Az üdülési csekkét elkölteni szándékózó család egy keszthelyi étteremben fogyasztotta el ebédjét, miután tisztázta az ott dolgozó pincérekkel, hogy a végén csekkel fognak fizetni, mert azzal is lehet. Az étterem vezetője viszont végül nem így gondolta, és hosszasan vitatkozott az egyetlen ott ebédelő társasággal.
Május 9-e, szombat, családom rendelkezik egy kevéske üdülési csekkel, amit 2 héten belül lejár, így beterveztünk egy Keszthelyi kirándulást, ebéddel, olyan helyen ahol a csekk felhasználható. A kastély közvetlen közelében, a Párizsi udvarra esett a választás. Étkezés elött beléptem, hogy megkérdezzem: az ÉTTEREMBEN tudok üdülési csekkel fizetni? 4-en kórusban határozottan állították, hogy IGEN. Kultúrprogramot követően betértünk, megebédeltünk. Az ebéd minőségével az olvasókat nem untatom, egy teljesen más blogra tartozna, ebből gondolom sok következtetés levonható.
Fizetéskor a szimpatikus pincérsrác megkérdezi, hogy ugye üdülési csekkel fizetünk, mondtuk igen. A számlát egy idősebb ember hozta, akinek nem tetszett, hogy a 6520Ft-os számlát egy 5000-es csekkel, + 2000Ft kp-val szeretném kiegyenlíteni. Ekkor elkezdett egy rendkívül pitiáner, és méltatlan vitát, provokációt, miszerint: nem lehet így fizetni, mert neki 5000 Ft-ból 3000 Ft maradt, többit levonják. Mondtuk, hogy 7,5%-ot vonnak le belőle. Akkor meg fizessük ki az egészet csak csekkel, a 7000-et (nooormáális??? hogy még kevesebb maradjon neki???) mondtuk nincs 2000-es címletünk. Akkor adjunk 10 000-et neki, és vigyünk el valamit!!!??? Mondtuk, mégis mire gondol? Ad egy bort Köszönjük nem kérjük, maradjunk az eredeti felállásnál. Erre még idegesebb, kioktat, hogy ez már mennyire magyar dolog, hogy így elaprózzuk az egészet, hogyan is gondoljuk mi ezt, fizzessünk csak Ft-ban, csekk neki nem kell.
Tisztáztuk vele baromi higgadtan, türelmesen, hogy azért ültünk be ide (csak mi voltunk az egész helyen, szerintem megdupláztuk a havi forgalmát a 7000-es költésünkkel), mert állították, fizethetünk csekkel, amúgy nem jöttünk volna be ide. Tovább kaffogott velünk, majd minden szó nélkül duzzogva elfogadta a kezdeti konstrukciót, végig az orra alatt dörmögve, elment. Slusszpoénként visszatért, hogy a legpitlákabb kegyelemdöfést övön alul megadja: az mondta igazoljam magam azzal a kártyával, amin rajt van a címem, mert csak úgy fogadja el a csekket. Mosolyogva kimentünk érte a kocsiba, ő pedig akkurátusan leellenőrizte.
Az egész kutyakomédiát két kislányom elött nyomta le az úr, akik tátott szájjal figyelték a stand up műsort, hazafelé érdeklődtek, miért csinálta ezt a bácsi, mi pedig elmagyaráztuk, hogy miért is volt ez a magatartás, szerencsére gyorsan felfogták, hogy az ördög magyar hangja szólt, az idős "úrból".
Tanulság az volt, hogy részünkről nagyon higgadt magatartás felesleges volt, sokkal keményebben kellett volna visszaszólni az ilyen kisstílű, primitív magatartás kapcsán. Utólag persze mindig okosabb az ember.... és a borravalót is kár volt odaadni... Legalább egy kis rutint szereztünk legalább a jövőbeli hasonló afférokhoz.Pozitív változásban a nevezett helyen valamiért nem bízok. A szezon, pedig lassan elkezdődik....
Az utolsó 100 komment: