
Hajhullás vs padló
SoftSheen Carson/Beautiful Beginnings

Amíg négyesmetróba illõ urbánus legendává válik a reptéri gyorsvasút terve, addig a taxiscégek egyedüli opcióként mosolyogva vasalhatják be utasaikon a 4-5 rugót. Bordin azonban megszívta, mert a csillaghegyi transzfer még így sem rentábilis:
Gyakorlott szentendrei út járóként, és nem annyira gyakorlott de azért nem teljesen rutintalan utazóként reggel negyed hétre rendeltem egy taxit a Csillaghegyi strandhoz. Két nappal az indulás elõtt a taxi 2000-tõl. Hiba volt. Gépem 1/4 kilenckor indult, egy órával elõbb szerettem volna kint lenni minden simának tûnt. Eljött az utazás napja, kávé miegymás ahogyan az ilyenkor reggel lenni szokott, mígnem a megbeszélt idõpont elõtt két percel hívnak, hogy sajnos a fuvart nem tudják teljesíteni. Senki sem vállalja.
„Gyarmatáru”. Ezt a szót ízlelgette a Homár, miután az õsz érkeztével kiújult konzervéhségét csillapítandó feltépte az ígéretesen kinézõ cseh füstölt osztriga fedelét. A zamatos szó azért jutott az eszébe, mert a papírdobozon Ferenc József feje a legerõsebb vizuális elem a barnán csillogó osztrigatestek után, nem beszélve az óarany színû ’Kaiser Franz Josef.’ feliratról. „Pedig nem is gyarmatáru, bár nem lett volna rossz, ha valaki egyszer jól leigázza Franciaországot vagy a norvégokat” – gondolta a haspók rákszabású, aztán felpattintotta a perforált bádogfedelet.
A Lidl mindennél alacsonyabb árai mellett idõrõl idõre valami egzotikummal is megajándékozza vásárlóit. Zoltán a lengyel Chira Kacsapástétom speciális kiadásával került közvetlen kapcsolatba:
Szombaton a Magyar Nemzeti Baseball Bajnoki döntõ harmadik mérkõzése után a Lidl áruházban vásároltam. Körülbelül 6K Ft-ért pakoltam a kosárba. Hétfõ este a vacsoránál jött a meglepetés amikor a kacsapástétom konzerv gyorsnyitóját megmozdítottam. Ketten ültünk a vacsora asztalnál, mind a ketten megrémültünk a durranástól. Hosszú percekig csöngött a fülem, olyan hanggal nyílt ki a doboz! Magam felé tartottam így sikerült a szerteszét fröccsenõ rohadt húsból jó sokat felfognom.
A Homárt egyszerre csak észrevette, hogy a fõvárosban megjelentek az utcai gesztenyesütõk. „Mi ebben a furcsa?” – gondolkodott el az egyszerû idegrendszerrel igen, aggyal viszont sajnos nem rendelkezõ mintafogyasztó. „Hát az, hogy a gesztenye hideget jelent, most meg izzadok” – állapította meg pár másodperces spéttel. Meg is kérdezte a Nyugati téren öt darabot százért áruló csajtól, hogy nem korai-e még ez. (Az Oktogonon 220-ért adnak tízet a Burger King elõtt.)