Nem kellett sokáig várni a következő végtörlesztési anomáliára, hiszen a szinte teljes jogi káoszban a legtöbb szereplő lesütött szemmel hümmög. Naiv ügyfél a Duna Ingatlanfinanszírózónál nyitotta a hitelét, ami aztán a CIB-nél refinanszírozódott. Most azonban mindkét helyről elhajtották, minthogy a Dunára nem vonatkozik a kedvezmény, nekik mindenképpen a teljes összeget kellene megfizetniük a CIB felé, a CIB viszont állítólag csak jelzáloggal rendelkezik, követeléssel nem (na persze).

2008 márciusában szerződtem a Duna Ingatlanfinanszírozó Zrt.-vel deviza alapú (CHF) kölcsönszerződéssel. Jelenleg mintegy havi 60e Ft-os többletköltséget jelent az árfolyam különbözet ezért óriási örömöt okozott az, hogy született egy törvény mely ugyan rövid időre, de engedélyezi a végtörlesztést  egy kedvező árfolyamon. Azonban ezen örömöm nem tartott sokáig, mert a törvény megjelenésének másnapján már szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy én bár megfelelek  a törvényben meghatározott kritériumoknak, de mégsem tudok végtörleszteni.

Történt ugyanis, hogy a Duna Ingatlanfinanszírozó Zrt. közölte velem, hogy mivel a refinanszírozó bank (CIB Bank Zrt.) és közte lévő szerződésekre nem vonatkozik a törvény ezért neki a refinanszírozó felé a teljes összeget kell kifizetnie, erre viszont nincs fedezete. Ezt le is írta levélben. Ezen nagyon meglepődtem, mert véleményem szerint ez nem az én bajom, hanem az övék. Eközben jogászt fogadtam, aki alaposan utána nézet mindennek és mint kiderült az ingatlanfinanszírozó engedményezte a jelzálogot a CIB bank Zrt.-re még 2008 áprilisában. Teltek a napok levélváltások, melyben semmi érdemleges nem történt. Majd az október 17-i közlönybe megjelent törvénymódosításnak ismét megörültem, melyben pont ezt az anomáliát módosítják:

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 200/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből eredő követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény - amennyiben a

(2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz."

Itt a vastagon szedett rész az érdekes, melynek az alábbi a magyarázata:

„– abban az esetben is megilleti a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetősége, ha az eredetileg hitelt nyújtó pénzügyi intézmény személyében változás állt be a hitelkövetelés engedményezése révén”.

Rögtön a CIB Bankhoz fordultam, hogy akkor szeretnék végtörleszteni, de itt is elutasítottak, mondván, hogy ők csak önálló jelzálogot alakítottak az ingatlanomon, de követelés nem lett engedményezve. Arra a kérdésre, hogy ez hogyan lehetséges sem a bank sem a finanszírozó nem ad egyértelmű választ, csak mellébeszélnek. Ezzel sajnos még nem ért végett a kálvária, mert a kölcsönszerződésemben az van írva, hogy a „Zálogkötelezett tudomásul veszi, hogy a Zálogjogosult jogosult jelen okiratba foglalt önálló zálogjogot a Refinanszírozó bankra engedményezni, valamint neki értékesíteni” továbbá a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. az irányadó.

Nos a Ptk. 251. § (4) bekezdése kimondja, hogy „zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni”.

Mikor ezt megemlítettem mindkét félnek akkor is csak mellébeszéltek.

Tehát összefoglalva:
Megfelelek a jogszabálynak, mert 180 Ft. alatt vettem fel a hitelt, soha nem volt tartozásom, nincs áthidaló vagy gyűjtőszámla hitelem, nem mondtam fel a szerződésem, azonban mégsem tudok élni alkotmányos jogomnál fogva a törvény adta lehetőséggel.

És hogy miért:

- Mert a finanszírozónak nincs fedezete a különbség megfizetésére. Bár Ő azt mondja fizessem ki neki a végtörlesztés összegét, de a jelzálogot nem fogja tudni levetetni. És ha 60 napon belül sem sikerül neki akkor visszaadja a pénzem kamatostól. (Gondolom senki sem adna olyan vállalkozásnak pénzt akinek fedezet gondjai vannak)

- A Bankhoz nem fordulhatok, mert bár a jelzáloggal Ő rendelkezik, de a követeléssel már nem. (azért itt feltenném  a kérdést, ha nem fizetek akkor ki követelne vagy hajtana végre?)

És mindezt miért, mert nincs szabályozva ez a helyzet egyértelműen.  Azaz szabályozva van de az Én káromra, mert nem tudok szabadulni a hiteltől. A két cég most jól összerúgta a port én és jó pár adóstársam meg fizeti tovább a havi +60 ezre forintos számlákat.

Kérdezném én mit lehet tenni?

- Pereljek több éven keresztül nem kevés pénzért? (minimum 2-5 év mire lezáródik)
- Forduljak a PSZÁF-hez? (egyébként megtörtént és Ők sem tudnak mit mondani a kialakult helyzethez)
- Forduljak a Békéltető testülethez? (több hónap és csak ajánlást adnak)
- Forduljak a sajtóhoz, médiához? (erősesen gondolkozom rajta)
- Forduljak a törvényalkotókhoz, aki esetleg megvizsgálja a kialakult helyzetet és módosít a törvényen, hogy jelen esetben is a bank nyelje le a békát. (Valljuk be erre sincs reális esély)”

Aláírás:
Egy deviza adós aki fizetne de nem tud!