Angelika a Malév túlfoglalásának köszönhetően nem fért fel egy Stockholmból Budapestre induló gépre. Mivel nem akart másnap menni, csak az stewardesseknek fenntartott lehajtható székre tudták besuvasztani. Panaszára a Malév exkluzív várótermükbe invitálta, bár állítólag ha a másnapot választja, normálisan kártérítik. Már nincs messze az idő, amikor a csomagteret is kiadják kedvezményesen:

Tegnap csillapodtak le bennem, egy juliusi utazas hullamai. De azert a totalis lelki bekem erdekeben szivesen megosztom a nagyvilaggal. Nem megyek reszletekbe, az esemenyek pontosan kiderulnek az alabbi levelezesunkbol.(Bocsanatot kerek, de nincsenek ekezetes betuim.) Csak annyit fuznek hozza, hogy nem is tudom mit vartam a Malevtol. Nem szamitottam a jegyem relative borsos aranak visszateritesere, nem szamitottam egy luxusutazasra valo meghivasra. Vagy mondjuk a jegy araba foglalt etkezes keretein belul dupla adag elorecsomagolt, kiszaradt szendvics felajanlasara. Azonban az exkluziv varojukban eltoltheto varakozasi ido, nalam kicsapta a biztositekot. Mondjuk meltanyosnak talaltam volna egy 10%os kedvezmenyt a kovetkezo jegyvasarlasomra. Ez nem lett volna akkora anyagi veszteseg a cegnek, megis europai kiszolgalasban lett volna reszem es talan eltem volna a lehetoseggel. Igy a kozeljovoben biztosan nem oket fogom valasztani...

Nem mindig babra vagy verbális-anyagi szívatásra megy ki a játék. Iván rájött, hogy újdonsült ismerősét, egy idős hölgyet szemérmetlenül át akarja verni egy, magát az FKSZ-BAU Építőipari és Szolgáltató Betéti Társaság tagjának kiadó fiatalember. Ablakcserét ígért gyanúsan olcsón, a papíron viszont már csak felújítás szerepelt. Amikor Iván közbelépett, a miskolci (vagy ál-miskolci) csaló rátámadt, pofon vágta, de Ivánnak szerencsére sikerült elmenekülnie, hogy feljelentést tegyen. A cég számára eddig nem siekrült rábukkannunk, az épületükben lévő másik céggel tudtunk beszélni, kiderült, a csalás ügyében egy nő szintén rajtuk keresztül próbálta elérni az FKSZ-BAU. Véres történet alant.

A Homár sem emlékszik már, de elképzelhető hogy a hosszú évek során még nem volt pozitív postás történetünk, vagy csak nagyon kevés. Naiv ügyfél elrontotta a címzést, amikor sürgősségivel feladott egy könyvet, mire a postáskisasszon nyomozásba kezdett:

Olyat teszek, hogy belerezeg a bajszod. Megdicsérem a Magyar Postát. Történt, hogy feladtunk egy utánvétes küldeményt, egy könyvet. A megrendelő sürgősséggel kérte, két nap múlva már aggódott is, hogy hol a könyve, mert nem ért oda. Három nappal a feladás után a szolnoki postahivataltól felhívott egy hölgy (ami azt jelenti, hogy a tudakozónál ki kellett nyomoznia a telefonszámunkat), hogy elégtelen a cím, és nem tudok-e esetleg még valami nyomot adni. Mondtam, hogy csak mailcímet tudok, erre megadta a telefonszámát, hogy írjam meg a címzettnek, és az keresse meg őt.

Még sok ilyen hölgyet a Postára!

Gratulálunk a szolnoki postahivatalnak!

                       Tarhonyakártevő

Mai kulcsmondatunk az, hogy "akkor mér' jársz piacra?" Ezt mondta egy zöldséges Krisztiánnak a Rózsadomb tövében, szemérmetlen lehúzás közben. A válasz a címben feltett kérdésre pedig az, hogy ólmot vagy vasat tesznek a mérlegre. Sztori alant: