A kamatos kamatokon edződött Tucano kétségbeesett küzdelmet folytatott egy délolasz gázszolgáltatóval, hogy végre fizethessen, pedig lehet, hogy észre sem vették volna:

A történet tavaly augusztusban kezdődött, amikor egyik dél-olasz kisvárosból átköltöztünk családostul egy másikba, névszerint Brindisibe. Kibéreltünk egy kis lakást, ahol fel kellett szerelni a gázórát, ezzel persze a nevemre is venni a számlát. Szóval kijöttek az Enel szolgáltató kedves emberei, mindössze két nap késéssel a megbeszélthez képest, de nyár volt, így annyira nem fáztunk, sőt.  A meleg víz azért jó lett volna a gyerekek miatt, de nem kukacoskodtam. Ez volt augusztus elsején. Közben kiderült, hogy a lakásnak vannak komoly problémái, így október 16.-án átköltöztünk egy másikba. Közben megjött a lezáró villanyszámla (szintén Enel), amit rögtön kifizettem, de a gáz nem. Mivel ugye fűteni nem kellett, nem is érdekelt a dolog, bár a gázóra felszerelés állítólag 150 euró, ettől egy kicsit féltem, de gondoltam majd lebrusztulom a lakás tulajával, a fenének nem volt fent az óra.

Szóval októbertől új lakás. Telnek múlnak a hónapok, de nem jött a gázszámla sem az előző, sem az új bérletből, csak az áramért, de ugye ugyanaz a szolgáltató. Itt minden közüzemi számla HÁROMHAVONTA érkezik, ezért annyira nem aggódtam, csak nem akartam egyben sokat kifizetni. Január végéig semmi. Gondoltam ennyire ne legyünk már latinok. Elmentem a házkezelőhöz és felhívtuk az Enel gázrészlegét. Mondták ne aggódjak, majd jön. Hogy mikor vagy miért késnek, arról semmi. Eljött a február és noszing, mondta a házkezelő, hogy küldjünk faxot, valami nyoma legyen már, hogy én szeretnék fizetni. Küldtünk faxot, persze megint no reakció.

Kicsit aggódni kezdtem, mert ugye még nem fizettem helyben gázszámlát, fogalmam sem volt, hogy mennyi lehet (ennek kifejtése később), de előre féltem tőle, hogy mennyi lesz az augusztus-február közti számlára írva. Mivel semmi sem történt márciusban személyesen bementem az Enel ügyfélszolgálatra. Mondták, hogy ne aggódjak, tudják, hogy még nem jött ki a leolvasó ember, de majd megy két héten belül. Kérdeztem,hogy mi van az előző lakással (én hülye lelkes, gondoltam magamban). Erre szó szerint a következő volt a válasz: -Az Ön nevén semmilyen korábbi lakcím vagy tartozás nem szerepel vagy szerepelt a rendszerben.

Naná, hogy fülig ért a szám, kis hazám díjbeszedői bekaphatjátok. Ugye már álmatlan éjszakáim voltak, mert a hazai tapasztalatokból indultam ki, hogy én ugyan nem tudok befizetni, de közben nőnek a kamatok, otthon már a tudtom nélkül a lakásom árverezésének dátumát is kiírták volna, ha nem fizetek nyolc hónapig, az tuti. Persze semmi sem történt április végéig.

Májusban viszont kiderült, hogy munkám helyszínében apró változás, ezután nem az érkezési helyen segítem a feka menekülőket, hanem az indulásin, egy meg nem nevezett belső-afrikai országban, mégpedig július elsejétől. Hoppá, gondoltam hajrá intézkedés, menjünk Enelbe. Kicsit morcosan néztek rám, de megígérték, hogy május 22.-én kijön a leolvasó ember, addig is a jelenlétemben szigorú feljegyzést írtak a számlázási osztálynak. Persze, hogy nem jött senki.

Bementem hétfőn megint, tehát június 7.-én. Már egyből az atyaúristenhez mentem, elmondtam, hogy el fogok menni Afrikába, zárjuk le a szerződést június 14.-i dátummal, és hogyan tudnék fizetni? Mire rám néz és a válasza a jellemző helyi "Bö" hangzó volt, ami azt jelenti, hogy a "f**z tudja". Mondom akkor kiszámolnám, hogy mennyivel lógok óra alapján és itt hagynám egy átvételivel. Na, erre beközli, hogy azt nem lehet, mert a számlázás három hónap alapú és mértékfüggő. Azaz, ha három hónapon belül x mennyiséget fogyasztok, akkor 0.70 euró/köbméter, ha x+y, akkor 0.75 és ez így megy tovább 1.50 euróig. Oké, ha nem jött ki a leolvasó tíz hónapig, akkor, hogyan fogják megállapítani a sávos díjat?

Ne aggódjak, volt a válasz. Javaslata a következő: Kijönnek 14.-én és lezárják a gázt. Írjak egy ajánlott levelet az ügyfélszolgálatnak, amelyben meghagyom az emailcímemet. Kérjek részletfizetést. Jelentsem ki, hogy az átváltási, átutalási költségeket nem vagyok hajlandó állni és minden rendben lesz, HA MÁR ENNYIRE FIZETNI AKAROK! Köpni-nyelni nem tudtam, csak elrebegtem, hogy mikor számíthatok erre, mert nem szeretnék hátralékot hagyni magam után. Mire a válasz: A közeljövőben.

Köszönöm a figyelmeteket! Olaszul tudóknak érdemes lett volna eredetiben leírni az utolsó beszélgetést, a magyar nyelv egyszerűen nem tudja visszaadni (illetve én nem tudnám magyarul kifejezni) , vagy csak nagyon erőltetetten, de a lényeg az, hogy érzékeltette, kimondatlanul, ha nem akadékoskodnék ennyit, akkor soha nem kellene kifizetni a számlát és húzzak már el a strandra egy ilyen szép napon, ahelyett, hogy őt cseszegetem.