Köztudott, hogy az égboltot egy teknősbéka tartja a páncéljára pattexezett négy oszlop segítségével. Az egyik ilyen oszlop a Schokobananen. A csokival borított, banánalakú és –ízű édességgel az ember általában kicsiny korában találkozik először, egy gazdagabb rokon jóvoltából, a cucc ugyanis ahhoz képest marha drága, a kisebb fajta doboz éjjelnappaliban bőven 400 forint fölött van. Szóval olyan After Eight-kategóriájú elit csócsálnivalóról van szó. A Schokobananen hosszú évek óta vetélytárs nélkül uralta a magyar piacot, de nemrég megjelent egy életerős konkurens, a svájci Munz Choco-Chew.

Ez sem olcsó, viszont nem dobozban, hanem darabra árulják, az Index melletti kisboltban például 95 forintért.

Nem hiába svájci, a Munz Choco-Chew a maga nemében tökéletes termék. Még akkor is, ha ez a nem éppen az édességre kiéhezett szmókeroknak készült irtó édes, ugyanakkor furcsa állagú akármi-kategória. A termék tehát kívül csokis, belül átható álbanáníz fogad, aztán jön az enyhe meglepetés, a töltelék ugyanis enyhe szivacsossága ellenére rugalmas, szinte követeli a rágást, de azért nem ragad be a fogak közé. Émelyítően édes, három darab már csömört okoz, de mi persze már rászoktunk.