De szerencsére itt van nekik jó példának egyből dán partnercégük, a Királyi Posta. A sztori tanulságos, olvasónk, András ráadásul nagy megkönnyebbülést okozva egyáltalán nem akart belefolyni a rettenetesen közhelyes "na tessék, itthon minden szar, bezzeg nyugaton" picsogásba, és bónuszként hozzácsapott a sztorihoz egy pozitív BKV történetet is. Lehet, hogy ezentúl csak ilyen 2:1-ben alapon működő leveleket fogadunk a Homáron, meghekkelve a fogyasztóvédelem erősen emós hangulatot árasztó tematikájának emberre gyakorlolt hatásait.

Kedves Homár!

Dániából rendeltünk egy csomagot. Egy hét semmittevés után elkezdtük hívogatni a DPD-t, ott olyasmi válaszokat mondtak (elég zavarosan), hogy Dániában a Dán Posta a partnercég, és ott valami hiba van a rendszerben, és nem tudnak semmit.

Több mint 2 hét után eluntam, felment az agyvíz, és az alábbi levelet írtam nekik:

Tisztelt Ügyvezető!

Oldalukon böngészve bukkantam a következő, igen mókás oldalra, bár ezt a szarkasztikus humort nem igazán sikerült értékelnem, ilyeneket olvashatunk itt: A szolgáltatás fejlesztése érdekében szeretném megtudni, mi a véleménye a DPD Hungária Kft. tevékenységéről, működéséről, szolgáltatásairól. Továbbá ilyen tréfákat: és ígérem, hogy az Ön megítélésére alapozva a DPD nem jó, hanem a legjobb lesz.

Nos... Megbízást adtunk Önöknek egy csomag elhozására Dániából.

A megbízást 16 nappal ezelőtt adtuk.

Az oldalukon megadott szállítási idő 4-7 nap. Igaz ott van mellette, hogy ez csak tájékoztató jellegű adat. De szerintem az, hogy 16 napja SEMMI nem történt, beleértve azt, hogy mgé fel sem vették a csomagot, ez nem nevezhető már "tájékoztó" adatnak sem.

Ezzel a DPD nem a legjobb, de a rossznál is rosszabb felé halad.

A dolgot fokozandó SEMMI értesítést nem kaptunk arról, hogy a csomag késik. Ezért is nekünk kellett tübbször telefonálnunk. Eleinte még erre is csak olyan válaszokat kaptunk, hogy nem tudnak semmit, mert a számítőgépes rendszerben hiba van. (eléggé hihetetlen, hogy a "legjobb" felé haladó cég ne is tudjon semmit a csomagjairól...  hát nem is hittem el). Azóta meg folyamatosan a Dán Királyi Postára hivatkoznak, hogy az mint partnercég nem vette fel. És? 

Mivel magunk is kereskedő cég vagyunk, akinek az ügyfél az első, így kiválóan tudjuk, hogy mindig akadhatnak a rendszerben problémák. Ha a 7 nap 10 lett volna, egy szót sem szólunk. Magunk sem szeretjük azon vevőinket, akik képesek a legkisebb dolgogból elefántot fújva fontoskodni. Ám ha egy hete nem vette fel a partnerük a csomagot, akkor 2 napig naponta, utána napi 3-szor, majd óránként kell őket piszkálni ez ügyben. Ez az Önök DOLGA! (már ha értik ezt a kifejezést, miközben éppen azt ígérgetik, hogy a legjobbak lesznek - bár a feladat letojásábal talán tényleg sikerült már elérni a legjobb címet)

És nem vagyunk túlságosan fogékonyak a további megmagyarázásásokra, inkább arra lennénk kíváncsi, hogy ez miképpen illeszkedik abba, amit az oldalukon állítanak önmagukról.

Mondjuk erről sikerült pár netes fórumon olvasnom, most a felesleges panaszok közepettei, ami vélhetően kiváló reklám Önöknek, és szeretnének még sok ilyet. Mondjuk a tulajdonosi körnek is érdemes lenne felhívni rá a figyelmét, hogy a magyarok mit művelnek a nevük lejáratása érdekében. De arra is kíváncsi lettem immáron, hogy mi lehet ilyenben a Fogyasztóvédelem álláspontja. (de kíváncsi vagyok Ön mit tenne a helyemben, mitképpen cselekedne egy ennyire trehány és felelőtlen céggel szemben, mint amit Önre bíztak éppen - tényleg kíváncsi vagyok Ön mit tenne, bár meglepne, ha erre a konkrét kérdésre Ön válaszra is méltatna)

Ez több mint felháborító amit Önök művelnek. Ez nem Petike karácsonyi csomagja, amit elég ha január végén megkap, legfeljebb sír a rohadt kölyke a karácsonyfa mellett egy sort, amire Önök nyilván nagyívben tesznek. De itt ipari termelésről van szó, és lehetséges egészségkárosodásról (védőeszközökról lévén szó) Vevőink közt szerepelnek a hazai ipar nagyjai (pl. MOL, Suzuki, stb), továbbá iskolák, közintézmények, de a NAV, Rendőrség, BV is rendszeresen vásárolt tőlünk. A jelen eszközöket ipari termeléshez viszi egy hazai gyár, és a beszállításunk késedeleme miatt súlyos anyagi és egészségvédelmi problémákkal néznek szembe. Önök meg közben 16 napja nem tesznek SEMMIT, feltéve, hogy a heves vállvonogatást nem nevezzük munkának.

Kérem AZONNALI válaszát, hogy mit tesznek a csomag beszállítása érdekében, hiogy ez Önök szerint így elégséges-e, hogy a felkínált 4-7 nap szállítási idő Önök szerint mennyibe tájékoztató jellegű arra nézve, hogy 16 nap alatt fel sem vették a csomagot, hogy Ön mit tene az én helyemben, hogy mi lesz a véleménye annak az ipari negységnek rólunk ezért és ezt miképpen kárpótolják Önök, azt meg, hogy Önökről mi lesz a hazai nagyfelhasználókl közt a vélemény, azt nem kérdem, azt talán kitalálhatják két vállvonogatás között)

A magyarázatokkal nem leszünk előrébb, ide cselekvésre képes vezetőre lenne szükség, meg megfelelő alkalmazottakra. Ígéretkre nincsen szükség, mert ígéret az van, azt látjuk, ezzel pl. már jól is laktunk: '"és ígérem, hogy az Ön megítélésére alapozva a DPD nem jó, hanem a legjobb lesz." TENNI is képesek ezért? (pl. hétfőre - azaz 19 nap alatt - leszállítani csomagot az ajtónkba, és elgondolkodni azon, hogy ezért ki fizet kinek...)

Nemtisztelettel:

K. András
ügyvezető

Nem nagy örömmel, de egyszerűen amikor a DPD oldalán megláttam ezt a dumát, az a valóság kontrasztjában igencsak feldühített volna még egy békés birkát is. Vacilláltam egy ideig, hogy betegyem-e a Homárt, végül beletettem. Gondoltam a következő a Fogyasztóvédelem lesz.

De mivel addigra már elfogott a "harctéri idegesség", így a levelem elküldése után kb. 10 perccel új ötletem támadt. Felkerestem a dán DPD oldalt - ami nincsen, és valóban a Dán Királyi Posta a partnercég, ami ráadásul egy Nordpost vagy Nordicpost (most nem keresem elő) cég része. Szóval megtaláltam a Dám Posta oldalát., ahol a megjegyzésre, vagy panaszra (lényeg, hogy valami kontaktra) találtam is egy email címet. Nem elrejtve mélyen, hanem könnyen, a VEVŐ számára elérhetően.

Bár az oldal ékes dán nyelven íródott, dánul meg csak annyit tudok, hogy Tak (=köszönöm), így nem sokat értettem (angol opció nem is volt), de azért ennyi lejött, hogy ha akarok valamit írni, és az nem privát ("kundenserice privat"), akkor azt oda kell írnom ("kundenserice erhverv"). Gondoltam ez lesz a válallati. Így hát megírtam az esetet angolul a dán emailcímre, egy Dán Posta nevű vállalatnak, ahol nyilván van dolog elég: hogy egy dán cég attól nem tud itthon eladni, mert a DPD 16 napja rájuk keni a dolgokat, és mi meg nem tudunk semmit.

Előszöris jött pár perc múlva egy olvasási visszaigazolás. Majd egy munkanap csend ott is. A következő munkanapon azonban jött egy levél angolul, hogy valóban ők a DPD Dániában, és valóban volt egy számítógépes rendszerhiba, ami miatt baj volt a csomagfelvétellel. A dán ember közölte, hogy lekérdezte az IT-sokat, és a hibáról azt jelentették, hogy már el lett hárítva, de ami a hiba ALATT érdekezz be a rendszerbe, az bizony elpusztult. És javasolta, hogy adjuk fel a DPD-nél megint a behozatali igényt.

Ezek után tanakodni kezdünk. Ha lemondjuk az előzőt és feladunk egy újat, akkor a hazaiak végül képesek mindkettőt törölni (sajnos a hazai munkaerőkkel van tapasztalatunk, az, hogy pontosan odafigyeljen egy kérésre, az úgy 10-20%-ban jó ha sikerül, ha egyszerűbb félreérteni és az kevesebb munka, akkor félreértik inkább). Ha azt kezdjük magyarázni, hogy ismételjék meg, abból lehet megint semmittevés lesz, hiszen ők már leadták. Így aztán, mintha mi sem történt volna, feladtunk egy vadiúj kirendelést, ugyanarra a címre, ugyanarra a súlyra, mintha új szállítmény lenne. Az automata mint mindig visszaigazolt egy számot (ami még nem is nyomkövetési szám, csak rögzítési) és ezzel csend lett.

Nos én, biztos-ami-biztos, ezt a számot megírtam a Dán Posta azon emberének, aki válaszra méltatott, hogy megofogadtuk a tanácsát, és új rendelést adtunk le a hazai DPD-nek. És most jön a(z újabb) magyarázat, hogy miért nem vagyunk, és miért nem leszünk sosem Dánia...

Ugyanis ma a Dán Posta embere megint írt, hogy ellenőrizte a csomagot, a felvételi rész rögzítve van, és még ma fel is lesz véve, és adott egy nyomkövetési számot.

Itt tartunk. Ők, akikkel nem is vagyunk közvelen szerződésben, nos ők informáltak. A hazai DPD azóta is csak hallgat.

Gondolom pár nap múlva majd beállít a cuccal, és egy teljes értékű számlával, ezen második kirendelésre. Az első meg a feledés homályába vész. Ha nem keresem meg a Dán Postát agolul (és aki nem tud elég jól angolul?), akkor lehet a DPD sosem deríti ki a mivant, és a büdös életben nem ismételte volna meg a kirendeléseket. És még karácsonykor is csak a kezét tárták volna szét a legjobbá váló fuvarozó dolgozói, hogy: De hát a Dán Posta...

Újabb érdekes hozzáállási sztori a számos hazai szomorú eset mellé - és ha a saját weblapjuk ügyvezetői önhimnuszával összevetjük, akkor egyszerre szánalmas, nevetséges, siralmas és sajnos még mindig nagyon-nagyon magyar... 

(Van kivétel is persze, a sok panasz közt érdemes ezt is megemílteni. Sikerült elhagyni a táskámat a 105-ös buszon, benne egy külső winchesterrel, ami hiányában vagy egy hét munkája veszett volna el, és amit más kiválóan tudott volna használni külső tárolónak - közvetlen érték kb. 10 000 Ft, na meg egy jó kis táska, nekem azonban egy hét munkája ennél sokkal többet ért volna. Leszálltam a buszról több táskával, ezt valahogy nem fogtam a többihez hozzá - fentmaradt.

Kb. 3 perc múlva kapcsoltam. Elkezdtük hívni a BKV diszpécserét, az felvette az esetet. Mondjuk azért nem szólt volna a buszvezetőnek menet közben, hogy nézzen szét, viszont mint kiderült valaki észrevette a magányos táskát, és magától leadta a buszvezetőnek,. Akinek viszont a végállomáson már szólt a diszpécser, és amint megtudta, hogy a táska megvan, visszahívott, és elmondta, hogy mikor ér a busz a másik végállomásra, menjek oda, elcsíphetem a sofőrt ott, aki magával viszi a táskámat. Még a rendszámot is megadták, hogy melyik buszt mikor várjam a másik vágálomáson.

Taxiba vágtam magam, odaérek, bejön a busz, megvan a táska. Adnék a sofőrnek örömömben 20 000 Ft-ot, erre mosolyogva elutasítja. Mondom de megérdemli, mondja, hogy ez a dolga, nem csinált semmit. Mondom ossza meg a diszpécserrel, mondja nem is ismeri. Szóval a táska hiánytalanul meglett, a sofőr többszöri unszolásra sem fogadott el semmit. És ez is Magyarországon történt, csak, hogy pozitívat is mondjak. Sajnos ebből sokkal kevesebb akad.)

Üdvözlettel:

András