A citált számok ugyan eltérnek, de évek óta halljuk, hogy óriási létszámhiánytól szenved a Magyar Posta. Az Mfor június végi cikkében azt írta, hogy 300 embert tudnának felvenni azonnali kezdéssel a céghez. A fizetések az emelések ellenére nem túl izmosak, a meló egy része bizony kifejezetten megterhelő, így nem csoda, ha rendre érkeznek hozzánk is panaszok a szolgáltatások színvonalára. Mennyiségét tekintve mind közül a kézbesítési vagyis inkább a nemkézbesítési panaszok állnak az élen. Ebből a szép merítésből is kiemelkedik az alábbi sztori, ahol a postással nem az a baj, hogy nem csenget vagy nem megy fel az emeletre, hanem hogy rendszeresen értesítő hagyása nélkül küldi vissza a hivatalos leveleket. Hogy mit lehet tenni? Találjuk ki gyorsan, mert a Posta az ügyben egyelőre csak a vállát vonogatta.

Kedves Tékozló Homárok!

Van egy izgalmas panaszos ügyem a Postával. Hasonlót még nem láttam nálatok.

Az alaphelyzet az, hogy lakom a budapesti lakásomban, jellemzően otthon tartózkodom, ez az állandó lakcímem, rendesen nyílik a kapu, szabályos a postaládám, a Posta helyszíni vizsgálata szerint a sikeres kézbesítésnek akadálya nincs. Nem gyakran várok levelet, a számláimat elektronikus úton fizetem, sose tömnek reklámújságot a postaládámba. A sima vagy elsőbbségi, nem könyvelt leveleket tudomásom szerint mind megkapom, ezzel nincs is gond. Evvel szemben a postai úton kézbesítendő hivatalos iratokat vagy bármilyen egyéb könyvelt küldeményt nincs is lehetőségem átvenni. 

Azért nem nincs lehetőségem átvenni a könyvelt küldeményeket, mert nem kapok értesítőt, úgy soha, egyet sem, miközben a kézbesítő alkalmazott mégis könyveli a kézbesítés megkísérlésének alkalmait, az értesítő bedobásának dátumát vagy dátumait, és a  küldemények "nem kereste" vagy újabban "címzett ismeretlen" jelöléssel visszakerülnek a feladókhoz.  Belügyminisztérium, Okmányiroda, ügyvéd, MOKK, stb. 

Az egy éven belüli harmadik, újabb küldeményeket érintő panaszlevelemnél már vettem a fáradtságot, és ezúttal egy szépen összeszedett, jogszabályokra hivatkozó levélben megérdeklődtem a Postánál, hogy ugyan akkor most mi is az, amiért őket felelősségre lehet vonni. A 30 napos válaszadási határidő 28. napján meg is jött a válasz, miszerint az értesítők nem lenyomozhatók, ha a postás felírja a kis listájára, hogy ő ma ide bedobott egy értesítőt, akkor az úgy is van. Aki nem tud helyesen címezni, az meg tanuljon meg (lásd: Belügyminisztérium a lakcímkártya alapján megcímzett levelével).

Az az aggasztó ebben, hogy ha "nem kerestével" megy vissza a küldemény a feladóhoz, beáll a kézbesítési vélelem, és a végrehajtandó határozat fellebbezés hiányában automatikusan jogerőre emelkedik. Tehát a Posta használhatatlan válaszát követően már valóban izgulhatok, hogy melyik hajnalban visz el a rendőrség valami befizetetlen bírság miatt, vagy mikor árverezik el a lakásom, hiszen bár rendben vannak az ügyeim, sosem tudhatom biztosra, hogy nincs ellenem folyamatban eljárás, és azt sem tudom igazolni, hogy önhibámon kívül nem veszem át a küldeményeket. 

A panasszal következő körben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé fogok fordulni, de ha van még ötletetek, hogy hol máshol érdemes házalni, azt szívesen fogadom.

Ha közlésre érdemesnek tartjátok a történetet vagy kíváncsiak lennétek a fejleményekre, írjatok, és tudom továbbítani a Postával folytatott levelezést és az egyéb részleteket. 

Üdv,
L.

A kérdés tehát az, hogy felelősséggel tartozik-e a Posta az értesítések kézbesítéséért és a kézbesítők munkájáért. Megkérdeztük:

Kedves Homár olvasó!

A postaszolgáltató a kézbesítés során a vonatkozó törvényi rendelkezések, illetve az általános szerződési feltételekben (ÁSZF) meghatározottak szerint köteles eljárni.

Ezek a szabályok a címzett számára is előírnak kötelezettségeket, így pl. könyvelt postai küldemények esetében a személyes kézbesítés érdekében a címzett köteles biztosítani a címhely egyszerű beazonosíthatóságát, valamint könnyű és biztonságos megközelíthetőségét (lépcsőházi kulcs, kapukód rendelkezésre bocsátása, az állattartás szabályainak betartása).

Ha ezeket a feltételeket a címzett biztosítja, akkor a szolgáltató köteles a küldeményt kézbesíteni a címzettnek vagy meghatalmazottnak, illetve helyettes átvevőnek. A posta a szolgáltatási szerződést a jogosult átvevő részére történő kézbesítéssel teljesíti.

Amennyiben a címzett vagy az átvételre jogosult a kézbesítés megkísérlésekor nem tartózkodik a címen, akkor erről a posta a címzettet értesítés hátrahagyásával tájékoztatja a nem könyvelt küldemények kézbesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával. Az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a küldeményt a szabályzatban meghatározott őrzési idő leteltéig a címzett rendelkezésére tartja. Ki kell emelni, hogy a szolgáltató a küldeményt csak abban az esetben küldheti vissza a feladó számára „nem kereste” jelzéssel, ha a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésére tartott postai küldeményért nem jelentkezett.

Ha a szolgáltató nem tartja be a törvényben, illetve az ÁSZF-ben meghatározott kötelezettségeit és ezzel összefüggésben kár keletkezik, akkor a postával szemben kártérítési igényt lehet érvényesíteni a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, az ÁSZF-ben meghatározott eltérő rendelkezések figyelembevétele mellett.

E szabályok közül ki kell emelni, hogy a postával szembeni kártérítési igény az általános szabályoktól eltérően 6 hónapon belül évül el. A szolgáltató nem felelős a szerződésszegéssel okozott kártért abban az esetben sem, ha az a működési körén kívül eső elháríthatatlan okból keletkezett (ún. vis maior). A posta kizárja továbbá a felelősségét a küldemény sikertelen kézbesítéséért, ha ezek oka az, hogy a címzett a címhez való könnyű és biztonságos eljutás lehetőségét nem biztosította.

A kártérítési igény bejelentésére bármely postai szolgáltatóhelyen megtörténhet, amelyre 30 napon belül köteles a vállalkozás választ adni. Az igény elutasítása esetében pedig a károsult választása szerint az illetékes békéltető testülethez fordulhat vagy bírósági peres eljárást indíthat a céggel szemben. Amennyiben a posta kézbesítés során tanúsított eljárása a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel, illetve az általános szerződési feltételekkel ellentétes, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz tehető bejelentés. 

Szeretnénk megnyugtatni, hogy rendőrök érkezésétől nem kell tartanod, de valóban pl. egy fizetési meghagyás kézbesítése során a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett küldeményhez kézbesítési vélelem tartozik. Ezzel kapcsolatban felhívjuk arra a figyelmet, hogy ilyenkor kézbesítési kifogás előterjesztésének van helye a törvényben meghatározott okból és határidőben. Erről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán közérthető tájékoztatást olvashatsz itt.