A fogyasztói öntudat nemcsak praktikus, de élvezetes és szemnyitogató is lehet. Jani haverja például átélhette, milyen érzés másokat zaklatni telefonon, ugyanis dühében az őt piszkáló Capital Partners vezetőit tárcsázta, sikerrel. Figyeljük együtt, sikeres lesz-e a harc, és Jani barátját leveszik-e a listájukról.

A Capital Partners-ről szóló posztoknak, nagyon megörültem, mert engem is kb. 2 éve zaklatnak. Az első posztotok 2009. 01. 20-án jelent meg erről. Ennek nagyon megörültem, fel is hívtam másnap, vagy harmadnap az AFIN KFT vezetékes telefonszámát, és leiratkoztam. A hölgyeményt, aki felvette a telefont, nem lepte meg a kérésem...
A boldog tudat azonban nem tartott sokáig, mert már egy hétre rá pénteken (2009.01.30-án) ismét felhívott valaki az általam igen-igen nem tisztelt cégtől. Mivel épp számomra a leglehetetlenebb időpontban hívott, ezért elég határozottan elküldtem, de azért közben kifejtettem, hogy én már leiratkoztam egyszer, meg azt is, hogy a Homárról tudom a főnöke telefonszámát is. Hazaérve ezen a napon azért meg is csörgettem Lehotkai Pétert (ő a nagyvezír itt), de nem vette fel. A mai napon (2009.02. 02.) kb egy órája megint hívtak a CP-től. Most jobb hangulatban voltam, és kedvesen közöltem az ügynökkel, hogy én már leiratkoztam, de adja át a főnökének, hogy azt üzenem, ahányszor ők hívnak engem, én annyiszor fogom a nagyfőnököt zaklatni telefonon a leglehetetlenebb időben. Ezek után "a viszonthallásra" búcsúzással le is tettem a telefont. Mivel pont gép előtt ültem, kikerestem a jan. 20-i post hozzászólásaiból a Nagy Elvira által adott mobilszámot (30 528 xxxx), és hívtam azt, de nem vette fel senki. Ekkor a Lehotkai Pétert hívtam (30-816-xxxx), ugyanúgy nem vette fel. El is könyveltem magamban, hogy ez most 1:0 nekik, de én sem fogom feladni. És láss csodát: Náhény perc múlva Lehotkai Péter visszahívott. Nem voltam túl kedves vele... Szépen határozottan elmagyaráztam neki, hogy én annyiszor fogom zaklatni őt a leglehetetlenebb időpontokban ezen a telefonszámon, ahányszor engem zaklat a CP. Erre azt mondta, hogy a CP listájáról le tud venni, de az alvállalkozó ügynökök listájáról nem. Erre megkérdeztem tőle, hogy az alvállalkozókat én bíztam-e meg, vagy pedig ő? Mondta, hogy természetesen ő. Erre közöltem, hogy immár saját érdekében (a további telefonos zaklatásokat elkerülendő) oldja meg, hogy a saját alvállalkozóik listájáról is töröljenek. Erre ő ígéretet is tett, és így vettünk egymástól könnyes búcsút a telefonban. Most majd várom az eredményt, hogy zaklatnak-e mégegyszer a CP-től.
Tanulság (számomra is): Mindig a nagyfőnöknél kell (kellett volna) kezdeni.
Köszönöm, ha kiteszed, örülnék neki, mivel sejtéseim szerint nem csak én bosszankodok ilyenek miatt.

További jó munkát Nektek, és sikeres sünesélyes posztokat (bár lehet hogy mindannyian jobban járnánk, ha a Homárnak nem lenne témája):   

Jani haverja