Ön tudta, hogy a távolsági buszokon van felszállási sorrend az utasoknak? Igen? Ügyes, és akkor valahogy húzza ki a következő posztig, mert ez a többieknek szól. Egyúttal köszönjük olvasónknak, aki a földön ülve utazott 4 órát és levelezett a Volánnal ehhez a tudáshoz.

Kedves Tékozló Homár!

Az eset, amit szeretnék veletek megosztani már több mint egy hónapja történt, és főképpen a Volánbusz Zrt. nem megfelelő ügyfélkezeléséről szól. De úgy gondolom másoknak is jó tanulópénz lehet, hogy tudja, mire számítson egy hasonló esetben.

Minden 2015. június 21-én kezdődött, Pécsett. Másfél héttel (június 9-én) előre foglaltunk helyet magunknak a 1134/304-es járatra, aminek 13:30-kor kellett volna elindulnia. Első körben kicsit meglepetten tapasztaltuk, hogy milyen nagy tömeg várta a buszt, de végül is lehetett rá számítani, mert előtte lévő nap ért véget a Fishing On Orfű fesztivál. Ám mi úgy gondoltuk nincs miért aggódnunk, hiszen előre fel voltunk készülve és volt már jegyünk.

Az utazóközönség rém peches, a GYSEV meg elképesztő béna, mert Melinda leveléből is látszik, hogy  a rendkivüli helyzetekben elsősorban odafigyelést és tájékoztatást várnak az emberek. (Pinnye egyébként egy kicsi község, a hazai telefónia türténetének szempontjából mégis nagy jelentőséggel bír, Salamin Leó természettan tanár ugyanis Sopron és Pinnye közt hozta össze Magyarország első távolsági telefonbeszélgetését 1877-ben.)

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Szeretnék felháborodásomnak hangot adni, ahogy Önök, mint Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) kezelték június 9-én a Budapestről 19.10-kor indult 938-as számú InterCity vonat utasait.
A vonat 21.29-kor ért be Pinnye állomásra, ahol megálltunk. A vonatkísérő egy 10 perc elteltével - körbejárva a vonaton, mindenkihez egyenként odamenve - tájékoztatott minket arról, hogy Sopron állomás jelenleg nem tud vonatokat fogadni. Aztán eltelt 30 perc, és ismét azt jelezte, hogy sajnos a helyzet változatlan. De nem tudta megmondani, hogy küldenek-e buszt értünk, így azt sem, hogy érdemes-e szólni a környéken lakó ismerősöknek, hogy jöjjenek el értünk kocsival.

A Ryanair hirhedten fapados szolgáltatást nyújt, aminek nyilván része annak az ügyfélszolgálatnak szinte nem is létezése, amire szegény Mézga Paula sajnálatosan rászorult. Kiakadása ettől még tök érthető, dehát valamiből ki kell hoznia a cégnek a 6 ezer forintos jegyet Rómába. Fogyasztóvédelemnél panaszt tenni itt lehet, ingyenes jogsegélyért pedig őket ajánljuk.

Sziasztok,

Lehet, hogy apróságnak tűnik a problémám, de szerintem nem én vagyok az egyetlen, akit megszivat a Ryanair.

Utaznánk a gyerekkel (15 és fél éves), természetesen együtt, természetesen felnőtt vagyok:) Megvettem neten a jegyeket, 2 felnőtt jegyet Európába. (Teen jegyet 12-15 évesig ad a rendszer. Onnantól felnőtt.) Az online check in nem engedte a check int a gyereknek, merthogy ott mar  "gyerek" volt. Jelzem, a jegyvásárláskor is már elmúlt 15. 

Az éjszaka közepén egy idegen városban szállás nélkül állni a családdal mennyire jó lehet! Az élményt talán csak azzal lehet tovább fokozni, ha utána hónapokig kell erről levelezni a kompenzálás miatt. 

Kedves Homár!

A történetemnek ezt a címet adhatnám: Az országot keresztülautózva, későn este érkezve zárt ajtókra és kikapcsolt telefonokra vágyik? - Foglaljon szobát a Szallas.hu-n!

A kellemetlen tapasztalatom krónikája a mellékelt levelezésben követhető nyomon, a történtek leírása az első levélben. A Szallas.hu válaszolt ugyan a panaszomra, de mindvégig hárította a felelősségét. Érdemi válasz, esetleg korrekt kártalanítás az eltelt másfél hónap alatt fel sem merült. És most nem a nagyvonalúság felé hajló kártalanításra gondolok, amely hatására olyan érzése lehetne az embernek, hogy az adott cég figyel az ügyfelekre, szeretné, ha a szolgáltatásukat máskor is igénybe venné az ember, esetleg jó hírét keltené az ismerősei körében, vagy ehhez hasonló fórumokon.

MÁV és jegymizéria, ezúttal nemzetközi kitekintéssel. (Tök véletlenül épp az előbb frissítettem a decemberi mávos posztot, az Érvényes jegye volt, mégis rendőrrel szállíttatták le című remek darabot. Mondjuk nem a MÁV válaszával, hanem olvasónk sztori-utánkövetésével, de ne legyünk telhetetlenek.)

Sziasztok,

nem tudom megítélni, rohanó világunkban mennyire számít kirívónak, amit a Máv csinál, de mivel nem egyedi esetről van szó, talán érdemes foglalkoznotok vele.

Tegnap, vasárnap (jan.18.) este utaztam Bécsből Budapestre az utolsó vonattal, a Daciával. Mikor a jegyemet vettem, a pénztáros készségesen megkérdezte, hogy szeretnék-e jegyet venni, de mivel nem tudtam előre, hogy melyik vonattal megyek pontosan, megállapodtunk, hogy nem veszek, hiszen nem muszáj - amúgy sem tűnt reálisnak, hogy túl sokan legyenek egy vasárnap esti időpontban.

Olvasónk metrózott jeggyel és egy háromévessel, mégis elhangzott a címbeli mondat egy ellenőr szájából. Mekkora primkóság kell már ehhez.

Tisztelt BKK!

 2014.12.11-én 13:05 –kor utaztam a 3 éves kislányommal az M4-es metrón. Kelenföldön szálltunk fel és a Nyugati tér volt a célállomásunk. Természetesen jegyet lyukasztottunk, kislányom nagy örömére, hisz a metrózás a mai programunkat képezte.

A Kálvin téren egy kollega kedvesen köszönt kislányomnak és mosolygott rá, majd felajánlotta menjünk fel lifttel. Mi az M3-as vonalon szerettük volna folytatni utunkat a Nyugati térig. Felmentünk a lifttel, ott ismét egy kollega várt. Kérdezte miben segíthet. Megmutatta az M3-as felé vezető irányt. Mi tovább haladtunk, karomon a kislányommal, aki készségesen, izgalommal és nagy lelkesedéssel átadta a jegyünket az ott várakozó ellenőrnek. 

Olvasónk szerint a fuvarozáson túl extra bűvészmutatvánnyal kedveskedik utasainak egy taxis Pesten. Ő érthető módon, boldogabb lett volna csak az alapszolgáltatással. (Kedves kommentelők, mielőtt szédszednétek a posztert, hogy mért ült egy hétig a sztorin, szeretném jelezni, hogy ő még aznap küdte.)

Vigyázat! Trükkös taxis!!!

Sosem hittem el, hogy ilyesmi velem megtörténhet! Megtörtént. 2014. november 15-én hajnali fél 6-kor Budapesten, a Nagymező utca - Mozsár u. sarkán ültem be egy taxitársasághoz nem tartozó, de teljesen szabályosnak kinéző taxiba. A díj elég korrekt volt, 1 780 forintért vitt haza.

Újabb hét, újabb levél egy Splitből hazafelé tartó utastól. Lassan vége a nyárnak, gondolom ez majd megoldja a problémát, amit a két vasúttársaságnak nem sikerült.

Kedves Homár!

Múlt hét kedden (aug.12.) olvastam a Budapest és Split közti vonatúton történtekről szóló posztot. Nekünk épp aznap estére volt jegyünk a nevezett járatra, így erősen elfogott az aggodalom. Ma érkeztünk haza, és sajnos szinte szóról szóra ugyanazokról a dolgokról tudok beszámolni.

Az odaút szerintem rendben volt: nem voltak duplázott helyjegyek (legalábbis mi nem tudtunk róla), ettől függetlenül sokan utaztak a fülkék előtti folyosón, de ők önszántukból nem is váltottak ülőhelyet maguknak. Felszálláskor valóban meleg volt, de indulás után hamar normalizálódott a hőmérséklet. Minimális késéssel érkeztünk meg Splitbe.

A Ryanair talán a legkeményebb fapados légitársaság, de ezúttal nem a beszállás intézése, a pukkasztott nullás felárak vagy a késés a téma. Szegény Jánoséknak az az egyszerű igazság fájt jó sokba, hogy pénz nem teszünk bőröndbe. Legalább is, ha jól értettem nem a retikül, hanem a kézipoggyász került ki a látómezőből egy időre. (Mondjuk az eleve egy díjnyertes ötlet, hogy csak 90 db csomagot lehet felvinni az utastérbe, akárhány utas is van. Igen, ez azt jelenti, hogy ha 91-diknek szállsz felsz, megszívtad.)

Tisztelt Tékozló Homár!

Mások okulására és a lelkiismeretem megnyugtatására megosztom Veletek az alábbiakat:
2014. július 9-én a családdal Londonba (Stansted) igyekeztünk, melyhez a Ryanair FR 8369-es járatát vettük igénybe. A szokásos átvizsgálás után az utolsó ellenőrző pontnál sokáig várakoztattak bennünket, majd először a feleségem kézipoggyászát, majd a lányomét és az enyémet is „Free gate bag. Passenger reciept.” jelzéssel látták el. Nem először utazunk, így szomorúan vettük tudomásul, hogy a kézipoggyászaink a raktérbe kerülnek és ez min. 30 perc várakozást jelent majd Stansteden.

Hajóval színházba menni? Szuper! Lemaradni visszafelé a hajóról? Szopper. Még akkor is, ha egy mámorító nyárestén kell a Margitszigetről kiandalogni a lágyan susogó lombok meg a pislákoló csillagok alatt. Na jó, befejeztem.

Kedves Homár Blog,

Augusztus 7-én volt szerencsénk részt venni az egyébként tökéletes és felejthetetlen Magna Cum Laude koncerten a Margitszigeti Szabadtéri színpadon. Mivel külső kerületekben élünk, a hajójáratot választottuk, a Vigadó téren hagyva autónkat, nem törődve a busás parkolási díjjal, megváltottuk a retúr 1000 forintos hajójegyet és örömmel hajókáztunk a helyszínre.