"Azért, hogy mások ne járhassanak úgy, mint mi"- ajánlotta figyelmünk József félresikeredett családi nyaralásuk történetét, mely egy tunéziai all inclusive hetet jelentett az észak-afrikai országokba kifejezetten rutinos utaztatónak számító Kartago Tours szervezésében. A fotókkal gazdagon illusztrált, szemléletesen megírt levélben van félreszervezés, néhány abszurd részlet (pl. a légkondiszerelő burleszkjbe illő jelenete), és egy csomó csalódást keltő és bosszantó apróság, melyek persze összességében abszolút sikeresen vágnak tönkre egy Nagy Nyári Kalandot. 

Tunézia? Kartagoval? Soha többet.

Sousse, az igazi hotelmeglepetések városa. 

Bevezető
Elnézve a fenti fényképet, ugye Te is el tudnád képzelni a családi nyaralást ebben a hotelben? A helyszín? Tunézia, Sousse városa, Hotel Thalassa. Kicsit drágább az all-inclusive, mint a hasonló szállásoknál? Nem baj, kárpótol az élménycsúszda. Megnézel még több katalógusképet, egyre jobban tetszik. Végül a családi kupaktanács úgy dönt, biztos, ami biztos alapon vonjunk be egy profi utazásszervező irodát, mert az észak-afrikai szállások csillagozása - tapasztalt utazóként - tudjuk jól, hát erősen szubjektív. Így kerültük kapcsolatba a Startutazás.hu cégen keresztül a jónevű Kartago tours utazási irodával.

Bízva a szakértelmükben és főképp a rendszeres belső tanulmányútjaik tapasztalatain alapuló tunéziai hotel- és helyismeretükben, megrendeltünk egy 8 napos közepes árfekvésű (így utólag bitang rossz ár/érték arányú) szolgáltatáscsomagot 4 főre, repülővel, busztranszferrel, hotellel együtt. Azt a kis kérést is bátorkodtunk megfogalmazni, hogy a két szoba egymás mellett legyen, mert egy család vagyunk. Ezt az ügyintéző fel is vette a megjegyzés rovatba a számítógépes rendszerükben. Márciustól havonta rendben átutaltuk a cégnek a havi előlegeket, tökéletesen hibátlanul teljesítettük a szerződés ránk eső részét. 

És akkor nézzük, mi történt utána a valóságban, miután már náluk volt a teljes vételár. 

Az indulás  
Azt előre tudtuk, hogy a Boeing MAX gépek szoftverproblémák miatt nem repülhetnek, erről korrekten tájékoztatott az iroda és szerveztek egy pótrepülőt. Azt azonban nem mondták, melyik légitársaság gépe lesz az. Az utazásunk napján a reptéren értesültünk arról, hogy a kiválasztott légitársaság attól az ukrán cégtől bérel gépet az útra, melynek indulásunk előtt 2 hónappal, 2019. június 7-én felfüggesztették a légi üzemeltetői engedélyét. Az ukrán légügyi hatóság a ch-aviation információi szerint azzal indokolta a döntést, hogy mélyreható vizsgálatokat folytattak a légitársaságnál, amelynek során több biztonsági probléma is felmerült, köztük néhányat kritikusnak minősítettek.

Nem sokkal az utazásunk előtt újra visszaszerezték a repülési engedélyeket, így szálltunk fel egy SMARTWINGS-re átmatricázott, ámde belül mindenütt virító ukrán YANAIR logó-s géppel. Hát, nem voltam nyugodt. Egyáltalán nem így képzeltem a szabadság első napját. Főképp, hogy a visszaúton is ez a gép vár majd. Isteni szerencsével azonban megérkeztünk.

A megérkezés
Egy magyarul kitűnően beszélő arab idegenvezető elmondta a legfontosabb tudnivalókat a busztranszfer ideje alatt. Az autóbusz sorra állt meg a hotelek előtt, és azok a kisebb csoportok, akiknek oda szólt a foglalásuk, szépen leszálltak. Amikor már csak mi négyen maradtunk fent a buszon és a pilóta, az azért több, mint gyanús volt. De elaltattuk a gyanakvást azzal, hogy ez biztosan egy drágább árfekvésű hotel. Az idegenvezető amikor elolvasta a Hotel Thalassa címet a kezében tartott névsoron, jobbnak látta, ha elköszön és előbb leszállt a buszról. Ő már tudta, amit mi még csak nem is sejtettünk.

HOTEL Thalassa  
A busz egészen a recepcióig bevitt minket, ám szélsebesen távozott is. A check-in pult és előtér tökéletesen tiszta, rendezett és kultúrált. Sorbaálltunk, kitöltöttünk, aláírtunk, mindenki mosolygott egymásra.  A csomagjainkat is felvitték a londinerek - két külön emeletre. Határozott kérésünk ellenére sem sikerült a Kartago tours ügyintézőjének megírnia egy emailt Tunéziába, hogy itt egy kétgyerekes családról lesz szó, és családunk egyik fele a harmadik, a másik fele az első emeleten kapott szobát. Remek! Gondoltuk, kicsomagolunk, berakjuk az értékeket a széfbe és felfedezzük a környéket. A széf sem működött, nem volt hozzá kód. Így már két jó okunk volt újra felkeresni a recepciót.

Amikor megláttak, már sejtették, hogy valami nem stimmel. Az én arcjátékom nem passzolt az ő arckifejezésükhöz, más metakommunikációs eszközök nem jöhettek szóba, így hát angolul kezdtünk bele. A lényeg: szobát nem tudnak egymás mellé adni, talán csak holnaptól. A széfért 8 napra 3.600 forintnak megfelelő dínárt vártak el az all inclusive ellátás dacára. A sz@rrágás magasiskolája, de mindegy, fontos volt, hogy az útlevelek ne tűnjenek el, kértük a széf szolgáltatást. Erre egyből kontrázott is a recepciós, hogy ma már nem lehet, mert a kollégája hazament.  Mivaaaaan ??? Újra megkérdeztem, hogy jól értettem-e, de igen, jól értettem.

• 
• 

Kiélvezve az ügyfélközpontú tunéz vendégszeretet első fokozatát így rögtön a legelső napon, gondoltam evezzünk akkor egyszerübb szolgáltatások felé.  Legyen WIFI-n internetünk, hogy megüzenjük az otthoniaknak, túléltük az ukrán repülőgépet és rendben megérkeztünk. Ezt is a recepción lehetett igényelni. Jeleztük Abdulnak, hogy mit szeretnénk, ő tekintetét kicsit lesütve fordította irányunkba a WIFI árjegyzéket. Eszközönként külön-külön MAC address-re szűrve, hogy ne lehessen egy “előfizetést” több eszközön is használni, négy mobileszközre 20.000 forintnyi helyi kavics volt a tarifa egy hétre. Újra csak mivaaaaan??? Természetesen nem kértük ezt a csodálatos üzletpolitikával kialakított ügyfélközpontú szolgáltatást. 

Így az első városi sétánkra az összes pénzt, igazolványt, útlevelet és értékeinket bepakoltuk a hátizsákba, amit a helyiek tanácsára a hasamon volt célszerű hordanom. Viva Holiday!!!

A szobák és a klíma
Másnapra valóban megtörtént a szobacsere, a legfelső emeleten egymás melletti két szobát kaptunk. Jégverem volt mindkettőben de nem lehetett kikapcsolni a fali kezelőpanelen a klímát, nem volt benne a csúszka, amivel OFF állásba lehetett volna kapcsolni. A hőfokszabályzója pedig semmit sem ért.

Újra recepció, az emberünk már fel sem mert pillantani, de nem kerülhette el az újabb csörtét. Megígérte, hogy küldeni fog valakit.  Hát jött is, és kicsit később kiderült, hogy tényleg csak valaki, nem egy szakember. Egyúttal megvilágította számomra a hoteles tunéziai képzési rendszer sajátosságait, ott gyakorlatilag a pólód a végzettséged. Amennyiben “MAINTENANCE” feliratú pólót sorsolnak ki a személyzet adott tagjára a reggeli eligazításon, akkor ő bizony aznapra “vérprofi” karbantartóvá avanzsálódik. És igen, mindenhez is érteni fog . Ha “CLEANER” feliratú jut neki, akkor a legjobb higiéniai manager válik belőle. Tehát feljött az emeletre az aznapi karbantartó és úgy nézett a panelre, hogy az arcán látszott, lövése sincs arról, mi legyen. Csak nézett,  mert persze angolul nem beszélt egy szót sem.

• 
• 

Ekkor gondoltam én, hogy maradandót alkotok a képzési rendszerükben és brilliáns activity eszköztárammal elmutogattam neki, hogyan szedje szét a panelt és a jobb oldali csúszkát miként pattintsa át bal oldalra.  Hát ha láttatok már boldog embert, akiben belül eufórikusan dohogott a “Yes, I can do it!” arab megfelelője, akkor most ő volt az. Vigyorgott, mikor végzett, mint a vadalma. Gondolom, csak megszokásból tartotta a tenyerét a baksisért, de félreérthetetlenül jeleztem feléje, hogy itt most tulajdonképpen engem illetne a fizetség a páratlan know-how átadásáért. No ez is megvolt, mondtam neki, hogy nincs vége, a másik szobában sem működik jól, ott is jégverem van. Emberünk az új tudás birtokában magabiztosan lépkedett a szoba felé. Odalépett a konzolhoz, ámde ott teljesen ledermedt és úgy nézett rá, mint Noé a harmadik tevére… 

Ez a panel bizony nem ugyanolyan volt. A felismerés olyan kihíváshalmaz elé állította, hogy gondolkodás nélkül beáldozta a telefonos segítség opcióját. Ott kint ez úgy működik, hogy felteszi a kérdést majd 10 percen belül megjelenik egy másik kisorsolt “MAINTENANCE” pólós karakter, így már ketten értek egy felet a szobában. Leszerelték a burkolatot, nagyon óvatosan, elsőre csak szemmel méregették a színes vezetékeket. Kurta mondatokban eszmét cseréltek pár percen keresztül, majd előkerült egy fázisceruza, amit én igen jó jelnek gondoltam. Hiba volt.

Elkezdték tekergetni a csavarokat, rakosgatták a vezetékeket ide-oda. Egyszerűen nem jutottak dűlőre, nem sikerült kikapcsolni a klímát. Míg egyszer csak fejlemény történt egy hatalmas pukkanás és szikraeső formájában. Egyikük úgy ugrott hátra, mint a csodaszarvas. Megúszták, szerencsére nem lett semmi bajuk, de ettől kezdve inkább rám néztek többet, mint a megbontott panelre. Egészen biztosan újabb know-how transzferre vágytak, de mivel az első javításnál is spúr volt a fickó, nem remélhettem tőle baksist, így hát ez most elmaradt. Ott tipródott még vagy 10 percig a két szerencsétlen, megenyhültem és egy második aktivity show keretében felajánlottam nekik, hogy lemondok örökre a klímáról, ha véglegesen ki tudják kapcsolni. Úgy is lett. Az összes színes vezetéket kikötötték és felszabadult vidámsággal távoztak.

A szemetet és a levágott vezetékvégeket azért biztos, ami biztos ott hagyták nekem a kövön, mert valaki félreinformáhatta őket arról, hogy nekem egy hulladék újrahasznosító vállalkozásom is van. 

A négycsillagos elhelyezés
Jártunk már észak-afrikai szálláshelyeken, pontosan tudjuk, hogy mit rejthet az ottani csillagos minősítési “rendszerük”. De ez a hotel minden várakozásunkat e tekintetben is többszörösen alulmúlta. Jah, azt még nem írtam: itt egy 819.000 forint értékű utazásról van szó. Beszéljenek helyettem inkább a képek. Klikk a nagyításhoz. 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A kilátás a balkonról
Páratlan kilátás tárult az épületgépészetre illetve a tetőn futó csövekre a tenger vagy a medencék helyett. Tökéletes holiday feeling.  A szobáink felett a tetőn hangosan búgtak az épületgépészeti elemek külső egységei, a betonszerkezet kitűnően vezette be a hangot mindkét szobába. Pihentető alvásról nem beszélhettünk.  

 

A folyosó
Nem volt világítás, a mobiltelefon fényével tudtunk közlekedni. Minden nap jeleztem a recepción, ha olyan kedvük volt vettek fel róla Ticket-et, ha nem, nem. A hotelmanagernek is szóltam, ő az angolban még csak az “I promise” leckénél tarthat, mert érdemi változás elutazásunkig nem történt. Szerintem csak nem készültek el a “Corridor lamp electrician” pólók a szezonra.  Az ablakok pedig még a SZOT üdülőkben sem voltak ilyen igénytelenek, mint itt. Pár fotó innen is:

• 
• 
• 
• 

Tisztaság és higiénia
Ez volt a legnagyobb csalódás a Thalassa hotelben. Ez a vállalkozás már jól láthatóan csak cash-machine üzemmódban működik, ellenőrzéseknek, megelőző karbantartásoknak nyoma sincs. A fürdő botrányosan igénytelen. Az étteremben az asztalterítők foltosak. Gyakorlatilag ez a kérdéskör ott senkit nem izgatott különösebben, szóltunk, csak pingvineztek a vállaikkal, hogy nem tudnak a hotel állapotán változtatni. Ez ilyen lepukkant hely és kész.

A strandon lévő bárok az all inclusive karszalagra adnak vastagfalú, elmosogatható műanyag pohárban innivalót. Ennek örültünk, mert gyors, kényelmes és valóban praktikus megoldás. Egészen addig, amíg egyszer véletlenül megláttuk, mi történik a begyűjtött használt poharakkal. Visszaviszik a bárba, és ott - a saját szememmel láttam - laza folyóvizes öblítés után már sorolják is vissza őket lefordítva a kiadási oldalra. Nem használnak mosogatószert. Ez is az üzletpolitika része lehet, vagy csak szimplán az igénytelenség újabb fokozata. 

Ezek után én úgy határoztam, hogy kizárólag palackos vizet fogok fogyasztani. Ekkor ért a bosszantó meglepetés, mert olyan “vendégmarasztaló” a belső szabályzatuk, hogy a karszalag dacára itt jegyrendszert vezettek be. Egyetlen helyen lehet vízhez jutni, a lenti fotón látható pazar bárban, persze csak ha épp ott tartózkodik a személyzet.

És sokat adnak az esztétikára is, ilyen modern látványbetonos mennyezetet még itthon sem látni:

• 
• 

Reklamáció 1.
Ami külön szomorú, hogy a helyi arab idegenvezető mindenben igazat adott nekem, nagyon rendes volt és elmondta, hogy ismeri ezeket a borzalmas állapotokat, ő is többször jelezte a Kartago tours felé, tudnak róla, de nem veszik ki a kínálatból. Továbbra is borsos áron kínálják ezt a hotelt. Az  idegenvezető sajnos nem tudott ezeken az állapotokon változtatni, ez nyilvánvaló. Az ő tanácsára WIFI helyett helyi SIM kártyát vettünk a telefonokba, így mindenhol volt net negyedannyi áron. 

Reklamáció 2.
Természetesen viszaérkezésünk után az első munkanapon benyújtottam a kártérítési igényemet. A Kartago tours jogi képviselője sebészi pontosságal kivárta a 30. napot, majd standard válaszlevelében jogászkodott egy kicsit, sűrűn elnézést kért de leírta, hogy ők nem felelősek. És egyébként ez a 8 nap 819.000 forintért szerintük így rendben is volna. Felajánlott 5% kedvezményt a jövő évi utakból (azért ebben van magabiztosság, valljuk be). 

A folytatás
Ez a cég tönkretette a nyári pihenésemet, ezt a szabadságot már nem lehet újra kivenni. Itt csak addig voltam ügyfél, amíg nálam volt a pénz. A családjogászunkkal és a helyi fogyasztóvédelem képviselőjével konzultálva megindítjuk a hivatalos kártérítési eljárást a Kartago tours céggel szemben. 

Lengyel József

Sok részlet, elsősorban az épületi és a szoba hiányosságai valamint a hotel problémakezelése valóban kiakasztó, de sajnos azt sem hallgathatjuk el, hogy az olvasónk által a Karthagónak felrótt hibák egy része bizony egy alapos előzetes tájékozódással már nem hiba, hanem adottság lett volna, például a fizetős széf és wifi. Szóval "azért, hogy mások ne járhassanak úgy, mint mi": bármilyen termék vagy szolgáltatás megvásárlása előtt mindig, MINDIG mélyedjünk el a részletekben is.