Illedelmes lány, izgalmas horror, igazi sznob, makogás, globális rálátású ember. Ezek Hybrid szomorú történetének kulcsszavai. Olvasónk barátnője a moziülésben hagyta két lehalkított mobilját, emlékeik szerint utolsónak hagyták el a termet, pár perccel később mégsem voltak meg a készülékek. Hybrid, bár nem mondja ki teljesen nyíltan, nyilvánvalóan a takarítókat gyanúsítja, kiváncsi lennék, ezt milyen formában írta be a vásárlók könyvébe. A ilyen sztorik általában kibogozhatatlanok, hiszen azt Hybridék sem tudhatják, más néző nem ment-e vissza a helyiségbe, míg ők fagyiztak. Az átéltek egyetlen kézzelfogható eredménye gondolom az lesz, hogy olvasónk barátnője ezentúl nem rakosgatja ki a telefonját a zsebéből sötét mozitermekben.

Helyszín 2010.05.30 este 10 óra palace mammut 2 mozi 10. terem

Tegnap moziba mentünk barátnőmmel, bár ne tettük volna! Egy izgalmas horrort néztünk meg, majd az este további része is ebben a hangulatban telt.

Történt ugyanis, hogy a barátnőm – illedelmes lány lévén – lehalkította telefonjait (kettő volt neki), majd maga mellé az ülésbe helyezte. Hiba volt.

A film végeztével lassan szedelőzködni kezdtünk. Tényleg lassan, mivel igazi sznob lévén,a stáblistát mindig végignézem. Az amúgy is igen szellős moziteremből utolsóként jöttünk ki, rajtunk kívül akkor már csak két takarító nyomult a félhomályban. A film után kb 5 perccel az obligát fagyizás közben hasított barátnőmbe a hiányérzet: hol a két készülék? Azonnal visszaindultunk a mozihoz. Nem különösebben aggódtam, anniyra egyértelmű volt, hogy a telefonok most is a fotelban fekszenek, vagy a takarítók találták meg. Ezután következett a feketeleves.

Miközben a terembe visszamentünk, egy kopasz, feketeruhás, bakancsos biztonsági őr kelletlen asszisztálásával, hogy megnézzük az ülések környékét, felhívtuk a két telefont, mivel kicsörgéskor a villogás segítheti a keresést. Mind a kettő ki volt kapcsolva…Na, ekkor kezdtünk finoman aggódni. Barátnőm még megkísérelt beszélni az egyik takarítóval, az szemlesütve makogott valamit. A takarítófiú pedig állítólag sietve elhagyta az épületet.

Ekkor kezdtem kicsit morcos lenni. Kértem a vásárlók könyvét, nagy nehezen előkerült. Leírtam a történteket, a mozi dolgozóinak gúnyos, megvető pillantásainak kereszttüzében. A biztonsági őr karba font kézzel, keretlegény terpesztben méregetett. Néha összesúgtak a jegykezelővel és vihogtak rajtunk.

Hibázott aki felügyelet nélkül hagyta értéktárgyait, de miért van az, hogy ilyen helyzetben a biztonsági őr – aki elméletileg a személy és vagyonbiztonság védelmében dolgozik – gyakorlatilag gúnyolódik és erejét fitogtatja. Az egész társaság hozzáállása minősíthetetlen volt. En vagyok eltévedve, amikor azt gondolom, hogy egy ilyen eset után a személyzetnek inkább valamiféle supportot kellene nyújtani, mint lekezelően, érezhető ellenszenvvel elutasítani a segítséget. Legalább a sim kártyákat visszaadhatták volna, rajtuk rengeteg, nehezen pótolható adattal. Tudom, hogy vasárnap este tízkor egy moziban takarítani nem egy állomkarrier csúcsa, de akkor is elkeserítő, hogy milyen minőségű emberekkel töltik fel a létszámot ezeken a helyeken.

Nagyon rossz lett a hangulatunk, köszönhetően a mammut palace 2 moziban dolgozó bagázsnak (biztos nem egytől egyig ilyenek, csak az az 5-6 ember, akivel találkoztunk). Remélem valami globálisabb rálátású, vezető pozíciójú ember is tudomást szerez ezekről az esetekről

hybrid