Kutatonak annyira mégsem kellett az új Nikonja, ha nem bírt negyedórát kivárni, amíg a webshopos kolléga megebédelt. Határozott fellépés, fél siker:

Az interneten kinéztem egy Nikon fényképezőgépet. A megfelelő árszintet elérő AVPlanet áruházat választottam, ahol 3 nap után jelezték, hogy a gép megérkezett. Mivel eddig jó tapasztalataim voltak az internetes áruházakkal kapcsolatban, örömmel indultam a Telepes u.1-be, az áruházba. Az üzletbe érve egy hosszú pultnál nem állt senki. Észrevettem, hogy a sarokban ül egy hölgy, akit csak éleslátásomnak köszönhetően láttam meg, mert a köszönésemet nem fogadta. Viszont ahogy beléptem elővett egy köteg pénzt, és sebesen számolgatni kezdte, nyilván jelezvén, hogy nagyon elfoglalt. Percekig vártam, amikor ültéből odaszólt, hogy mit szeretnék. Nem állt fel, nem jött oda. Mondtam, hogy miért jöttem, mire ő rögtön megkérdezte, hogy kinek a nevére írja a számlát?

Mondtam, hogy egyelőre senkiére, mivel részletfizetésre venném, azt még engedélyeztetni kell a bankkal, meg egyébként is megnézném a gépet, mielőtt számláznánk. Erre közölte, hogy akkor várjak, mert a kollégája ebédel. De megnyugtatott, hogy szól neki. Azzal NEM állt fel, és NEM ment szólni, hanem nyugodtan ült tovább, és láthatólag gondot okozott neki, hogy elfoglalja magát. De azért újabb öt perc után besétált a belső helyiségbe, majd kijött és visszaült a helyére.

Újabb percek múlva kijött egy fiatal srác. Kérdezte, hogy én vagyok-e aki a Nikon-ért jött. Mondtam, hogy én, de talán nem kellett volna majdnem 20 percet váratni. Erre rögtön megemelte a hangját, és felháborodott, hogy miért kifogásolom, hogy ő éppen ebédel!? Valamint közölte, hogy „hát megáll az ész!”, mire én is közöltem, hogy akkor álldogáljon csak, és ezzel eljöttem.

Azt gondolom, hogy ha valaki egy közel 200 ezer forintos árucikket szándékozik venni, (meg egyébként is) akkor minimum, hogy normális kiszolgálásban legyen része. Így a vásárlás elmaradt, gondolom, oda már nem megyek vissza többet, és másoknak is ezt javaslom.