Vanessadoofenshmirtz hétvégén fotózta ezt a reklám és a backdoor kommunikáció határmesgyéjén mozgó szónoki kérdéssort Esztergomban. Az ötlet remek, de azonnal önfarkába harap, ha a becsalogatott vendég azt tapasztalja, hogy a nagyarcú kávézó nem marha jó. Még nem jártunk ott, úgyhogy fogalmunk sincs, milyen a hely. Aki próbálta, meséljen!
 

Csodálatos utóélete van a Túl hangosan szexel a palóc utcai asszony című posztunknak, amiben egy backdoor üzenetet mutattunk be. A csodás utóélet egyik fele a remek kommenthalom, olyan kis gyöngyökkel, mint

faqq: Sosem értettem az üvöltve kúrókat. Azért 20 éves kortól nem akkora szenzáció egy kúrás, hogy kiabálni kelljen.

espadazo - Játékbolt: 3. alkalommal madzagra kötöttem a kamerát és leeresztettem az ablakukba. Sajnos nem sikerült a felvétel, de utána már csak kulturáltan rakoncátlankodtak.

Önjáró Talajgyalu: Nálunk csak a felső szomszéd szokott dugni, de ott csak a csúcsponton nem bír magával a csaj, ott szokott sikítani néha, de kibírható. Nem túl szaporák, hetente 1-2x csinálják és csak pár másodpercig hallani. Egyébként egy helyes harmincas csaj, blokkolnám én is, de el vagyok látva saját assonnyal bőséggel. :) Az sokkal idegesítőbb, hogy szemben van egy tüdőrák-TBC kombóval megáldott nyugger, aki végigkrákokja a meleg nyári éjeket, persze nyitott ablaknál, de kb. úgy, mintha az összes belső szerveit véres gennyes trutymóvá válva, akkor köhögné fel. A baj, hogy ez valószínűleg így is van. És már évek óta bírja. Na ezt bármikor elcserélném egy dugás miatt sikító szomszédra.

Szóval igen vicces a kommentfolyam, de még jobb, hogy levelet kaptunk egy olvasótól, aki azt állítja, hogy abban a Palóc utcai házban lakik. Ha igaz, ha nem, a móka fergetegesen folytatódik. És őszintén remélem, hogy a Palóc Utcai Asszony elindult a megérdemelt sztárság felé, és megkapta élete első szinkrofelkérését. Lucskos részletek alant:

Rengeteg szenvedélyes backdoor kommunikációs üzenetet inspirál a sárga irigység. Talán még soha nem láttam ennél plasztikusabb példát a jelenségre. A képet a Tumblren találtam, egyéb kommentár nélkül, ha olyan szerencsénk lenne, hogy valaki olvassa a Homárt a házból, írja már meg, hogy tényleg olyan hangosan fűrészel-e a nagyéletű asszony. Én zsenge koromban évekig éltem egy olyan fal mellett, aminek a túloldalán a szomszéd postásnő lánya minden egyes este focimeccs hosszúságban kúrt. Nem volt olyan rémes, ahogy a Palóc utcaiak beállítják, bár igaz, hogy teljesen elvette az önbizalmamat, ezért évekig csak domolykóhorgászattal foglalkoztam.

Kicsi, de mulatságos kiegészítés a remek szegedi backdoorcsatáról szóló korábbi poszthoz: íme Apró Juhász János önkormányzati képviselő olvasói levele a Délmagyarországhoz, eredeti helyesírással. Kis ízelítő:

igy álmodtam és terveztem mög 28 évvel ezelőtt mint ipoly sor 7/b alatti lakos! az egész vértó szeged,rókus makkosház,dorozsma, szőreg, a határon túli magyarság összefogásából született!!TÁRSADALMI MUNKÁBAN!!én sosem kértem,vártam sem kaptam köszönetet.csak azoktól az ott élő nagyszámu gyermekseregtől- csabától és kis barátaimtól akik valamennyien derekasan kivették részüket a közös munkából!!! az ő szemeik mindent megköszöntek!ezúton köszönöm nektek-VÉRTÓ NÉPÉNEK!!

A tippért köszönet sirdavegd-nek.

update 1: Időközben levelet kaptunk kollégánktól, Bodor János mestertől, akinek a blogján a sztorit és a fotókat találtuk. A korábbi posztomban egy dolgot elhibáztam, íme a helyreigazítás, egyenesen Bodor János klaviítúrájából.

Örülök, hogy átvetted a szegedi kapukkal kapcsolatos anyag információit a blogomról. Azonban egy kis hiba csúszot írásodba. Azt írod: "...a székely Bodor János és fia pár hét alatt kifaragták a kapukat,...". De jó lett volna !!! Így most mintegy 24 ezer euró nyomná a zsebünket!!! Sajnos nem így van. Mi csak az orbaiszéki kaput faragtuk. A többi kaput egy-egy faragó mester készítette az illető székely székből. Tehát  kérlek, az írásban  pontosítsd, hogy én csak az orbaiszéki kaput készítettem.

Köszönöm,
kiválló tisztelettel:
Bodor János
 

Prolik vs lófők! Csodásan abszurd backdoor kommunikációs csatáról értesültünk a Tumbleren, borosjulinál. A sztori eleve klasszul kezdődik: Szeged egyetlen szánkózódombjára egy betripezett óriásműlesikló Apró Juhász János építész, helyi önkormányzati képviselő 8 székelykapuból álló, sajnos eléggé egyenes vonalvezetésű akadálypályát tervezett. A lakókat, érthető módon, megosztotta, hogy jó ötlet-e a lakótelep közepén ilyen extrémsportpályát létrehozni, ráadásul pont ott, ahol a gyerekek csúszkálni szoktak. Megosztottság ide vagy oda, a székely Bodor János és fia pár hét alatt kifaragták a kapukat, amiket fel is avattak. Időközben egyet fel is gyújtottak ismeretlenek, de Lajkó Ferenc környékbeli lakos nem bújt el: névvel látott, igen szórakoztató, ugyanakkor érveket is felsorakoztató b. kommunikációs üzenetben nyilvánított véleményt a helyzetről. A legjobb rész: "Székelyek? Hol vannak manapság? 300 km-re a határtól!" Bodor János  a blogjában, egy friss bejegyzésben "agymosott magyarokat" emleget, szóval tényleg felhőtlen a mulatság. (Azért a blog, és nem a konkrét poszt url-jét adtam meg, mert Bodor blogger a jelek szerint elszúrta a linkelést, így a bejegyzés címére kattintva a Hajdú-Bihar megyei Jobbik weboldalára jutunk.) Hogy minden kerek legyen, annak idején maga Apró Juhász János javasolta, hogy építsenek szánkódombot.
 

"Mindennemű kommentet mellőzve elküldenék Neked egy fotót, amit a minap készítettem a házunk bejáratánál. Néhány lakó nagyon kellemesen elcseverészett a rögtönzött chat-fórumon. Én nagyot mosolyogtam ezen az egészen. Nagy az Isten állatkertje! Remélem Nektek is tetszik majd!" - írta A.

Drága A., az nem kifejezés, hogy tetszik. A papírchat a világ leginspirálóbb műfaja, ez az eset is bizonyítja. Féltett gyűjteményi kincsünket, a Cser-Palkovics András könnyeit tartalmazó kristályfiolát is odaadnánk, ha megtudhatnánk, Takácsék 4 emelettel feljebb miért érezték találva magukat.
   

Ooorsi velünk együtt ünnepli, hogy a strandon nem csak gofrit lehet kapni, illetve azt, hogy a magyar ábécében megjelent az ékezetes ipszilon.

Igazából tényleg semmit nem nagyon kell hozzáfűzni ehhez, bár azért csak kíváncsiak vagyunk, hol is készült Panni képe:

A jó vendég ott marad, ahova teszik:

A mellékelt képet a szegedi Napfényfürdő Aquapolisban készítettem tegnap. Vendégmarasztalás a javából!

Üdvözöl: Kix

Egyedülálló backdoor kommunikációs gyűjteményünk megbecsült darabja lesz István találata, amit a debreceni Cora-ban, a posta melletti pénzváltónál lőtt. A Homár-gyerekek még abban a korban vannak, amikor minden ilyesmiről részletesen beszámolnak, úgyhogy nekem ez a legtermészetesebb. Gondoljanak bele, milyen csodás lenne, ha ez szokássá válna, és az emberek őszintén kiírnák, hogy hová rohantak munka közben!