresszív BKV-közeli figurákkal. Jó mulatást!

Egy-két fotó alapján persze képtelenek vagyunk pontosan megmondani, hogy az elem, vagy a Tiko Time márkájú falióra robbant föl, levéírónk, de ez előbbi valahogy valószínűbbnek tűnik. B. Géza apja mindenestre jól megdöbbent, amikor éles zajra ébredve meglátta, hogy mi történt az órájával. B. Géza el se tudja képzelni, mi lett volna, ha ugyanez mobiltelefonálás közben esik meg. Az apjának lerobbanhatott volna a füle? Hát elvileg persze igen, de a Homár elég régen látott elemes telefont. Ha viszont így történt volna, tuti bekerül a világlapokba, ami kis vigasztalás, de a semminél azért sokkal több. Részletes sztori alant: