Zoltán az adat- és fogyasztóvédelemhez fordult az LG tévék kémkedése miatt. A jelenséget ugyan pár hete elismerte a cég, de azt állították, nem gyűjtenek adatokat, csak egy félbemaradt funkció miatt küldözgetik a tévék a filmek címét a központba. Azóta megjött az új szoftverfrissítés, ami viszont nem engedi átkapcsolni a bemeneti csatornát, amíg a felhasználó el nem fogadja, hogy minden adatát felhasználhatják reklámcélokra. Vagy valami hasonló, mert az angolul egy pillanatra megjelent szöveget sehol nem tudta naiv ügyfél később grokkolni:

T. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, T. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság,

Nemrég vásároltunk egy LG 47LA660S típusú tv készüléket. A készülék kiválasztásánál fontos szempont volt az extra szolgáltatások elérhetősége (pl. internet böngésző). A további extra funkciók is nagyszerűnek tűntek (média lejátszás usb portról, internetezés lehetősége, LG Apps, stb.). Nemrégiben az internetre felkerült hír óta (1) átnéztem az általunk használt készülék menüjét, de nem találtam benne a cikkben említett illetve képpel is illusztrált, az adatszolgáltatásra vonatkozó pontot.

Ezután a cikk után több nyilatkozat is megjelent az LG Magyarország részéről amiben csak azt tudták elmondani, hogy fogalmuk sincs milyen készülékekbe van ez a funkció beépítve és van-e ilyen egyáltalán a hazánkban forgalmazottak között. Később ígéret is elhangzott arról hogy javítani fogják a szoftvert rövidesen, hogy ténylegesen a felhasználó dönthesse el, hogy hozzájárul-e az adatgyűjtéshez. Ezután egy ideig semmi hír nem volt ebben a témában.

A héten megérkezett a készülékünkre az új software frissítés: 04.04.07 , amit automatikusan települt is. Az automatikus frissítéssel eddig semmi gondom nem volt, mindig valamilyen funkció javításra került, volt persze amelyiket észre sem vettük, mert nem minden funkcióját tudjuk kihasználni a készüléknek.

Azt ugye régóta tudjuk, hogy a Tesco az önkéntes Clubcardon keresztül gyűjti a vásárlási adatokat, és ezeket árulják is. (Először 2005-ben írt róla a Guardian.) Azóta az is kiderült, hogy az adatfeldogozó cégekhez került személyes információk célzott reklámokat eredményezhetnek például Facebookon. Akkor azért jogosan merül fel a gyanú, hogy névvel együtt gyűjtik és adják el az adatokat:

Számomra új akciótípus van a Tescoban. Vannak akciós termékek, és vannak termékek akciós árnál is olcsóbban, ha rendelkezel Clubcarddal. A Clubcard bizonyára mindenkinek ismerős: pontokat lehet gyűjteni, és azokkal olcsóbbá tehetők bizonyos termékek, ingyen van. Nincs ingyen. Manapság semmi sincs ingyen. Valójában adatbányászat folyik a háttérben, vásárlói profil létrehozása és felépítése, ami igen sokat ér a mai világban. (A példa kedvéért: A Daily Mail információi alapján 2011-ben 57 millió angol fontért adta el a vásárlói szokásokat a Tesco).

Meglepő módon csak most derült fény egy idén áprilisi Powerpoint-prezentáció formájában arra a szupertitkos rendszerre, amely lényegében az öszes jelentős internetes cég teljes adatforgalmát képes valós időben megfigyelni. Az amerikai hadsereg részeként működő NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) és az FBI PRISM programjához 2007 óta csatlakoznak önként az amerikai nagyvállalatok. A Microsoft volt az első, utána következett 2008-ban a Yahoo, 2009-ben a Facebook és a Google (bónusz az araboknál népszerű PalTalk), 2010-ben a Youtube, 2011-ben a Skype és az AOL, 2012-ben pedig az Apple. Idén várhatóan a Dropbox is a rendszer tagja lesz, a Twitter egyelőre ellenáll. A megfigyelt személyek köre az egész világra kiterjed, értelemszerűen, akiktől meg kell védeni Amerikát. Akinek az adatcsomagjai átsuhannak amerikai szervereken, annak az ügynökségek bármilyen végzés vagy a cégek további közreműködése nélkül közvetlenül férhetnek hozzá minden létező szöveges, képi, audiovideo, kibelépési, közösségihálós adatához. Dehát ezért ingyenesek ezek a szolgáltatások, nemigaz?

A legjobb szcientológus hagyományokat felelevenítve ingyenes középfokú pénzügyi angolt hirdet a Hays Hungary állásközvetítő. Valójában persze nincs tanfolyam, Mint egyértelműen kiderül a frissítésből, másfél hónappal később mégis megtartották a tanfolyamot, és nem csak a címlistájukat akarják bővíteni:

Februárban hirdetett egy ismert állásközvetítő cég (HAYS Hungary) díjmentes középfokú pénzügyi  angol tanfolyamot, 4x1.5 órát, áprilisra. Aztán a túl sok jelentkezőre hivatkozva kértek önéletrajz frissítést (magyar-angol) ÉS kellett még egy ismerőst ajánlani (szintén CV), min. 3 év pénzügyes háttérrel, aki még nincs az ő adatbázisukban. Újabb időhúzás után közölték, hogy még vannak szabad helyek - és kértek még jelentkezőket, szintén saját és ajánlott személy CV-jét, de már elég volt csak az egyik nyelven.  Közben érdeklődtem telefonon, ekkor bevallották, hogy a tanfolyamot nem tartják meg.

UPDATE 05/10: Mégis van tanfolyan, csak május 21-én indul.

Zsuzsánál bepróbálkozott egy általános iskolás hekker, aki arra gondolt, hogy háromszínű emailjével sikerül elnyernie a felhasználók bizalmát:

Küldöm nektek az alábbi, szuperamatőr adathalász emailt további szíves felhasználásra :)

Facebookon jelentette be az örömhírt a BKK, hogy a jövőben a fizetőközönség biztonságban érezheti magát a filctollas garázdáktól:

Sikerült elérnünk a jogszabályi korlátok eltörlését, immár tehát minden lehetőség adott a járművek bekamerázására. Az idén érkező 159 db új busz és a 2014-től érkező új trolik és villamosok már gyárilag kamerázva érkeznek, az Alstom-metrókon működik már a kamerarendszer és idén a BKK és a BKV a Combino-villamosokat is szeretné bekamerázni. Ugye ti is támogatjátok, hogy az utasok, a dolgozóink és a járművek védelme érdekében bekamerázzuk a járműveket?

Köztudott, hogy milyen elrettentő ereje van a XXI. században a 80-as évek óta elérhető biztonsági kameráknak, még akkor is, ha tudhatják, hogy 15 napig tárolni fogják a felvételeket.

A legegyszerűbb adatgyűjtős trükknek dőlt be naiv álláskereső, aki 1000 forintot utalt egy fickónak, aki ezért cserébe beírta a nevét egy füzetbe legjobb esetben, egyéb munkaközvetítés nem történt. A hirdetések a workwaykft@gmail.com címről érkeztek, de az Álláskereső bolg szerint az övé lehet a melohirdetes@gmail.com, munkaltato4@mpp.hu, munkahr2@mpp.hu és a workwaykft@mpp.hu cím is.

Állást keresek, az Apród.hu-n http://aprod.hu/allas/budapest/ részlegbe és jelentkeztem is 1 csomóra, majd válaszolt 1 srác, WorkWayes e mail címmel, mivel ők 1 munkaközvetítő cég és akkor regisztrálnak engem ha fizetek ezer forintot és 24 órán belül felvesznek az adatbázisba. Vártam 2 napot, utánnanéztem, létezik a cég, legalábbis facebookon van 1 csomó ilyen cég, és tegnap előtt átutaltam az ezer forintot, azóta semmi válasz nem jött. Azóta is hírdeti az állásait a tag, mindig más néven de az e mail cím ugyanaz.

Miklós nem érti, mire mennek a hipermarketekben az irányítószámával. Például a vásárlási szokásokat próbálják feltérképezni, hol érdemes legközelebb szórólapozni.

Az utóbbi időben feltűnt az hogy a Praktikernél és a Lidl-ben is a fizetéskor elkérik az irányítószámomat. Ha nem akarom kiadni akkor a pénztáros szinte meg van sértődve. Van ötletük hogy mire használják az üzletek az irányítószámos adathalmazt?

Örvendetes hír, hogy a Magyartelefonkönyv többé már nem küld fantomszámlákat naivan mindent kifizető cégvezetőknek, miután letartóztatták a tulajdonosokat.

A megkeresettek közül több mint nyolcszázan be is fizették a pénzt, s mintegy 25 millió forint befolyt a kft. számlájára. Ezzel párhuzamosan egy másik megkeresés is kiment, amelyen már egy másik cég nevében ajánlottak fel hasonló szolgáltatásokat. Ennek a bankszámlájára több mint 15 millió forintot fizettek be cégtulajdonosok. Az ügyben egy velencei férfi bejelentése alapján csalás miatt tavaly tavasszal kezdett nyomozni  a gárdonyi rendőrkapitányság. Az eljárás során derült ki, hogy egymással párhuzamosan több bejegyzett kft. is hasonló profil álcázásával csal ki különböző összegeket a megkárosítottaktól, valamint hogy az elkövetett csalásokban közreműködők egy családhoz tartoznak.

Létezik olyan összelopkodott telefonkönyv, amelyik nem átverés? Ha a megkeresett cégek adatait felrakták volna egy oldalra, akkor az már nem is csalás?

Folytatódik az össznépi telefonkönyvezés. Mai versenyzőnk a magyarcegadattar.com címen gyűjti az adatokat szorgalmasan, aztán 45 ezer forintot számláz ki érte boldog-boldogtalannak. Egyszer biztos megunja, ahhoz viszont az kellene, hogy senki ne fizessen neki.

Újabb telefonkönyv csaló! A lent említett cég kéretlenül küld számlát valami cégadattár szerz.folyt.köv. jogcímen potom bruttó 45720 forintért. Persze szokás szerint az ügyfélszolgálaton nem érhető el senki. (mellékletben a számla)