Minden Homárnak maga felé hajlik a pálcalába, de most tényleg úgy érzem, hogy az V. kerületi okmányiroda magyar rekordot állított fel pofátlan lustaságban. Történt, hogy Homárné április hatodikán beballagott, hogy kiváltsa a parkolási engedélyt a nemrég a Belvárosba költözött rákcsalád kocsijára.

Mire közölték vele, hogy aznap csak elõre bejelentkezetteket tudják fogadni, úgyhogy jelentkezzen be a következõ idõpontra. Ami – azóta is felállnak a szõrszerû kitinképletek a hátpáncélomon – április 16-án van. Addig nyilván lezajlik a vállalati recskabajnokság. A parkolási engedély nélkül az élet köztudottan siralomvölgy, aminek a nehézségeit nem is kell részletezni egy Homár-olvasónak. Ráadásul rohadt drága, mert vagy keringeni kell folyamatosan, vagy fizetni, mint a katonatiszt. El sem merem képzelni, mit mûvelhetnek a svájci munkamoráltól sújtott okmányirodai dolgozók a köztes idõben. Aki bennfentes, és tudja, kérem írja meg!