Angie és családja nyilvánvalóan egy önfeledt szánkózós napra készült a Mátrában, ami helyett egy folyamatos problémamegoldásból álló nap kerekedett nehézkes ügyintézéssel, bumburnyák pincérrel, síró gyerekkel meg a rettenetes emlékként megmaradó nap többi kellékével. Elhisszük, hogy délutánra a francba kívánták az egész hegyet.
Kedves Homár!
Tegnapi napon 2016.01.24-én a Mártába mentünk szánkózni, érkezésünktől számított kb.: 1 órán belül világossá vált számunkra, nem a turista a hülye, amiért kerüli a magyar helyeket, hanem a szolgáltatók azok, akik miatt az ember nem szívesen tér vissza újra.
Vasárnap reggel 3 felnőtt és 3 pici gyerek (4; 2,5; 1,5), elindultunk a Mátrába szánkózni. Célunk Kékestető volt, ismerős tanácsolta, ott van szánkópálya és lehet szánkót is bérelni, így még venni sem kell. Eredetileg ez az ismerős is jött volna, de a pici beteg lett, így hatan vágtunk neki a kalandnak.
Gyorsan megnéztük a neten, hogy merre is van pontosan a szánkópálya, rátaláltunk a matrahegy.hu oldalra, ahol megdöbbenve olvastuk az alábbi infót :
"FIGYELEM! A mátraházai szánkópálya fakitermelés miatt előreláthatólag 2012. február 15-ig lezárásra kerül!"
Internet kilőve, ha ennyire nem frissítik az oldalt, majd kérdezősködünk.
Felértünk a Kékesre. Azonnal meg is láttuk a parkolásért pénzt szedő embert. És a NEM ŐRZÖTT PARKOLÓ feliratot. Akkor mire is fizetünk egy sima közúton? Rendben ez az ár. Ember odalép, közli 600 Ft. Kifizettük és megkérdeztük, hol lehet szánkót bérelni. El is magyarázta a fickó készségesen, sőt azt is mondta miután benézett a kocsiba, hogy látja a pici gyerekeket, menjünk egy fentebbi parkolóba. Gondoltuk, milyen kedves.
Leparkoltunk, megkerestük a szánkóbérlő helyet. Ott az ember megkérdezte mennyi időre szeretnénk bérelni, mondtuk még nem tudjuk, ő azt mondta fizessünk egy órát, a többit majd ha visszahoztuk, rendben. Kivettünk két szánkót (egy már volt otthonról, plusz volt egy bobunk, amihez nem volt kötél, így azt otthagytunk "megőrzésre"). Elindultunk, de sehol nem láttunk szánkózókat. Viszont egy vendéglátóegységben készségesen elmagyarázta egy hölgy, hogy itt van egy hely ahol szánkózni szoktak, meg is mutatta az irányt, mire megkérdeztük, hogy pici gyerekkel is, erre azt a feleletet kaptuk, hogy picikkel igazából pár km-rel lejjebb a hegyen érdemes szánkózni. Gondoltuk, ha már itt vagyunk, kifizettük a parkolást, béreltünk szánkót, megnézzük, amit a hölgy mutatott.
Közelítve a pálya felé egy hatalmas szánkózni TILOS tábla állt. Itt úgy elgondolkodtunk, hogy a "kedves" parkolási pénzt szedő, amikor benézett és látta a piciket és mi szánkóbérlés felől érdeklődtünk, miért nem árulta el, hogy itt nem lehet szánkózni, a szánkót bérbeadó szintén szépen lehúzott pedig ő is pontosan tudta, hogy nem lehet szánkózni a helyen.
Visszavittük a szánkókat, hogy akkor oké megkeressük a szánkópályát. El is hagytuk a parkolót, kiléptünk a fizető övezetből. Odaérünk a szánkópályához, ahol nem lehet szánkót bérelni. Ok, van egy szánkónk meg a bob, akkor majd azzal mennek a gyerekek, igen ám, de a bobot ottfelejtettük a szánkósnál. Semmi gond egyikünk visszamegy.
Persze nem engedik már fel kocsival, hiába van meg a parkolójegy, amit mint kiderült egész napra kifizettetett velünk az ember ( mert a parkoló megtelt, hiába mondod, hogy Te csak leállsz felkapod a cuccod és már jössz is vissza), holott lehetett volna óránként jegyet venni. Mi erről ugye nem dönthettünk, mert ember szépen odasuhant a kocsihoz, hogy 600 gondosan eltakarva testével az ártáblát (kifelé persze látszott már).
Ok megállunk jó messze a szánkóstól és irány neki gyalog. Szánkósnál az újabb meglepetés, mikor férjem belép, még meg sem tudott szólalni, szánkós közli az 5 éppen ott piáló cimborájának fennhangon "Na megjött a szánkómester!" Férjem értetlenül néz és kérdi miről is van szó, erre a szolgáltató vendéglátós (aki a vendégekből és a bérlőkből él), nekiesik, hogy úgy tönkretettük a szánkót, ami úgy meghajlott, hogy azóta is azt kalapálják és nem lehet javítani. Férjem értetlenül áll ott és próbálja értelmesen elmagyarázni, hogy, ember a szánkó 10 percig volt nálunk, látta, hogy a három pici gyereket húztuk rajta. Hogy tehettük volna tönkre a szánkót? Az ember meg csak hőbölög és hajtja a magáét, gondolkodni már valószínűleg nem tud tiszta tudattal... évek óta.
Ok megvan a bob visszaséta az autóhoz, visszaautózás, mehet a szánkózás. A gyerekek szánkóznak, jól érzik, magukat. 1-2 óra szánkózás után már fáradtak, menjünk együnk valamit. Férjem emlékszik, hogy nem messze van egy Tölgy nevű étterem, amiről jókat hallott. Megkeressük, nincs is messze.
Benyitunk, látjuk tele a hely, egy pincérnő épp rendelést vesz fel. A személyzet többi tagja nem látható helyen van. Egyszer csak egy ajtón belép egy ember a pult mögé, odalök valami köszönésfélét, miután ráköszönünk. Megkérdezzük, van-e szabad hely? Mit csinál a jó magyar vendéglátós? Körbenézés nélkül mondja NINCS. Kifordulunk röhögve és azon tanakodunk, vajon nem a vendégből élnek? Ott a bárpult, Miért nem mondja, hogy x időn beül szabadul fel egy asztal, igyunk valamit és addig nézzük meg az étlapot. Nem neki ez sok és egy NINCScsel elintézi.
Ismét internet, étterem telefonszámmal, a következő településen nagyon jó lesz felhívjuk, van is egy szabad asztal, gyorsan lefoglaltatjuk. Odaérünk. Kisfiam pár percig hangoskodik, mert már nagyon fáradt, éhes és kicsi még. Félreértés ne essék, vendégként, ha gyerek nélkül megyünk, gyűlölöm, ha egy gyerek ordít és magamban háborgok, miért nem viszik ki a gyereket. Most az enyém ordít, kellően kellemetlenül is érzem magam, és igyekszem mihamarabb elhallgattatni. Egy-két pincér csempén néz, amit nem értek, hiszen abból van munkája és megélhetése, hogy fizető vendégek (néha ordító gyerekkel fogyasztanak). Rendelünk, egyikünk szarvasragut (ha jól emlékszem) kér, krokettel és valamilyen szósszal. Megkérdi a pincért, hogy ajánlaná ezt, pincér fapofával mondja, finom.
Levesek ízletesek, főételek szintén, kivéve a szarvasragu. Nagyjából: rágós hús valamikor elkészítve, szósz rá, nem fogyott el?? fagyasztóba vele, most végre rendelik, olvasszuk csak gyorsan ki, jó meleg, mehet a vendég elé. Számla kéréskor férjem közli, mindent kifizetünk természetesen, de a pincér lelke rajta, ha a szarvas kaját kiszámlázza (az étel szinte teljesen érintetlen is maradt, azt a két falatot leszámítva, amit ketten kóstoltak belőle). Itt azért már lehet valami, mert a pincér egy szó nélkül lehúzza a számláról. Ő már kezdi érteni, miről szól a vendéglátás.
Ha sok követője akad, talán nem kell majd sírnia a Mátrában a szolgáltatóknak és a vendéglátósoknak, hogy nem jönnek a turisták.
Köszönöm,
Angie
Az utolsó 100 komment: