Móki lovagiasan szembszeállt a hölgyet abuzáló marcona ellenőrrel, válaszul pedig megkapott mindent a békávés repertoárjából: ütést, rúgást, köpést, tegezést. Most fáj a karja és a minimális kulturáltságról elmélkedik. Vajon mikor lesz már vége az ellenőr-terrornak?

Hétfőn, június 30-án este 9 óra tájban a Blaha Lujza tértől haladtam 7-es busz vonalán a Keleti irányába, amikor a „kontroll” munkához látott a járaton. Nekem mindig van bérletem, így nyugodt szívvel keresgettem elő az igazolványt a zsebemből. Az e havi – mint az alanti képen megszemlélhető – ugyan kissé egyedi lett, június 6-tól június 5-ig érvényes, meglehet, még éves bérletként is megpróbálom majd használni.

A mellettem utazó hölgy éppen szállt le a Keletinél (meglehet, nem volt jegye), amikor a marcona, Sancho Panza alkatú ellenőr mögé settenkedett, s – már a megállóban – követelte a jegy vagy bérlet bemutatását. Magam lovagias ember vagyok, nem hagytam magára a hölgyet, különösen amikor az ogre a hátizsákjánál fogva ráncigálni kezdte. Először verbális eszközökkel figyelmeztettem az urat, hogy jogszerűtlen a hölggyel szemben fizikai kényszer alkalmazása, még akkor is, ha esetleg bliccelt, majd hogy újfent rángatni kezdte (finom lelkem nehezen viseli a gyengébbik nem ilyetén terrorizálását), lefejtettem ujjait a hátizsákról. Erre megütötte bal karomat (a képen látható az ütés nyoma, még a bőr is lehorzsolódott), majd felém rúgott, egy hatalmasat rám köpött, és tegeződő formában fogantatásom körüli kevésbé szilárd halmazállapotú formámat emlegette. Nos, nem emlékszem, hogy az illető úrral korábban pertut ittunk volna, úgyhogy a letegezéssel mélyen a becsületembe gázolt.

A budapesti tömegközlekedés jegy- és bérletáraival nyugat-európai színvonalú, de kérdem én, mikor mondhatjuk majd el ezt a minőségéről? Kinek nyújthatom be a számlát, ha fél óráig nem jön a tízpercenként járó busz, s elkések egy fontos megbeszélésről? Vagy hogy fájó karcsontommal nem tudok e nehéz nap után a zongorához ülni, s kellemes esti levezetésként olcsó slágereket játszani? S persze tudom, nem várható el, hogy a BKV alkalmazottai Edinburgh hercegéjével azonos illemoktatásban részesüljenek, de egy minimális kulturáltságot azért magára vehetne az ember, még ha ellenőr is.

Móki