Vége a karácsonynak, a szeretet helyett az elkámpicsorodott ajándékozók leveli áradnak. Első körben a CEWE-t illették szép szavakkal, rögtön ketten is. Úgy tűnik ugyanis, hogy hiba készült a cég a karácsonyi rohamra az "Ott lesz a fa alatt" és a "Garantáltan megérkezik karácsonyra" szlogenekkel, ezek csak üres szavak maradtak. 

Kedves Homár! 

Számomra szomorú, mások számára remélem tanulságos történetet osztok meg Veletek a Cewe-vel kapcsolatosan.

Már ősszel elhatároztam, hogy idén meglepem szüleimet egy fotókönyvvel, amibe összegyűjtöm az elmúlt 5 év legjobb fotóit saját és a tágabb család részéről. Hónapokig gyűjtöttem és válogattam a képeket, majd a Cewe XL típusú fotókönyve mellett döntöttem a kivitelezéshez, 25e ft-os áron-bár ne tettem volna.

Tisztában voltam vele, hogy rengetegen rendelnek ilyenkor, ezért folyamatosan nyomon követtem "Ott lesz a fala alatt" és "Garantáltan megérkezik karácsonyra" című hírleveleiket, amikben az általuk vállalt határidőkről tájékoztatnak. Az általam választott könyv esetében a beküldési határidő  december 15-én volt, amit tartottam is, rendszerük pedig visszaigazolta. Minden rendben, gondoltam én és örömmel számoltam a napokat.

December 23-án kezdtem aggódni, így telefonon érdeklődtem a rendelés felől, de megnyugtattak, hogy minden rendben és másnap szállítják az általam megjelölt üzletbe. 24-én délben még pár óra volt az üzlet nyitva tartásából, de a várva várt üzenet nem érkezett, így ismét felhívtam őket, ekkor jött a hideg zuhany. Mint kiderült, sehogy nem áll a fotókönyv és nincs rá esély, hogy megérkezzen, de természetesen sajnálják és elnézést kérnek. A kezdeti felháborodást követően kértem őket a mielőbbi szállításra, gondolván a két ünnep között van 4 munkanap és nem lesz akadálya, de azt felelték, hogy nem szeretnének olyat ígérni amit nem tudnak teljesíteni (ironikus, nemde?) és remélik(!) hogy január elején elkészül.

Ha ez nem lenne elég, ami őket illeti eszükbe sem jutott volna maguktól tájékoztatni, hogy gond lesz, így 24-én délben sikerült kiderítenem, köszönöm Cewe!

üdvözlettel,

Ágnes

Sztori 2.

Ott kezdeném, hogy én vagyok a barom. Nem is tudom, hány éve csináltatok minden karácsonyra Cewe fotókönyvet, de alsó hangon is min. öt éve, kezdetben négyet, aztán egyik-másik rokon jobblétre szenderült, azóta csak kettőt, de eddig egyetlen alkalom volt (vagy max. kettő, amikor magamnak csináltattam év közben, nem a terhelt karácsonyi időszakban), hogy rendben kihozták.

Hogy miért nem hagytam abba eddig? Azért, mert maga a cucc jó, a megajándékozottak örülnek neki, és a fotókönyves alternatívák mind sokkal drágábbak, pedig ez is sokkal drágább, mint ha szimplán előhívatnék mondjuk fejenkint 100 fotót, vennék mellé egy albumot és kész.

Mesélem az ez évit. Számítva rá, hogy valami úgyis rosszul sül el, már nagyon korán rágyógyultam a fotókönyvek összepakolására, és december 6-án, minden logika szerint bőven időben, elküldtem a két könyv rendelését. Az úgy van, hogy a Cewéhez fut be a rendelés, ők legyártják, aztán odaadják a ki tudja, mire fel többszörösen "év internetes kereskedője" díjas Extreme Digitalnak és az ő sokszor elátkozott futárcégüknek (Royal-Futár), és hozzám tőlük jön. Mikor leadtam a rendelést, kiválaszthattam, hogy az 500 Ft-os transzferdíjért cserébe hova vigyék a cuccost. A munkahelyemhez közeli aluljáróban lévő Relay üzletbe kértem, mondván, nehogy azon múljon, hogy én épp benn vagyok-e a melóban. Erre 12-e magasságában jön e-mail az Extreme-től, hogy válasszam ki, hova és mikor szállítsák a csomagot. Ott már nem lehetett kiválasztani az aluljárói átvevő helyet, úgyhogy beikszeltem a munkahelyi címet.

14-én meg is jelent az ajtóban a Royal-Futár futara, széles mosollyal ám gyanúval eltelve fogadtam. Ugyanis ahogy kézbe vettem a csomagot, nyomban megszólalt a vészharang a fejemben. A rutin meg az évek, ugye. Merthogy túl vékonynak érződött az a csomag. Mondom, én ezt kinyitnám, mielőtt átveszem. S mit látok: egy könyvet a kettő helyett. Futárunk közben toporgott, mint aki túl sok sört ivott, és kapkodva mondta, hogy jóvan, hívjam fel a Cewét, ő meg ezt visszaviszi. Bizonyára nem dobott zsetont a parkolóautomatába. Elvitte hát azt a legalább egyiket is. Az ebben a nagy hirtelenségben, meg az agyamat elöntő asztakurvahétszentségit közepette nem jutott eszembe, hogy tán beszélhetnék a Cewével a futár jelenlétében is, hogy legalább az egyiket kifizessem neki. A rutin meg az évek erre kevés volt.

A Cewe azt mondta, bocs, és hogy nyomnak egy újragyártást, és meglesz Karácsonyig. Mondom, jó. Nem gondolkodom azon, hogy ki nézegeti az én fotókönyveimet, meg hogy ugyan hova suvasztották el a másikat, vagy mi lesz az egyik sorsa, várok inkább türelemmel. Végül is a cewés női hang kedves volt. Az ember már az ilyeneknek is tud örülni, mert az Extreme ügyfélszolgálattal szerzett korábbi tapasztalataim rosszabbak.

Szóval, eltelt egy hét, hívtam őket újra, hogy mi a helyzet, aszonták, meglesz. Aztán másnap múlva hívom újra, legyek türelemmel. Jó.

Aztán hívom őket 22-én. Hívjam őket 23-án. Jó.

23-án a következők zajlottak:

1. Cewés ügyintéző arra jut, hogy visszahív. Miután nem teszi, hívom őket újra:
2. Másik cewés ügyintéző szerint a csomag már átkerült az Extreme Digitalhoz. Jó.
3. Extreme Digitalos ügyintéző (mufurc, de hát ki ne lenne az 23-án délután) azt mondja, ő nem lát semmi ilyet, hívjam a szerződött partnert.
4. Újabb cewés ügyintéző úgy látja, a cucc kimehetett az eredetileg kért aluljárói átvételi pontra (tőlük legalábbis elkerült 19-én), de azokhoz nem tud elérhetőséget. Ellenben 0 Ft-os a rendelés, ami igazán kedves gesztus a részükről, amennyiben egyáltalán megkapom a stuffot, bár én már gazdag borravalót is adnék a laza 16 ezres ár mellé, csak legyen meg időre.
5. Hosszas netes kutakodás az adott Relay telefonszáma után, hogy hagy ne kelljen már kimennem a francba, ha valójában nincs is ott a csomagom.
6. Miután ez nem vezet eredményére, hívom a Lapker számát, de persze már nincs benn senki.
7. Hívom a Royal-Futár futárszolgálatot. Ők úgy tudják, hogy 15-én átvettem egy csomagot (de hát nem vettem át vazmeg!!!), másról viszont nincs tudomásuk. A Relay számát meg nem adhatják ki, mert az titkos.

Akkor én itt feladnám. Holnap elmegyek a Relay-be, hátha megszán engem a karácsony szelleme vagy más illetékes természetfeletti erő, mert a földiek ehhez kevesek. És ezentúl SOHA A KIBASZOTT ÉLETBEN nem rendelek semmit sem a Cewétől, sem az Extreme Digitaltól.

Most pedig következzen egy kevéssé részletes, ám nosztalgikus visszaemlékezés a korábbi rendelésekkel kapcsolatos problémákról. Pontosabban csak egy. Abban semmi sztori nincs, hogy hányszor kellett beszélnem az évek alatt hány ügyintézővel meg futárral, és hány karácsonyi időszakot töltöttem a plafonon miattuk. Szóval tényleg kimazsolázva a legjobb rész.

Azt hiszem, az első alkalommal történt, hogy retek sok időbe telt nekik kihozni, össze-vissza ment a kavarás, és végül kb. 24-e reggelén ért ide a Royal-Futár futár. Épp csúf idő volt, gondoltam is, adok neki borravalót. Szar lehet ilyenkor melózni, havas eső, meg minden. Erre úgy kezdi, hogy lebaszott, hogy miért nincs nekünk csengőnk. Köpni-nyelni nem tudok. Mondom, hát azért kell megadni a mobilszámot, hogy maguk elérhessenek. Aztán lezajlik a csere, bemegyek a lakásba, kinyitom: hát, négy helyett csak három fotókönyv. Hívogatok mindenkit égre-földre (már fejből megy a számuk, meg hogy melyik billentyűket nyomjam, hogy némi zenebona után kapcsolja az ügyintézőt), azt a tahóul viselkedő futárt nem lehet elérni, a cucc elveszett, végül is a Cewétől meglett az ünnepek után, az új évben.

Olyan soha nem fordult elő, hogy azt mondták volna, hogy bocs. Olyanról ne is álmodj, hogy nesze, nyomoronc, itt egy kupon vagy akármi ajándék vigaszul, ha már nem kaptad meg időben, rendben, és a rokonaid nem örülhettek karácsonykor a karácsonyi ajándékuknak. Lehet, hogy most máshogy lesz, elvégre aszonták, 0 Ft-tal ment el a második csomag. Ha meglesz. Érzésre azt mondanám, fehér karácsonyra jobbak az esélyeim.

Norbi