Edina egy félresikerült szervizelés után döntött úgy, hogy egy másik céggel ellenőrizteti a javítást, de ismét nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerette volna. A telefont bevizsgálták, aztán meg is javították, jó pénzért. A végeredmény egy működő telefon, a kényszerszervizelés viszont nem tűnik túl korrektnek. De mit mond erről a szakértő?

Elvittem egy telefonszervizbe a készülékem, ahol kértem, hogy vizsgálják be és állapítsák meg, hogy a másik szervizben követtek-e el valamilyen olyan hibát a kijelző-csere közben, aminek következtében nem működött az első kamera, a hátsó kamera, valamint a zseblámpa funkció sem.

Másnap a szervizben azzal fogadtak, hogy jó a telefon, mert kicserélték az első és a hátsó kamerát 40 000 Ft-ért. Kicsit megnyúlt az arcom, lévén, hogy nem egyeztettünk a javításról és nekem ez a kiadás nem volt betervezve. Elkeseredettségemet látva felajánlották, hogy nem írnak számlát, és akkor csak 30 000 Ft-ot kell fizetnem. Garanciajegyet adtak.

A telefonra sürgősen szükségem volt, ezért ki kellett fizetnem a 30 000 Ft-ot, hogy elhozhassam a telefont. A dolog azóta sem hagy nyugodni, annál is inkább, mert időközben megtudtam, hogy nagy valószínűséggel a kijelző-cserét végző szerviz hibázott és hogy csak az első kamerát kellett volna cserélni, ezt pedig ők megcsinálták volna ingyen.

Előre is köszönöm szépen a válaszotokat!

Szakértőnk szerint, ha nem volt javításra vonatkozó megrendelés, erről szóló jegyzőkönyv, akkor a szerviz szerződést szegett, ami vagyoni kárt okozott. 

Kedves Olvasó! 

A vállalkozás felelőssége az elvégzett javítással kapcsolatban a megkötött szerződés tartalmának a függvénye. A szerződés tartama elsősorban a rendelkezésre álló okiratok alapján állapítható meg, ilyen pl. a telefon átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyv, megrendelőlap, munkalap vagy írásbeli szerződés. 

Ha a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az állapítható meg, hogy a vállalkozásnak nem volt feladata a telefon alkatrészeinek cseréje, akkor felmerül a részéről a szerződésszegő magatartás, amellyel összefüggésben károd keletkezhetett. Ezzel kapcsolatban érdemes azt is átgondolni, hogy a másik vállalkozásnak a hiba díjmentes kijavítására vonatkozó kötelezettsége valóban megállapítható-e, hiszen ez alapozhatja meg az igényedet. E mellett az alkatrészek kicserélésével vagyoni előnyöd is jelentkezett, amelynek értékét a károkozónak nem kell megtérítenie. 

Ezt a szerződésszegésből eredő kártérítési igényt lehet tehát az esettel összefüggő valamennyi körülmény mérlegelését követően érvényesíteni a céggel szemben elsősorban a vállalkozáshoz címzett írásbeli panaszbejelentés útján, illetve ennek sikertelensége esetén az illetékes békéltető testület előtt vagy akár közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás megindításával is. 

Ha az okiratokból a vállalkozás kötelezettsége a javítással kapcsolatban nem derülne ki, vagy ilyen okiratok egyáltalán nem állnak rendelkezésre, akkor a megkötött szerződés tartalmának meghatározása utólag megnehezül, amely akadálya lehet a felmerült kár érvényesítésének. 

Felhasznált jogszabályok: 

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről