"Ugyanaz a másik oldalról" című sorozatunkban egy vendéglátós meséli el, milyen a magyar, ha vidéki szállóban konferenciázik. Nagyvonalú urak és disztigvált hölgyenek lejtenek el előttünk, miközben bugyborog a pezsgő és izzik a testiség. Ezt a levelet afféle bemelegítésnek szánjuk, hajrá vendéglátósok, itt az idő a visszavágásra, akinek van jó parasztügyfeles-konferenciás sztorija, az írja meg a Homárnak!

Új olvasója vagyok az oldalnak és a vendéglátós cikkek láttán eszembe jutott egy régi emlékem. 2 évet dolgoztam Magyarország többszörösen kitüntetett legjobb vidéki****-os szállodájában. Hatalmas konferenciaterem, minden hónapra több is jutott a konferenciákból, persze jatt nincs belőle, de sokszor jó fellépőket hívtak, jó volt a brigádunk és pár vendég is kitett magáért,amiről reggel 6-7 órakor a bulik vége után a dohányzóban és az öltözőben is sokat nevettünk:).
A kis történetem:
A házban minden évben többször egy neves cég tartott konferenciákat, hol új ügyfeleket toboroztak, hol ünnepelték sikereiket. Reggeli után napközben konferenciák kávészünetekkel (erről is tudnék mesélni,de az esti programok érdekesebbek). A konferenciák 16 óra körül véget értek, ekkor az étteremben már készülődtünk, töltöttük a büféasztalokat 400 főre, a csapat másik fele a konferenciatermet rendezte át másnapra, vagy az esti discóra. A konferencia résztvevői ilyenkor a wellness részen voltak vagy igyekeztek kicsípni magukat vacsorára. 18 óra, érkeznek a vendégek, mindenkinek welcome ital, helyrekísérés, stb. A cég vezérigazgatója beszédet tart, jönnek fellépők, táncosok, CELEBEK, ennek körülbelül 7 óra fél 8 magasságában vége. Az utolsó fellépő jóétvágyat kíván és kezdődik a roham!!! Zakók le, ingujj feltűr, büféasztal folyamatosan töltődik, tányér törik, párszor belerúgnak, "neménvoltam, neménvoltam" felkiáltások. Minden pincérnek kb 50-60 vendéggel kellett foglalkoznia, ültetés, italozás, rámolás. A vacsorával általában nem volt gond, persze mindíg akadt aki 4 tányérra szedett magának és másféllel sikerült is megbírkóznia, többi kuka, dehát ingyen van miért ne, engem nem zavar, kifizették, nem az én dolgom. Mert az én másik dolgom az italozás volt. 3 napos konferencián első vacsorakor a résztvevőknek alkoholmentes italok voltak korlátlan fogyasztásban, az alkoholos ital fizetős. Az én 60 vendégemből körülbelöl 40 kérdezgette minden egyes találkozásunkkor, hogy ugyanmár NEM E LEHETNE E:) valami söröcske-borocska cégszámlára. Természetesen nem lehetett, rondán néztek, mosolyogtam, sajnálom. Az egyik asztalomnál egy férfi két nő között ülve a következőt mondta:"Hallod..!!! Hoznál 3 Martinit nekem és a barátnőimnek??!!" Mondom természetesen hozom, de tájékoztattam, hogy saját költséges, erre a férfi: "Hú basszus fenn hagytam a tárcám - és néz a nőkre - valamelyikőtök kifizeti?" A nők elmosolyodtak és az egyik mondta persze kifizeti. Az ilyen első estéken pár órás kareoke és alvás, mert másnap konferencia és utána lesz a nagy buli.
Másnap minden az írottak szerint, vacsoraroham, italozás. Ezen az estén korlátlan volt az alkohol fogyasztás is, kivéve a röviditalt. Csináltak nekik discót az egyik konferenciateremben,  felállítottunk 2 pultot és kezdődött a buli. A buli elején mindenki táncikál, persze sörrel, pezsgővel a kezében (az előző este a vendégek körülbelül 5%-a kért magának sört)!! Szépen lassan oldódott a hangulat, fogyott a pezsgő. A nők otthonhagyva férjeiket és gyerekeiket lassan kezdtek kivetkőzni magukból, az önjelölt férfi nagyonmenő Donhuánok pedig sörrel a kezükben simultak hátulról a körbe táncoló miniszoknyás üzletasszonyokhoz. Kérték a pálinkákat, mondtuk az árat, mire vagy hátat fordítottak, vagy a"Jajj nemtudtam,hogy az fizetős iszok inkább bort, mégsem kell" megnyílvánulások voltak. Talán éjfél lehetett, mikor az egyik asztalnál (a tánctér körül asztalok voltak a fáradt vendégeknek) egyik kedves vendég 4 nő és egy férfi társaságában kettő üveg Hungária extrát kért. Körülbelül kettő perc alatt a pultból odavarázsoltuk a 6 poharat és a 2 jéghideg pezsgőt. Megkérdeztem, szervírozzam, vagy szeretnének tölteni maguknak (a pukkantás miatt). Erre a férfi: "hozzál már 2 jégvödröt vízzel meg jéggel. Természetesen hoztam, bár a disco részen nem volt, de az étteremből hoztam kettőt. Állvány, vödör, beletettem, hángedli rá, kész. Err a figura megint: "még egy kis vizet bele". Rendben hozom, a nők csak röhögtek mellette, mert ugye a hülyepincért jó szopatni, na de mindegy is. Visszavittem több vízzel, erre a fószer feláll, leveszi az állványról, belenéz: "Jó lesz ez fiam"!!! Ránéz a nőkre,vissza rám és azt mondja: "Látjátok, 8 év Miami"!!! Nah igen,ezt én sem értem, mit jelenthet, de nagyon büszke volt magára.
Vissza a pultba, jön az előző napi Martinis emberke, mögötte a tegnapi 2 tündérével rámnéz: "kérek egy üveg Gere rosét ide kézbe három pohárral". Odaadom neki ahogy kérte, hátranéz a csajokra: "gyertek lányok ma beb.szunk én fizetek"! A tegnapi kis emberke volt, aki nem kért alkoholt a martinin kívül, mert nem volt ingyen. És ez csak egy pár eset a többszáz emberből. Tulajdonképpen itt bemutatkoznak a cég számlájára magukat verő üzletemberek és üzletasszonykák. Természetesen nem minden vendég volt ilyen, sőt nagyon udvarias és rendes emberek is voltak, de inkább az idősebb korosztályból. Az éjjel végetér, mi hazamegyünk 7 körül, a reggeles műszak fogadja a másnaposokat, és egy szőke 30 as nő!? a kávészünet büféasztalán egy pohár vörösborral maga mellett, szakadt harisnyában békésen szunyókál.