Kevés undorítóbb van a telefonos marketingzaklatásnál. Talán csak a sertés beleiben élősködő bélgiliszta, amit a Duna-parti horgászok csodacsalinak tartanak márnára, cupáknak neveznek, és facsipesszel megcsippentve tűznek a horogra, annyira fertőző. No és az a telefonszolgáltató, amelyik kiadja az adatainkat ilyen telefonálgatóknak. V., a zaklatott diák sztorija alant.

Biztos nem ez az egyedüli eset, sőt…

Lassan egy hónapja „magántelefonszámról” hívogat a Generali. Az elején még felvettem a telefont és kedvesen elutasítottam az ajánlatukat. Eljött azonban a vizsgaidőszaknak nevezett egy hónapos szenvedés, és kezdett egyre jobban elegem lenni a napi akár háromszori(!) telefonhívásokból. Elsőnek még kedvesen kértem a diszpécsert, hogy legyenek szívesek, ne hívjanak többet, nem érdekel az ajánlatuk. Aztán pár napja elszakadt az a bizonyos cérna. Kedves hangú, fiatal leányzó hív, szokásos szöveggel, én épp a legnehezebb vizsgámra készültem, és cseppet se voltam nyugodt. Felveszem, mondja a szokásos sablont, reagálok:” Legyenek szívesek, fejezzék be a hívogatást, többször kértem Önöket erre, és idegesít a napi többszöri hívás, nem érdekel az ajánlat.” Erre a diszpécser hölgy válasza az volt, hogy ha idegesít, akkor telefonáljak be a T-Mobile-hoz, mert tőlük van a számom...Kérdésem azonnal a következő volt: milyen jogon adja ki a T-Mobile az én adataimat egy harmadik személynek??? És miért nekem kell hívnom őket, hogy a Generalisok ne zaklassanak tovább? Erre a hölgy persze szabadkozott, hogy ő ezt nem tudhatja…Itt már nem bírtam tovább türelemmel, és felszólítottam a kishölgyet, hogy sürgősen töröljék ki a számom a rendszerből, mert a következő hívásnál panaszt fogok tenni. Kíváncsi vagyok, mikor jön az a bizonyos következő hívás…

üdv

V.