Nehéz és nagy felelőséggel járó munkát végeznek az egészégügyben dolgozók, általában rettenetesen túlterhelve ráadásul, ami csak növeli a hibázás lehetőségét. Az alábbi sztoriban nem is az a megbocsáthatatlan, hogy a betegszállító cég diszpécserközpontja félrekavart valamit, hanem ez a rész: "A túloldalon flegma pasas jelentkezik, kioktatja anyámat. Majd jönnek, most elfoglaltak, dolguk van. Ne aggódjon, asszonyom, a kórházban úgyis ott vannak délutánig."

Édesapám súlyos beteg, áttétes daganatoktól szenved. Folyamatosan különféle kezelésekre kell vinni, ami csak mentőautóval történhet. Számos betegszállító cég kínál ilyen szolgáltatást, sajnos elég borsos áron. A lakástól a kórházba 6000 forintot kérnek, és vissza is annyit. Egy 10 alkalmas sugárterápiánál tehát csak a szállítás 120 ezer forintba kerül. 

Ma reggel 10 órára időpontra kellett (volna) mennünk az Uzsokiba sugárterápiára. Reggel 9 órára rendeltünk egy betegszállítót a Pártos-Med Kft-től. Külön a lelkükre kötötte édesanyám, hogy pontosan jöjjenek, mert a beteg nem tud órákig várakozni a folyosón, míg sorra kerül, pontos időpontra kell odaérni.

De a kocsinak sem 9 órakor, sem 10 órakor nem volt se híre se hamva. Kétségbeesett telefonok a kórháznak, hogy várjanak. Rendben, áttették az időpontot 11-re. Telefon a cégnek, hol a fenében vannak? A túloldalon flegma pasas jelentkezik, kioktatja anyámat. Majd jönnek, most elfoglaltak, dolguk van. Ne aggódjon, asszonyom, a kórházban úgyis ott vannak délutánig. 

A kórház azoban 11-nél tovább nem tudott várni. Édesanyám ismét felhívta őket, és mondták, hogy már jobb, ha el sem indulnak. Át kellett tenni a kezelést másnapra. 

A 9-re rendelt kocsi végül fél 12-re állított be, és édesanyám épp most küldi el őket, amint ezt írom. Holnap egy másik céggel próbáljuk édesapámat eljuttatni a terápiára. Igaz, ők még drágábbak, velük 9600 forint egy út. Remélem, az ő nevüket már nem kell a Tékozló Homár olvasóinak figyelmébe ajánlanom.

A Pártos-Med weboldalán - ami a 90-es évek végéről felejtődött itt - azzal büszkélkedik, hogy "pontos, megbízható szállítást" vállalnak. Nos, ez nem sikerült! A mentő személyzetének becsületére legyen mondva, hogy szirénával rohantak, és a főnökük helyett is szégyellték magukat. Ők csak tíz perccel korábban kapták meg a címet. Az eredmény: egy súlyos beteg embernek késik a kezelése, a kórházban potyára rendezgették át az időbeosztást, és a drága sugárterápiás felszerelés üresjáratban állt, mert nem érkezett meg a beteg. Ezalatt nyilván kezelhettek volna valaki mást.

Gratulálunk, Pártos-Med, gratulálunk, ügyvezető igazgató úr. Remélem, egy napon Önt is hasonlóan szolgálják majd ki.