Minden magyar ember tudja, hogy a kéményseprő név a bojtosúszós halhoz vagy a parkolóőrhöz hasonló ősmaradvány. Azok az emberek, akik ezt a nevet viselik, természetesen nemhogy nem szoktak kéményt seperni, de nyilván réges régen akkor is képtelenek lennének ilyesmire, ha nagyon meg kéne csinálni. A kéményseprő ruha és a vasgolyó csak folklorisztikus kiegészítők az "add ide a pár ezer forintos korrupciós pénzt a papírért cserébe" című néptáncban. Ismerkedjenek meg a Maszületett Ügyféllel, akik olyan mulya, hoigy nem vette észre az erőteljes kacsintgatást, ezért szerintünk is megérdemelte, hogy a lakásában kikapcsolják a gázt. Pedig az önkormányzat is próbálta rávezetni a helyes megoldásra!
Magyarországon a kéményseprő díjat adóként fizetik az ingatlan tulajdonosok, ami praktikusan azt jelenti, hogy pl. a FŐKÉTÜSZ (Fővárosi Kéményseperőipari Kft.) szolgáltatás, végzett munka nélkül jut bevételhez, méghozzá 2009-ben kéményenkét 1773 Ft-hoz - ahány budapesti kéménylyuk, annyiszor. Van egy „fontos hatósági feladatuk”: ellenőrzik a kémények szabályosságát. Ezt minden évben, de kik, és milyen felkészültséggel? A kéményseprők fekete ruhában, a nyomtatványtömbbel mint legfontosabb eszközükkel a kezükben kopogtatnak be, de a szakmaiság jegyében egy vasgolyó is van a hónuk alatt.
Történt, hogy a lakóházunk vizsgálatánál 2009-ben a nem találta meg a „szakember” a kéményajtót. Jött 2010-ben, akkor sem látta meg az egyébként 40 éve beépített és szabad szemmel is jól látható ajtót. Elővette a ceruzáját, és komoly szaktudásával felvértezetten megállapította, hogy életveszély van! Sem 40 évig, sem az utolsó egy évben nem volt, de most hirtelen lett. A nyomtatványában bejelölte, hogy nincs koromzsák ajtó, sőt a tetőről sem lehet megközelíteni a kéménylyukat. A „hatóság” által észlelt hibát kijavítandó jött egy kőműves, aki a munka megkezdése előtt megnézte, tényleg hiányzik a kéményajtó? Fél percen belül megtalálta – csak ránézett a falra. A ház az akkori divat szerint lapos tetős, ahova a lépcsőházból kényelmes 5-6 fokos létra visz fel a tetőre, ahol még csak sámlira sem kell állni, hogy belenézzenek a lyukba.
A kéményseprő, mint hatósági ember írt a másik hatósági embernek, a kerületi önkormányzat Építésügyi Irodájának. Ott is hasonlóan komoly szakértelemmel találkozott. Az iroda megkeresésére bejelentettük, hogy meg van az ablak, csak a kéményseprő nem látta meg. Az önkormányzat szerint a „szabály az szabály”. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy előtte van a FŐKÉTÜSZ „szakvéleménye”, akkor ő hatóságilag intézkedik – hogy mi a valóság, az a hatóságot nem érdekli: a fő, hogy mi van a papíron! Hoztak is egy határozatot, melyben megtiltották a gázmelegítő használatát, vagyis lakhatatlanná tették az egyébként kifogástalan lakást. Ezt csinálta az állítólag polgár- és lakosságbarát vezetésű önkormányzat. Ahelyett, hogy figyelmeztették volna a döccenőről FŐKÉTÜSZ valamelyik szintjét, vagy saját maguk ellenőriztek volna a helyszínen (mint lakhatási engedélyt kiadók elvileg tájékozottak a szabályossági kérdésekben), a kerületi lakost súlytották. A FŐKÉTÜSZ akkor jön ki még egyszer, ha fizetnek neki 4053 forintot, az Önkormányzat pedig csak akkor foglalkozik a határozat felülvizsgálatával, ha a fellebbező polgár fizet 30.000 forintot.
Az utolsó 100 komment: