Pécs, mint leendő Európa Kulturális Fővárosa, parkolást drágít, új fizetős övezetet alakít ki és új területeket von be a forgalomcsillapított övezetbe. T.A. is egy ilyen környéken lakik, úgyhogy ha ezentúl szeretne kihajtani az utcájából, éves engedélyt kell vennie.

Pécs önkormányzata 44/2008. rendeletével módosította ill. kiterjesztette a korlátozott forgalmú övezetek határait. Ezek alapján az Aradi Vértanúk útjának a szervizútja ezen rendelet hatálya alá esik. Ez egy dicséretes dolog, mert ennek az utcának díszburkolata van, és nyílván sérülhet a forgalomtól. Azonban ebbe az utcába torkollik 3 utca, ebből kettő kétirányú, a harmadik, ahol én is lakom és még kb. 60 család, (Nyíl utca) egyirányú. Ez egy meredek szűk utca és az Aradi felé egyirányú. Az ott lakók más irányban nem tudják az utcájukat elhagyni, csakis a most már engedély köteles Aradi Vértanúk útja felé.

Ilyen lenne, ha a hírműsorok nem píáranyagokat futtatnának. A felülmúlhatatlan Onionnek áldassék a neve ezért a infotainment-szegmensért, amiben egy fikcionális túlsokadik értelmetlen Sony készülék bemutatkozását parodizálják pornolizeren átfuttatva. Síkegyszerű ötlet, mégis zseniális, már annak, aki szereti az ilyesmit (legalább 3x kell megnézni egy szuszra). Sajnos angolul van, de a fucking cocksucking stupid piece of shitet hamar el lehet sajátítani, még jól jöhet külföldön.

Az Index már 2007 februárjában eltemette, de a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2 évvel később még mindig a floppyra gondol, ha elektronikus adatszolgáltatásról van szó. B. meg is kapta az ideit, postán.

Még mindig szeretjük, sőt azt hiszem nem túlzás azt mondani, hogy örökké szeretni fogjuk a géppel fordított nigériai levél műfaját, többek között a zsáner mélyen rejlő dadaizmusa miatt. Hogyan is győzhetnénk meg valakit értelmetlen szöveggel? A prózai, pozitivista alakok azt mondanák, sehogy, a bátor művészek azt mondják, próbáljuk meg mégis, legrosszabb esetben nevetünk egyet. Attila most kettőt küldött, az első zseniális, a második csak zavaros. Jó mulatást!

Azok a rendszerek mindig sok galibát okoznak, amik a készítőik szerint hibátlanok. Sokszorosan igaz ez, ha a rendszer a fogyasztók megbüntetésére, méghozzá igen durva megbüntetésére lett kitalálva. Ilyen például az autópálymatrica-ellenőrző rendszer, ahol szinte felesleges fellebbezni, hiszen annak halasztó hatálya sincs, ami azt sugallja, hogy MINDEN fellebbező hülye vagy ügyeskedő. László egyiknek sem tűnik. Olvasónkat megbüntettékaz M1-es autópályán, bár váltig állítja, hogy nem járt arra. Ezt ellenőrizni nem tudjuk. László viszont azt is állítja, hogy az ÁAK gépei által készített fotón egyszerűen nem az a szám látható, aminek azt a cég elkönyvelte. Olvassák el a sztorit, vizsgálják meg alaposan az alant látható képeket, és szavazzanak!

Drága Bolgárúr, a populizmus egyszerűen elviselhetetlen, a sok ernyőfeszítéstől ínhüvelygyulladást kap minden demokrata, ha Orbán Viktor hatalomra kerül, 50 grammos lesz a reggeli joghurt, no de kérem, hogyan is támogathatnák a tömegek a reformkormányt, amikor már a bonbonos dobozok is hazudnak? Több olvasónk is szóvá tette mostanában, hogy a bonbonok nem azok, aminek látszanak. Hanem sokkal kisebbek. Ilyen körülmények között egy fityinget sem tennénk a nagy ellátórendszerek sikeres reformjára. A Szamos marcipán bűnei és egyéb csokitémák hajtás után.

A karácsonyi bevásárlásnál nem tűnt fel a sztori főszereplőjének, hogy 18 üveg ásványvíz helyett 18 rekeszt ütött be a Penny pénztárosa. Csak januárban, amikor átnézte, hogy mire is szórta el a pénzt az előző hónapban. Úgyhogy megpróbálta és bejött neki: visszament a Pennybe a blokkot lobogtatva.

A történet tavaly kezdődött karácsony előtt. Történt, hogy kari előtti nagybevásárlásra indultam a családdal a Pennybe (Budapest). Mondanom sem kell kisebb vagyont hagytam ott. Mindenki eszetlenül pakolta a finomságokat a kosárba. De amikor a pénztárhoz kerültem megszívtam a fogam mert kissé, háát hogy mondjam huzós számla kerekedett ki.

Homár-fan az Externet panaszkezeléséről szóló poszt másnapján már meg is kapta a várva várt választ a szolgáltatótól. Öröm és boldogság.

Jó nagy befolyással bírhatsz NYRT. ügyben, a mai napon a következő díszített-hivatalospapíros-megmásíthatatlan levelet kaptam az Externettől:
 
blablabla: (lényeg kiemelve)

Általános lehet a röhögés a postaládák környékén, ugyanis sokan küldték be egyszerre Christian Brown síron túli kalandját a fordítógéppel és a sokmillió dollárral. Klasszikus humor, de nem unalmas ezredszerre sem, ezúttal a halál közelsége és a családi értékek tisztelete miatt, különös tekintettel a motoros balesetekre. Mester levele és a szórakoztató küldemény hajtás után.

Csodás romantikus filmet lehetne csinálni annak a borítéknak a történetéből, ami 2007 novemberében indult el az Adria partjáról, hogy 2009 februárjának elején végre elérjen új gazdájához Magyarországra. Merre járhatott közben? Hol dekkolhatott? Voltak-e társai, úti barátok, eltévedt kiscsomagok? Hányszor indult rossz irányba és a végén mi sodorta el mégis a címzetthez, annyi hónap kalandozás után? Rengeteg romantikus kérdés, no meg egy szikár sztori  az apartmankedvelő Spring tollából.