Aki evett már német szürkeimport junkfoodot, például Nutellát, az tudja, hogy színre, állagra és ízre is teljesen más, mint a magyar. Zoli azonban a Krafttól vásárol, így ő a Milka csokin akadt fenn. A gyártó állítólag azt írta neki, hogy minden csoki egy gyárban készül. Mármint a régióban? Akkor viszont radikálisan unorthodox módon tárolhatják és szállíthatják, ha ennyire megváltoznak, mire ideérnek.

Meglátásom szerint kétféle Milka csoki létezik:
1: Lengyel gyártmányú (lengyel, cseh, magyar feliratú általában 180-220 Ft körül kapható)
2: Német / Osztrák gyártmányú. (Alpenmilch garancia felírat található a csomagoláson, általában öntapadós etikett címkével rakják rá a magyar feliratot, nagyjából 300-350 Ft körül árulják)

A két gyártmány íze nagyon különbözik, mikor a Kraftnál rákérdeztem erre, akkor "elmagyarázták", hogy egyetlen egy gyárban készül az összes Milka csoki, csak a csomagolás feliratában különböznek, az adott régió nyelve miatt. Érdekes, mert a Németországban vásárolt (illetve Német / Osztrák felíratú) Milka csoki sokkal lágyabb, és ízletesebb mint a Magyarországi csomagolású, tehát el nem tudom képzelni hogyan lehet ez?

Bár elég nyilvánvaló a felismerés magától is, hogy szándékosan úgy tervezik az összes elektronikai terméket, hogy gyorsan szétessen, és újat kelljen venni, az Origón láttam egy jópofa doksit, ami hétvégére ideális lesz. Az egyik kedvenc példám az iPhone és az azt koppintó telefonok, amikben már az aksit sem lehet cserélni házilag. (Vagy az összes Retina Macbook, amikben még a memória is rá van forrasztva az alaplapra.)

A dokumentumfilm végigköveti egy Marcos nevű fiú esetét is, akinek elromlik a nyomtatója. Három szakboltba is elmegy, ahol lényegében ugyanazt tanácsolják neki: vegyen egy újat, mert már 39 euróért is lehet kapni új nyomtatót, míg a javíttatás 110-120 euróba kerülne. Marcos nem hagyja annyiban, kutatni kezd az interneten. Rájön, hogy a nyomtatójába beépítettek egy olyan chipet, amely eltárolja a kinyomtatott lapok számát. Amikor ez elér egy beállított értéket, a chip egyszerűen blokkolja a nyomtató működését. Marcos tovább kutakodik a neten, majd letölt egy orosz freeware-t, amelynek segítségével le lehet nullázni a számlálót. A nyomtatás abban a pillanatban újraindul.

A jövőre félkatonai diktatúrává egyesülő Európában idén szeptember 1-től semmilyen villanykörtét nem lehet gyártani, jannuár 1-től pedig forgalmazni sem. Mindezt az ökológiai lábnyomra hivatkozva. Természetesen az összes érintett multinacionális nagyvállalat magasról fosik a környezetvédelemre, a lényeg, hogy az élettartamban a hagyományosnál is rosszabb izzókat 5-10x-es áron adják el. Van ember, akit nem idegesítenek a gyengébb, hideg, vibráló fényű takarékos izzók? Én nyugodtan kibírtam volna még 5-10 évig, amíg sikerül kifejleszteni egy olyan termékcsaládot, ami nem 50-100 év visszalépést jelent (3-5 másodperces bekapcsolás?) a jelenlegi filléres megoldásoknál. Főleg azután ciki ez az egész, hogy kiderítették, a higanytartalmú energiatakarékos izzók mindenféle rákkeltő anyagokat bocsátanak a fogyasztók tüdejébe hónapokon keresztül, az izzók festésének repedésein pedig UVA és UVC sugarak is kiszökhetnek, úgyhogy szoláriumba se kell járni többet.