Az Európai Unió Bírósága szerint tökmindegy mi miatt késnek a vonatok, monszun ide, hóátfúvás oda, a vasúttársaságoknak csengetniük kell az utasaiknak:
A döntés kimondja, hogy nem mentesíti a vasúttársaságokat a menetjegyárra vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior miatt kerül sor. A rendelet szerint az egy órás vagy azt meghaladó késés esetén az utas kérheti a vasúttársaságtól menetjegye árának részleges visszatérítését. E kártérítés 60-119 perc közötti késés esetén legalább a menetjegyár 25 százaléka, 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén annak 50 százaléka.
A bíróság kimondta, hogy a vasúttársaságok nem foglalhatnak általános (szállítási) szerződési feltételeikbe olyan záradékot, amelynek alapján mentesülnek a késés esetén járó, menetjegy árára vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior miatt kerül sor. [...]
A MÁV-nál kiemelték: az Európai Unió utasjogi rendelete 60 perc feletti késés esetén írja elő az átalány kártérítés fizetési kötelezettséget az Unió vasúttársaságainak, azonban a MÁV-START Zrt. már most is fizet 30 perc feletti késés esetén átalány kártérítést. Kártérítést a pénztárakban lehet kérni 14 napig.
Persze, mindenkinek fizetett a MÁV eddig is, kivéve, ha az ÁSZF szerint vis maiornak minősülő esemény foganatosítódott:
1.3.7. A vasúti társaság mentesül fenti kötelezettsége alól, ha a késés az alábbi okok valamelyike miatt következett be:
a) a vasúti üzemmel össze nem függő körülmények, amelyeket a vasúti társaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el (vis maior). Vis maiornak minősül a vasúti társaság ellenőrzési körén kívül eső okból eredő, előre nem látható, elháríthatatlan esemény vagy körülmény, melynek kivédése emberi erővel nem lehetséges. Ilyennek minősül különösen, de nem kizárólagosan:
- a bombariadó,
- a háború, háborúval fenyegető helyzet vagy szükségállapot,
- a nukleáris katasztrófa,
- a lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy bitorló hatalomátvétel, polgárháború,
- zendülés, tüntetés vagy rendzavarás, sztrájk
- harmadik személy magatartása, amelyet az eset körülményeit tekintetbe vevő gondossággal sem lehetett elkerülni és következményeit sem lehetett elhárítani, különösen: üzemzavar öngyilkosság miatt, balesetek vasúti átjárókon, közúti járművek által okozott útvonal megszakítások, vészfék használata útitárs részéről, rendőri intézkedések, vámhatóságok intézkedései (különösen határátkelő helyeken), vasútüzemnek harmadik személy általi megzavarása, időben közzétett elterelés a fent megnevezett okokból,
- a vonat közlekedtetését tartósan akadályozó vagy a vonat kimaradását eredményező olyan időjárási körülmény, természeti katasztrófa (vihar, árvíz, hegyomlás, földrengés, stb.) melynek bekövetkezését a vasúti társaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhette el.
Az utolsó 100 komment: