Túlsokadik orangewayses naiv ügyfelünk az utolsó járattal indult Prágába, de csak a határig jutott, mert lerobbant a busz. Eddig semmi különös, mondhatni hagyományos 99,5%-os rendelkezésre állás. De minthogy mindez hajnalban történt, se diszpécser, se másik busz, se semmi, egészen délelőttig:

Orangewayes történettel gazdagítanám, a már amúgy is igen hosszú listát. Péntek este féltizenkettőkor indult volna járatunk Budapestről-Prágába. A busz háromnegyedkor állt be, tehát fél órás késéssel, de elindultunk. Két órával később a hatartól alig pár km-re, éppenhogy sikerült becsusszannunk egy benzinkútra, amely az első Magyaroszágon igen "nyugatinak" számító étteremlánccal van összekötve. Ekkor még nem gondoltuk, hogy az semmi, hogy két órája ülünk egy hűtott buszban, amiben maximum 10 celsius fok lehetett. Azt mondták a sofőrök, állunk egy kicsit, pihenőt tartanak. Egy órával később hajnali 3kor azt mondták, állunk még egy kicsit, meghibásodott a motor. Ez így ment hajnali 5ig...

Lehetett választani vagy az iszonyat hideg busz, vagy a "M" étteremlánc asztalai. Nem kaptunk tájékoztatást, nem beszélve a külföldiekről akik egyébként abból a csekély információból is kimaradtak volna, amit mi sajtoltunk ki a sofőrökből és végül fordítottunk nekik. A diszpécser nem volt elerhető, új buszt nem küldtek, órákon keresztül hordták vizet a buszhoz, sikertelenül. Öt óra körül úgy döntöttek megpróbálnak elindulni egy szervizbe, miután a kihívott szerelő nem tudott segíteni.

A szerviz 10 km-re volt állítólag, azt mondták velük mehetünk, hátha onnan folytatni tudjuk az utat. Hát kösz nem, inkább a kávéautomata és a benzinkút, mint egy szerelőműhely azzal az opcióval, hogy odáig sem jutunk el. Így javasoltuk nekik, hogy a csomagokat inkább hagyják ott nekünk, és hívjanak fel, ha tudják már mi lesz velünk.

Szóval így esett, hogy egy benzinkúton maradtunk hajnali 2-től délelőtt fél 11-ig.

Közben többen stoppoltak Prágába, vissza Budapestre. Nemsokára telefonhívást kaptunk, hogy egy reggel induló busz - ami 10 után nem sokkal érkezett meg - felvesz minket és majd azzal továbbmegyünk. Hozzáteszem, ha maradt volna mindenki az utaslistáról, arra a buszra nem férünk fel, igy viszont pont meglettünk és végül délután 4re odaértünk - reggel fél 7 helyett. Végig azon járt az eszem, mi van ha van velünk kismama, gyerek, idős, beteg ember stb. Ha valakinél már nincs forint, vagy csak mondjuk lekési a csatlakozását. És semmi kártérítés, se új busz, se szállás, se egy tea. Halál ciki.

Sajnos ezzel még nem lett vége az ow élményeknek. Hazafele is ide vettünk jegyet, jó előre. Vasárnap félnégykor indultunk volna a Florenc pályaudvarról. 3 órakor ahogy kell, ott voltunk, kerestük a kiírást, ami már nem meglepő módon nem volt. Majd odamentünk az ow boxhoz, ahol közölte a kedves munkatárs, hogy ez a járat nem indul, és hogy az online jegy amúgy sem az ő dolga. Azaz új jegyet kell vennünk. Kicsit felment a vérnyomásom, a 9órás késés után. Telefonáltam az ow-nek, mindhiába. Aztán visszamentünk megkérdezni tőle, mikor indul a következő. Hát persze, hogy másnap reggel 7kor.

Egyetlen mázlink volt, hogy visszamentünk ezt megkérdezni, mert akkor érkezett be egy busz Bp.-ről, ami a fiatalember szerint nem szállít visszafele utasokat. Odamentünk és természetesen szállított utasokat, de mivel utaslistájuk nem volt, nem tudták hányan kellene lennünk. Ketten voltunk, de attól tartok egyébként többen lettünk volna, ha a kommunikáció megfelelő és nem veszik el a buszunk a hirdetőtábla és ow párhuzamos univerzumában. Szóval szuper volt, hazaértünk. És fogalmazzuk a panaszlevelet...

És sajnaljuk, hogy előbb nem olvastuk ezeket a bejegyzéseket, és hogy nem vonattal utaztunk. És hogy a két napos kiruccanásunk felét végig aludtuk, mert egy asztalra dőlve nem sikerult előtte...