Nyuszituro véletlenül tudta meg Lisztferihegyen, hogy mi a teendő, ha 10000 forintból nem tud váltani a jegykiadó automata, pénztár pedig már nincs. A MÁV Start telefonos ügyfélszolgálata szerint ilyenkor sajnos megbüntetik őket, aztán majd talán egyszer jóváírják, de igazából sokkal humánusabb a kalauz:

MÁV történet jön, minden csak a szokásos lesz benne. Történt, hogy egy átlagos hétfői napon este 8 óra fele szerettünk volna Budapest-Ferihegy vasútállomásról eljutni Szegedre, előtte külföldről jöttünk repülővel. Meg is érkeztünk fél 9-re, és március ide vagy oda, bizony zuhogott a hó, vacogtak a fogak, és hát a Ferihegyi vasútállomás sem túl kényelmes: három kis plexitetőcske alá lehet beállni, egyébként teljesen nyitott, minden oldalról. Nem baj, 21:13-ra ér be a vonat, majd ott meleg lesz. Egy kis konténerből lehet jegyet venni, de csak 18.00.-ig, utána pedig az automatákat lehet használni ilyen célra. Természetesen ez sincs megfelelő módon kommunikálva, majd a kedves magyar vagy külföldi utas rájön magától, hogy mit is kell ilyen helyzetben csinálni. Nézzük az automatát: összekarcolt, összefirkált, nem túl bizalomgerjesztő ketyere, de ha egyszer jegyet kell venni, akkor próbálkozzunk vele. Kiválasztjuk az úticélt, bedobjuk az erre a célra fenntartott közepesen nagy címletet (10.000 Ft) majd pislogunk: az automata ekkora összegből nem tud visszaadni.

Ez már mindennapos dolog, nem nagyon lepődünk meg, majd veszünk a kalauznál jegyet, hiszen mi megpróbáltuk, jegypénztár nincs, automata nem működik jelen esetünkben, ilyenkor nem nekünk kell bizonygatni az igazunkat, hanem a kalauznak, hogy működött. Elméletben. Azért csak ott volt a sugallat, hogy fel kellene hívni a MÁV startot, hiszen a fenti elméletet is csak fórumokon olvastam, és kellemetlen lenne az éjszaka majdnem közepén ácsorogni egy ismeretlen megállóhelyen, mert leszállítanak a vonatról.

Nosza, MÁV start szám keresés, ügyfélszolgálat felhív. Az ügyintéző tájékoztat, hogy a jogszabály szerint az adott megállóban kell megvennem a jegyet, és ő elhiszi, hogy mi szeretnénk is, de nem tud jelen helyzetben mit csinálni, majd a kalauz kiállít egy helyszíni bírságot, aminek az összegét visszatéríthetjük a MÁV-val. Persze, majd a MÁV meg vissza is téríti, ha jónak látja. Kérdezem, hogy a helyszíni bírság, mint ahogy a nevében is benne van, helyszínen fizetendő, ami 6.000 Ft/fő, és még plusz a vonatjegy Szegedig, ami plusz majdnem 4.000 Ft/fő, és nálunk pedig csak egy 10.000 Ft-os, a többi külföldi címlet. Hát azzal nem tudok fizetni, de a jogszabály az jogszabály.

Itt már igencsak ideges voltam, hogy ezt egyszerűen nem hiszem el, igénybe akarok venni egy szolgáltatást (azt nem részletezem, hogy az a szolgáltatás milyen szintű) és mivel ők nem tudják nekem biztosítani, ezért engem büntetnek meg, vagy egyszerűen leszállítanak a vonatról.

Kellemetlenség ide vagy oda, kérdezzük meg az utastársakat, hogy valaki fel tud e váltani egy 10.000-est, akármilyen címletekben. (Mert ha megveszem a 4.000 Ft-os jegyet 5.000 Ft-ból akkor vissza tud adni, ha kettő jegyet veszek 10.000 Ft-ból akkor meg nem…) Persze, senki sem tudott pénzt váltani nekünk este kilenckor Ferihegyen. Az egyik fiatal fiú odajött, hogy hallja a problémánkat, és nem érti, hiszen ő mindig itt száll fel, jegypénztár nincs, automata hol működik, hol nem, majd vesz a jegyellenőrző kollegánál jegyet. Az, hogy a MÁV startos ügyfélszolgálatos meg mit mondott, felejtsük el.

Szóval így is tettünk. Felszálltunk, jött a kalauz, elmondtuk a gondunkat. Nyomtatott jegyet, visszaadott (!) jó utazást kívánt, és melegben utaztunk egészen Szegedig.

Tanulság? Nincs. Az a csoda, hogy ez a cég még működni tud. Ha a belső kollegák ennyire nem képesek átlátni, hogy hogyan működik a cégük, akkor hogy tudja ellátni az ügyfélszolgálatos feladatait?

Abba bele se megyek, hogy mit gondol egy más országból idejött utas.  Nyitott várót, utastájékoztatás semmi, igénytelenség és maximális hozzá nem értés a szolgáltató szekcióban.