Ami vacak egyből szemét is? És ha igen, azt hol kell kidobni? A menthetetlennek ítélt darabot a bolt nyilvanos kukájába hajítani például ér?

Kedves Homár!

Szeretném megosztani veletek a MarketWorldnél történt kalandomat és kikérni a véleményeteket. Előre szeretném leszögezni, hogy egy alig több mint ezer forintos termékről van szó. Nem a pénzről, hanem a hozzáállásról szól az egész.

A történet ott kezdődik, hogy egyszerre vásároltam két Hyundai márkájú terméket (egy hajvágót és egy orrszőrnyírót), amiből sajnos nagyjából fél év után -bár két különböző ember használta őket- megadta magát mindkettő ugyanolyan anyagfáradási okok miatt. 

Előre egyeztettem a céggel, mi a teendő a jótállás érvényesítésével kapcsolatban és bár elsőre megpróbáltak lerázni, hogy forduljak a Hyundai szervízhez, végül abban maradtunk, hogy náluk adom le a készülékeket.

Elvittem hát őket az üzletükbe, ahol a reklamációkkal foglalkozó munkatársuk kérte a számlákat és a jótállási jegyeket. Az eredeti számlát - amin mindkét termék szerepelt - és egy garanciajegyet átadtam. Utóbbit a hajvágóhoz kaptam, bár kitöltetlenül.

Az úr a pult másik oldalán rögtön rá is kérdezett, hogy ez ugye az orrszőrnyíró jótállási jegye (nyilván az olcsóbbénak hitte rögtön, ha már kitöltve nem volt). Közöltem, hogy nem, az a hajnyíróhoz volt és emlékeim szerint csak ahhoz kaptam jótállási jegyet. Erre az úr közölte, hogy sajnos akkor csak azt tudja átvenni, mindenképp kell a jótállási jegy eredetiben a másikhoz is. Mondom oké, ezer forintos gagyi és ha nem lehet garanciáztatni törötten nem is ér semmi. Megkértem hát, hogy ha már a közelemben a vevőtérben nincs kuka, dobja ki a mellette lévő szemetesbe. Ezt visszautasította, így hát miután a hajvágóról megkaptam a jegyzőkönyvet, elsétáltam a vevőtér másik felébe az egyetlen kukához és beledobtam az orrszőrnyírót.

Az egész ügy nagyon fura volt, így hazaérve kicsit jobban utánanéztem mi a menete a jótállás intézésének és arra jutottam, hogy mivel számlával tudtam bizonyítani a vásárlás tényét, így át kellett volna venniük a terméket javításra. Ez nem történt meg és a félretájékoztatás miatt azt hittem egy értéktelen tárgy, így kidobtam. 

Az eddigieket megírtam a cégnek, akik továbbra is tagadták -mind a mai napig tagadják is-, hogy át kellett volna venniük javításra, de (és most jön a legjobb rész!) bár direkt kértem, hogy ne tegyék, mert nem ér annyit az egész, kivették a szemétből az orrszőrnyírót, megtisztították, elemet tettek bele és diadalittasan írtak vissza, hogy ez bizony jó, működik és a következőkkel sikerült zárniuk az emailt: 

Kérem, hogy legyen kedves a termékért befáradni és elszállítani azt, mivel az Ön által hulladékként kezelt terméknek leadása csak akkor lehetséges a magyar jogszabály szerint, ha egy ugyanolyan funkciójú és darabszámú terméket vásárol.

A probléma csak az, hogy a belső szerkezet fele letört, tehát a motor valóban működik, a gép viszont feladatát nem tudja ellátni. Ez megírtam nekik, és a tények valószínűleg olyan meglepetésként érhették őket, hogy hirtelen mégis elküldték -az amúgy általam már kidobott- gépet javíttatni, "hátha lehet kivételt tenni".

Nagyjából itt tartunk most. A kérdéseim a következők lennének:
1, Ha érdeklődök a jótállás menetéről, irányíthatnak-e rögtön a szervízhez, anélkül, hogy tájékoztatnának arról a lehetőségről, hogy az terméket leadhatom náluk is?
2, Kérhetik-e mindenképp a jótállási jegyet vagy elég a számlával bizonyítanom a vásárlás tényét? 
3, Az általam a vásárlók számára elérhető térben lévő kukába kidobott terméket kezelhetik-e úgy, mintha én azt elektronikai hulladékként adtam volna le a cégnél?

Köszönöm!
Üdv

Kedves Homár Olvasó!

A jogszabályban meghatározott, kötelező egy éves jótállás a levélben meghatározott termékekre csak akkor terjed ki, ha azok vételára a 10.000,- Ft. összeget meghaladja.

Ha a termékek vételára ezt az összeget nem éri el, akkor a fogyasztó csak a törvényben biztosított szavatossági igényeit tudja érvényesíteni a vállalkozással szemben.

A szavatossági és a jótállási igény érvényesítése során is a fogyasztónak kell bizonyítania az igény alapját képező adásvételi szerződés megkötésének tényét. Ezt az adott termékre vonatkozó bizonylat felmutatásával igazoltnak kell tekinteni. A fogyasztónak az igény érvényesítéséhez további okiratokat nem kell szolgáltatnia, így a jótállási jegy vagy a termék csomagolásának a hiánya miatt a vállalkozás nem zárkózhat el az igény teljesítésétől.

A vállalkozás a fogyasztót nem irányíthatja át a szervizhálózathoz, a jogszabály értelmében a bejelentett szavatossági/jótállási igénnyel kapcsolatban köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelynek pontos tartalma is rögzített. A javításra átvett termékről pedig átvételi elismervényt kell a vállalkozásnak kiállítania.

Ha a vállalkozás megsérti a jótállási/szavatossági igények intézésére vonatkozó eljárási szabályokat, akkor ezzel kapcsolatban az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz tehető bejelentés. A fogyasztó pedig az igénye elutasítása esetében az illetékes békéltető testülethez vagy közvetlenül a bírósághoz tud fordulni.

A terméknek a kukába történő elhelyezése fogyasztóvédelmi szempontból nem javasolható. Pozitív fejleménye azonban, hogy ezt követően a vállalkozás már megkezdte a szavatossági ügyintézést.

Felhasznált jogszabály:
- 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
- 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
- 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről