DV-nek iszonyat szerencséje volt, hogy a CIB-nél valaki másnak átutalt 220 ezer forintját az illető magától visszaszolgáltatta, a bank ugyanis észre sem vette a hibát, és később sem értesítették semmiről:

Múlthét Péntekén besétáltam a sulim közelében lévő CIB Bankba (Sugár Üzletközponte), hogy átutaljak 220.000 magyar forintot a tesóm számlájára. Minden terv szerint haladt, bár a befizetős sárga cucc helyett, valami fénymásolt szart dugtak az orrom alá, hogy azt töltsem ki. Ráírtam a nevet, összeget, stb. meg ugye az én adataimat. Átadtam a pénzt, majd a pult mögött ülő kis hölgy tudtomra adta, hogy gebasz van a rendszerrel, ezért csak később tudják elkönyvelni a pénzt. "Kit érdekel" - gondoltam nagy bőszen, nem oszt, nem szoroz az a pár óra eltérés. Majd befizetés után, fütyörészve tovább álltam, arra gondolva, hogy mi sem lehetett volna egyszerűbb... Hazaértem, tettem-vettem, majd csörög a telefon. Egy férfi ( nevezzük SZ-nek) bemutatkozott, majd megkérdezte, hogy én vagyok-e Dv, mondtam, hogy igen. Kérdéseket tett fel, hogy én utaltam-e ma agy CIB-ből pénzt, kinek, mennyit, mikor. Majd én értelemszerűen válaszoltam neki, a helyes válaszokkal, mivel azt hittem, hogy a bank egyik munkatársa, vagy egy közeg. Erre közölte velem, hogy nála van az az összeg! Mondom: "Mi?!".

Majd felvázolta nekem, hogy az általam átutalt összeg az ő számláján landolt. Megállt bennem az ütő, nem tudtam mire vélni, de hidelgfejjel megkérdeztem tőle: " Ez jó, és?". Majd mondta, hogy ezt az összeget ő már levette a számlájáról, ez a pénzösszeg őket kihúzná anyagilag a szarból, de úgy döntöttek, hogy ők ezt szeretnék visszaadni. Majd elmondta, hogy közel 1 órájába telt neki, mire valahol megtalálta a vezetékes számomat, több tudakozót felhívva.

Megbeszéltünk egy randit hát, hogy visszaadja. Én azért felhívtam a CIB-et, hogy WTF?! Mondták, hogy igen hibáztak, szar volt a rendszer, stb. A call-centeres srác olyan passiót nyomott le nekem, hogy én sajnáltam őt kb. Egy szó, mint száz, kinyalta a seggem, hogy mekkorát hibáztak, és, hogy SOS megfogják oldani. Becsületére legyen mondta, ő tanúsított egyedül empátiát az esettel kapcsolatban, bár ezt később még leírom. Kis huzavona, és ötletelés után arra jutottunk, hogy ne a bank vegye le Sz. számlájáról a pénzt, hanem mivel már ő levette, ezért adja inkább át személyesen nekem. Minden okés, megbeszéltük, hogy Dunaharasziban találkozunk, mivel a Google kidobta mindkettőnknek, hogy van ott egy CIB fiók. Megbeszéltük, mikor, hol, mire odaértünk, már csak egy CIB telephely lett a fiókból. Szóval arra jutottunk, hogy telephelyen nem fizethetünk be, mert kicsit lepusztult volt a hely, CIB logó sehol, meg amúgy is.

Így jó pár kilométert megtéve jutottunk el a Csepeli CIB-be. 10 perc várakozás után, egy faarcú kis csaj fogadott bennünket. Elmondtuk, hogy mi a helyzet, áttelefonált a Sugárba, megírtunk egy nyilatkozatot, hogy Sz készpénzben befizette a jogos tulajdonos számlájára az összeget, én aláírtam, bár nem vagyok ügyfél, de tesóm helyett mégis. Megköszöntem az illetőnek a kedvességét, majd mindketten távoztunk. Ez a procedúra olyan 30 percet vett igénybe a Csepeli fiókban, ami amúgy Hétfőn volt.

Majd ma (Szerdán) bementem a Sugárba megint, hogy panasszal éljek. Megkérdeztem Mordor legnagyobb Trollját, a biztonsági bácsit, hogy hol lehet panaszt tenni. Látszólag nem örült a kérdésemnek, majd útba igazított. Húztam a számot leültem... Egy perc után odalépek az ablakhoz, miután kivillant a húzott számom, és ott ül szemben velem Ő... Megint rám mosolygott a Pénteki ügyintéző: "Szia! Segíthetek?!" "Hááááát ... " Egy mondatban elmondtam neki az esetet, majd ott termett valahonnan egy kisfőnök, valami nő, bemutatkozott, hogy én már beszéltem vele, és, hogy üljek le a 4-es ablakhoz. Leültem, majd ő is odajött, és elmondta, hogy én nem tehetek panaszt, mert én nem vagyok ügyfél. Mondta, hogy a tesóm tegyen panaszt, és majd meglátják mit tehetnek. Majd otthagytam őket.

Hát az én történetem ennyi lenne.

Tesóm még felhívta a call-centert Szombaton, és mondták, hogy Hétfőn legkésőbb visszahívják, hogy hogyan is alakultak a dolgok. Na, hát azóta is várja a hívást.

Konklúzió:
- 4 emberből egy ember mondta, hogy elnézésüket kérjük, hibáztunk.
- Van még olyan becsületes ember, aki, ha jogtalanul kap pénzt, azt visszaadja. Itt anoním módon mondok köszönetet, Sz-nek, aki ennyit fáradozott, hogy a pénzemet visszajuttassa hozzám.
- Egy nemzetközi bankhálózat, hogy engedhet meg magának ilyet, hogy félreutal, meg, hogy nem tájékoztatja ilyen SOS helyzetben az ügyfelét.

Több óra autókázás (benzin, idő, amortizáció), jó pár perc csevegés mobilon, és vezetékesen, hosszú órák, 3 nap késéssel megérkező pénz.
Én egy életre megtanultam a leckét, ennél a "banknál" soha nem nyitok számlát, és, ha kérdeznek a CIB-bel kapcsolatban, ez lesz az első történet, amit elmondok.

"CIB Bank, én így szeretlek!"