Hajóval színházba menni? Szuper! Lemaradni visszafelé a hajóról? Szopper. Még akkor is, ha egy mámorító nyárestén kell a Margitszigetről kiandalogni a lágyan susogó lombok meg a pislákoló csillagok alatt. Na jó, befejeztem.

Kedves Homár Blog,

Augusztus 7-én volt szerencsénk részt venni az egyébként tökéletes és felejthetetlen Magna Cum Laude koncerten a Margitszigeti Szabadtéri színpadon. Mivel külső kerületekben élünk, a hajójáratot választottuk, a Vigadó téren hagyva autónkat, nem törődve a busás parkolási díjjal, megváltottuk a retúr 1000 forintos hajójegyet és örömmel hajókáztunk a helyszínre.

Visszafelé a hajó, ha jó, ha nem jó, az előzetes tájékoztatás tanulsága szerint az előadás vége után 20 perccel indul vissza. Sajnos ez a mi esetünkben nem így történt. A koncert 22:20-kor ért véget, ergo a hajónak 22:40ig minimum várnia kellett volna. Sajnos többed magammal maradtam a sötét kikötőben, (be)integetve a hajónak. Ez a hajó ugyanis már elment, szó szerint.

Mi elég jó helyen ültünk, legelöl, közép, 5. sorban. A tömeg óriási volt, egyéb folyó ügyeinket sem intéztük el (több mint két órás volt a koncert, szünet nélkül), rohantunk, de még így is lemaradtunk a hajóról. Konkrétan a teli nézőtérről szinte lehetetlen kijutni 20 perc alatt, ha valaki előre vált jegyet, nem kevés pénzért, konkrétan 9900,-per darab áron.

A Szabadtéri Színpad oldalán talált email címen is érdeklődtem, hogy nem lehetne esetleg rugalmasabb ez a járat? Adott esetben feltűnhetne mondjuk, hogy 10-15 emberrel kevesebb ember van a hajón visszafele. Vagy ez nem érdekes, nem ellenőrzi senki? Tanulság: aki visszafelé nem akar úszni, az hátra vegyen jegyet, vagy ha elől akar ülni, akkor menjen el a vége előtt 10 perccel WC-re és rohanjon, tűsarkúban, ahogy csak bír.

A viccet félre téve nem szeretnék anyagi kompenzációt, sem kellemetlenséget senkinek emiatt. Levelem célja mindössze annyi, hogy várják meg az utasokat, mert így a kellemes estéjük bosszús véget ér.

Üdvözlettel,

B. Erika