Blöffölni kell, ennyi az egész. Okosan nézni, jókor szakmailag hozzáérteni, faarccal visszaszólni. Ha ez nem megy, még mindig fordulhatnak hozzánk bizalommal. Mint azt Eszter tette, amikor atomjaira szivatták mobiltelefonja misztikus meghibásodása után:

Egy hónapos Nokia 6020-as telefonom egyik pillanatról a másikra felmondta a szolgálatot. Pontosabban mondva, meghülyült. A telefon folyamatosan azt érzékelte, mintha headset lenne rákapcsolva, így telefonálni csak úgy tudtam, ha elõveszem a kis headset-et, csatlakoztatom a telefonhoz, és máris telefonálhattam, vagy fogadhattam a hívást, ha addig nem adták fel és tették le a telefont. Felhívtam a Nokia ügyfélszolgálatot, ahol megnyugtattak, hogy nincs semmi gond, szoftverfrissítés kell csupán, utána mûködik újra mint a karikacsapás. A Nokia szaküzletben közölték, hogy ezt szervizbe kell küldeni, 4-5 munkanap alatt kész lesz, addig legyek boldog a Nokia 3310-es cserekészülékkel.

Egy hét elteltével mehettem a készülékemért, abban a hitben, hogy drága telefonom újra hû társam lesz ezentúl. Ott az eladó közölte velem, hogy a Nokia szervizben hozzá sem nyúltak a telefonomhoz, szerintük víz került a készülékbe, az én hibámból, õk ezzel semmit nem csinálnak, mert nem. Biztos bedobtam a fürdõkádba, esetleg zuhogó esõben beszéltem vele... Mondtam egyik sem. Õket ez nem érdekli, menjek a Fogyasztóvédelemhez, ha nekem ez nem tetszik. Õk ezt nem javítják, a garanciát is buktam, az egy hónapos telefonomra. Az eladó mondta, no para, megpróbálja megtisztítani, az lehet elég. Megtette. csoda történt, a telefonom mûködött. Egy kis tisztítástól. De csak fél napig, utána megint ugyanaz volt a hiba.

Ezek után elmentem egy mobilszervizbe, ahol megnyugtattak, nincs gond, meg lehet javítani, ki kell cserélni benne valamit. Az üzlet a Déli Pályaudvarnál található, az ISO-TEL Kft. üzlete. Két üzletük van, egy a Délinél, egy az Örsön. Pontosabban én ebben a kettõben jártam. Kérdezték mi a max összeg amit kifizetek a javításért. Mondtam 5000 Ft. Három nap múlva meg is volt a telefon, én azonban csak rá két napra tudtam elmenni érte (vidéken voltam), és az Örsre mentem be, mert hogy az közelebb van. Csodák csodájára pontosan 5000 Ft-ba került a javítás. Kérdés mi lett volna, ha én épp 4000 vagy mondjuk 6000 Ft-t adok meg max összegnek. Akkor is épp annyiba került volna a javítás? Mikor kézhez kaptam újra kis készülékem, melyet már nagyon vártam (már két hete kellett nélküle élnem), észre kellett vennem néhány furcsaságot, ami megint elvette jókedvem.

A telefon elõlapján belülrõl egy óriási karcolás éktelenkedett, míg a hátlapon is szintén ütõdésnyomok, valamint festékhibák. Olyan festékhibák, melyeknek köszönhetõen piacra egy olyan hátlap nem is kerülhet, mivel SELEJT. Másrészt az akkumulátor sem úgy nézett ki, mint mikor leadtam. Mikor az elõlapra és a hátlapra rákérdeztem, közölte a Kft. vezetõje, hogy nem tud tenni értem semmit, biztosan úgy adtam le, annyit felajánl, hogy megpróbálja lepolírozni. Közben persze azonnal rohantam a Délibe, abba az üzletbe, ahol leadtam a telefont, hogy az eladóval beszéljek, akinek leadtam a telefonom. Õ persze nem emlékszik ilyesmire, nem szokott ilyesmit megnézni és észrvenni: egy 3 centis karcolást a telefon elõlapján végülis nem lehet észrevenni. A tulajdonos és az eladó is beismerte, lehetséges, hogy a szervízben a javítás közben történt a karcolás, de ezért õk nem tudnak tenni semmit. A polírozás tényleg nem valószínû, hogy eltünteti a karcolást, de hát ez van, õk új elõlapot nem adnak. Ha akarom beszerzési áron megvehetem az elõlapot 3000 forintért. És ha nem tetszik, menjek a Fogyasztóvédelemhez.

Összegezve tehát a telefonom javíttatása legalább 10 ezer forintomba került, mivel egy új elõ- és hátlap 5000 Ft.

Kérdés: hogy lehet az, hogy minden szolgáltató és vállalat azt tehet velünk fogyasztókkal, amit akar? Mert ha véletlenül panaszt is teszek rávághatják, hogy menjek a Fogyasztóvédelemhez. Kit véd ez a szervezet, ha a vállalat/szolgáltató ezek szerint biztos benne, hogy nem ad nekem igazat a szervezet. Mert ha egy kis esélyem is lenne, akkor már ilyesmit nem ajánlgatnának nekem, a maguk lekezelõ és bunkó stílusában. Hogy lehet az, hogy Magyarországon a vásárlónak/ügyfélnek kell megköszönnie, hogy elkölthette a pénzét az adott szolgáltatónál/vállalatnál? Nem épp fordítva kellene lennie? És az utolsó kérdésem: én ilyen esetben mit tehetek? Azon kívül, hogy remélem, a Homáron keresztül minél több emberhez eljut rossz tapasztalatom, ezzel talán megvédve néhány embert, hogy ugyanilyen rossz szájízzel üljön a számítógép elõtt, és írjon a Homárba.