És ha már szóba került a legmegbízhatóbb szárazföldi tömegközlekedés, következzen egy kényszervonatozás az Orangeways közrenemműködésével. Mintha már olvastuk volna ezt valahol. De nem, ez nem ugyanaz a történet, csak a fehér pótbusz a visszatérő elem, amiről ezek szerint rendszeresen elfelejtik értesíteni az utasokat.

Decemberben vasárnap délután hagytak ott Krakkóban a barátnőmmel. A megadott helyen, a megadott időpont előtt már 20 perccel vártuk a narancssárga buszt. Mivel sehol nem láttuk a járművet ezért 1 óra múlva felhívtuk az orangeways "információt", ahol csak annyit tudtak mondani, hogy a busz már 20 perce elindult és nem fordul vissza értünk. Végül a helyi buszállomás igazgatósága adott nekünk felvilágosítást: A narancssárga orange ways busz lerobbant és így egy fehér színű cserebusz érkezett 15 perc késéssel és 5 perc után indult is tovább az utasokkal. Mivel nemzetközi járatról van szó, így a hiányzó utasok nevét kötelesek lettek volna bemondatni a hangosbemondóba, de ezt hivatalosan igazolni tudják a lengyelek, hogy nem történt meg, valamint a videofelvételeket is elküldik, amelyen látszik, hogy nem a megadott beállókra érkezett a nem narancssárga színű busz, amelyen még egy papír sem volt kifüggesztve, hogy Budapestre megy. Nem volt más választásunk, megvettük a tizenkétezer forintos vonatjegyeket, amellyel hétfő reggel 8-ra értünk Budapestre.

Ügyvédi levélre annyit válaszoltak, hogy mivel a többi utas így is megtalálta a buszt, így nekünk is meg kellett volna. Azt is leírták, hogy ha a médián keresztül próbáljuk támadni a céget, akkor jogi lépéseket tesznek.

Ezek után tájékozódtam a volt orange ways alkalmazottaknál, akik elmondása szerint a sofőröket nem fizetik ki, sőt az utaskísérőket sem és ezért mindenki magasról tesz rá, hogy ki nincs a buszon induláskor. A buszok állapota siralmas, mert a cég már nem költ a szervízre. Nem fizetnek senkinek kártérítést, folyamatosan veszítik el az utasaikat. Krakkóba kifelé menet 13-man utaztunk az 50 fős buszon, így saját szememmel láttam, hogy nincs túl nagy kihasználtság. Hogyan éri meg akkor üzemeltetni egy ilyen céget? Állítólag állami támogatást kap minden utas után a menetrendszerű nemzetközi járat, így megéri az utolsó pillanatban papíron eladni az összes jegyet és 10 fővel is elindítani a buszt, ha 50 főre kapja a támogatást a cég.

Természetesen a költéséghatékonyság része a ki nem fizetett alkalmazottak és gépjármű állomány leamortizálása. További utánajárás segített felfedni a háttérben irányító érdekköröket is. Annak idején Kóka János köreihez tartozó személyek üzemeltették, tulajdonolták a céget és üzleti potenciált láttak benne, hogy állami megrendelések, támogatások révén könnyedén fel tudják majd futatni. Ez sikerült is és komoly hasznot hozott a vállalkozás, úgy, hogy az utasok is elégedettek voltak. A kormányváltás után viszont nehéz helyzetbe került a cég, mert más körök, más cégeket preferáltak és a háttéralku eredményeképpen eladták 2010-ben a társaságot fidesz közeli befektetőknek. Az új tulajdonosok elsődleges célja a pénz kiszívása egészen addig, amíg ki nem borul ki a bili. Amikor már nem marad amortizálható eszköz, sofőr, alkalmazott, akkor egy kicsontozott cég fog hirtelen csődbe menni a "rossz gazdasági helyzetre" hivatkozva....

A történet kerek és szomorú. Senkinek nem ajánlom, hogy az olcsó jegyek láttán a narancsos társasággal kísérletezzen.