via GIPHY

Károly kacifántos kamuba botlott: a brit webáruház nem tűnt gyanúsnak, még szerencse, hogy a bank résen volt. Euróban fizetett, de a shop az ingyenes szállításra kínai jüant, a termékre pedig indonéz rúpiát próbált beterhelni a számlájára.

Tegnap este rendeltem egy Nagy-Britanniában jegyzett cégtől valamit, relatíve jó áron, mivel még EU - tag, vám nélkül, itthoni e-mail címről. Szállítás ingyenes stb. Mivel sem Paypal sem ahhoz hasonló megoldással nem lehetett fizetni, kissé gyanakodtam, de az elérhető brit adatok szerint tényleg Londonban van a raktáráruház, megrendeltem fizettem bankkártyával stb -ahogy szokás. Fizetés euróban -ami kulcs volt a dologban. 

Itt nem az ár a lényeges (100 EUR alatti, de később furcsa fordulat jött).

Az alábbi levél ma délelőtt landolt a fiókunkban. Ez alapján valószínűleg az OTP az egyik a három nagy magyar bankból, amelyre a Magyar Nemzeti Bank szintén ma délelőtt megjelent sajtóközleménye utal: "A nyár folyamán eddig három jelentős hazai bank – jelenlegi vagy korábbi – ügyfeleit érte  a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett fogyasztói jelzések és piaci adatok alapján."  UPDATE: Az OTP a saját oldalán is jelezte a bank ügyfelei elleni adathalász kísérletet.

Persze jogosan merül fel a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy egy levél nem a bankunktól jött?

Egyrészt - ahogy az MNB is felhívja  rá a figyelmet - a bankok soha nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben vagy postai úton. De ezen az alapvetésen túl is bőven vannak gyanús jelek például az alábbi levélben is. Szépen be is kereteztük melyek azok szemöldökráncolós pontok, amik láttán automatikusan villogni kéne agyunkban a piros lámpának.

Szia Homár! 

Ezt kaptam. A rendszer kiszűrte, SPAM ként kezelte, ezért csak ma láttam meg. El akartam küldeni az OTP nek, hogy tessék, lássék, azért nézzenek rá. Sajna nem találtam egyetlen nyüves email címet sem a honlapukon, így elküldöm nektek, hátha tudtok valamit kezdeni vele. 

Üdv,

Csaba

Attila új helyre költözött, a UPC adattárában nem létező utcába. A fantomutcába végül internet ment, csekkek már nem, a sztori pedig innentől várható fordulatot vett. Végül, bár a keserű szájíz megmaradt, a  történet hepienddel és egy kis személyiségi jogi vitával zárult.

Otthonunkban az Internetet az UPC szolgáltatja már kb. 3-4 éve. Idén januárban a XIII. kerületi Mór utcából új lakásba költöztünk, amely szintén a XIII. kerületben van a Szent László utcában egy lakóparkban. Költözésünket követően annak rendje módja szerint jeleztem az UPC-felé,hogy szeretném a meglévő internet előfizetésem átvinni az új helyre. A központos hölgy megnézte és közölte,hogy a Szent László utcában nem tudnak szolgáltatást biztosítani. Mivel makacs ember vagyok,kiderítettem,hogy a lakóházban mindenkinek UPC-s előfizetése van,majd ismét felhívtam a központi számukat.

"Ööö... akkor most így jártunk". Ádám az őszelő legügyetlenebb adatszerzős sztoriját meséli el, a balfácánnak a telepített szoftverek listájára fájt a foga, amit egy telefonnal akart volna megszerezni, sikertelenül. Történet alant: