Mi is írtuk, hogy elég nagy córesz kerekedett decemberben a Media Marktnál abból, hogy nem 1 és nem is 2, de legalább 8 órán át rossz árakkal működött a webshop. Ennek keretében hatodáron ajánlgatott 180 ezres tableteket, másnap meg irgalmatlan tömegeket haragított magára azzal, hogy levélben visszamondta a felvett rendeléseket. Mint kiderült, a Black Friday alatt ugyanez történt. András - csoda, hogy infarktus nélkül kibírta - ekkor 2 forintért rendelte a 300 000-es tévé darabját. Persze nem lett az övé a zsákmány. De vajon elvárható lett volna tőle, hogy a kosárba gomb nyomkodása helyett felmérje, hogy ez irreális ár, úgyhogy max nekünk küldhető be hülyeségként? Mindenestre András nem állt meg a Homáron dohogásnál, hanem végignyomta az ügyet a Fogyasztóvédelmi Hatóságon. Az alábbi eredménnyel. 

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Azért írok Önöknek, mert szeretnék egy kis ízelítőt adni a magyar fogyasztóvédelem (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) működéséről, a fogyasztókkal szemben az eladók védelméről.

A Black Friday akcióban a Media Markt Online áruház meghirdetett egy televíziót, igen akciós áron (Panasonic TV.png). Mivel nagyon kedvező volt az ár, egyből rendeltem több darabot is, amiről meg is jött a visszaigazoló e-mail.

Majd később az elutasító e-mail is, mondván:

 

„Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy az Ön által kiválasztott PANASONIC TX-55ASM651E 3D Smart LED televízió egy felmerült technikai probléma miatt nem megfelelő áron szerepelt weboldalunkon, ezért megrendelését jelen kondíciókkal sajnos nem áll módunkban teljesíteni.”

Ezt az érvet nem tudtam elfogadni, de az MMO-tól továbbra is csak elutasító választ kaptam:

„Tájékoztatjuk, hogy álláspontunk szerint a webáruház megfelelően járt el 50178983 és 50179000 számú rendeléseinek törlésekor, mivel az adásvételi szerződésre vonatkozó ajánlatok az áruház részéről nem kerültek elfogadásra. Fenti információt a megrendelés rögzítését követően kiküldött visszaigazoló e-mailekben tüntettük fel:
Visszaigazoló levél:
A jelen rendelés-visszaigazolás csak az Ön tájékoztatását szolgálja, és nem minősül az Ön adásvételi szerződésre vonatkozó ajánlata elfogadásának."

A fenti indoklás azért is sántít, mert egy készüléket megrendeltem normál áron is, és az összes levél alján, még a postázás, házhozszállítás tényét igazoló levelén is szerepelt a fenti kitétel, miszerint ez csak tájékoztató levél, nem a szerződés elfogadása.

Mivel ezek után sem tudtam elfogadni, hogy a Media Markt hibájáért nekem kell vállalnom a felelősséget, felhívtam a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatalt (NFH). A telefonos egyeztetés során bíztattak, hogy az esetet jelentsem be e-mail-ben is, mivel nagy valószínűség szerint ezt nem tudja ilyen olcsón megúszni a Media Markt.  Ezzel ellentétben, hivatalos válaszukban azt közölték, hogy tudatos vásárlóként nem gondolhattam, hogy ez valós ár, ezért a boltot nem terheli felelősség az Ő hibájukért.

Úgy gondolom, mint ahogy a világon máshol erre van is példa (pl: Amazon), hogy ilyen esetben a bolt kell vállalja a felelősséget a hibáért, és a megrendelt, visszajelzett árút, a hibás, alacsony áron ki kellene szállítani.

Ha úgy gondolják, hogy az eset érdemes a megjelenésre, a vásárlók tájékoztatása végett, illetve a fogyasztóvédelem működésének valós bemutatására (a médiában ugyanis folyamatosan azt hirdetik, hogy a vásárlókat védik, pedig a valóságban ez nem így van), használják fel a fenti leírást. Az esettel kapcsolatos teljes levelezést mellékelem jelen levelemhez.

Üdvözlettel:
B. András

UPDATE jan.30. 14:41

Az eset illetve a benne idézett hatósági állásfoglalás kapcsán kértünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól egy kicsit bővebb magyarázatot. Íme a hogyanok és a miértek.

Jellemzően a szerződés a felek között akkor jön létre, amikor a kereskedő elfogadja és azonos tartalommal visszaigazolja fogyasztó által tett megrendelést.

Az így létrejött fogyasztói szerződést azonban a vállalkozás tévedésre hivatkozva megtámadhatja, amelynek alapján az érvényteleníthető. A törvény szerint a tévedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia (ilyennek tekinthetjük a vételárat) és csak akkor áll fenn, ha a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Amennyiben tehát a fogyasztó felismerhette azt, hogy a vételár tekintetében a vállalkozás a szerződés megkötésekor tévedésben volt, a vállalkozás sikerrel támadhatja meg a szerződést, aminek alapján nem köteles a szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítésére.

A termékek és szolgáltatások árának feltüntetésére vonatkozó jogszabály többek között előírja, hogy a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő díjat kell feltüntetni. Az online kereskedelemben ugyanezeknek az árfeltüntetési szabályoknak kell teljesülniük, mindazonáltal még kellő körültekintés mellett is előfordulhat téves árfeltüntetés, vagy bármilyen oknál fogva változhatnak az árak.

Hibásnak tekinthetünk egy árat, amikor egy termékkel kapcsolatban feltűnő értékaránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. Jogszabály mondja ki, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

Jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő fogyasztói magatartás alapján elvárható, hogy egy közel 300.000 Ft értékű televízió esetében a 2 Ft-os vételár aránytalanságát a fogyasztó észlelje, de legalábbis fenntartással kezelje, vagy gyanút keltsen, hogy az ár nem valós, csupán elírás eredménye. Természetesen nem elhanyagolható szempont az eset megvizsgálása során, hogy a kereskedő miként jár el a vélhetően hibásan feltüntetett ár észlelését követően. (például, hogy haladéktalanul korrigálja-e azt)

Jelen tájékoztatásunk nem minősül jogszabálynak, hatósági döntésnek vagy intézkedésnek, amely miatt annak jogi értelemben felfogott kötelező ereje sincsen.

Amennyiben a fogyasztó továbbra is úgy érzi jogsérelem érte és a kereskedővel továbbra sem tudnak megegyezni, vagy a fogyasztó ragaszkodik a meghirdetett áron való értékesítéshez, úgy bírósághoz, vagy békéltető testülethez szükséges fordulnia, mert a hatályos jogszabályok értelmében a fogyasztóvédelmi hatóságoknak nincs hatásköre kötelezni az eladót, arra, hogy az eredetileg meghirdetett áron adja el a fogyasztónak a terméket.