Levélírónkat és családját kétszer zavarták el az okmányirodából azzal, hogy nem tudják megcsinálni a gyerekek útlevelét, pedig mind a kétszer megtehették volna. De az ügyintézők kényük-kedvük szerint értelmezik a tövényeket és szabályozásokat. Létezik az okmányirodáknál durvább szívatóhely ebben az országban?

Tortenetunk szinhelye ezuttal a XI. keruleti Okmanyiroda, ahol kiserletet tettunk kulfoldon szuletett es ott is elo gyerekeink magyar utleveleinek meghosszabbitasara. Mindeddig ezt a lakohely szerinti orszag magyar nagykovetsege intezte, de amiota az utlevelek biometrikus adatokat is tartalmaznak, azota kovetsegen keresztul csak egy evre adnak utlevelet, egyebkent csak itthon lehet a szokasos ot eves idotartamra kerni, termeszetesen kizarolag szemelyesen.

Elso kiserletunk idopontja meg 2009 nyara volt.

Elore idopontot kerve, a honlaprol gondosan megtudakolt dokumentumokat felvonultatva jelentunk meg mind a negyen es elore orultunk annak, hogy utleveleink sorszama egymast koveto lesz a kovetkezo ot evben.

Azonban az egyik asztalnal az ugyintezo holgy keresztkerdest tett fel: Hol vannak a gyerekek szuletesi anyakonyvi kivonatai?

Gyanutlanul valaszoltam neki: Ez nem szerepelt a honlapon felsorolt dokumentumok kozott.

A valasz: Igen, rossz a honlap.

Ekkor rohamos oregedesem egy pillanat alatt a nyugdijkorhatar kozelebe juttatott.

A felnottek kerelmet bevettek, a gyerekeket nem. Ezen kozben a hatterben jol hallhatoan jegyezte meg az ugyunk felett konziliumot ulo holgyek egyike a masiknak: Dehat csak hosszabbitas, itt vannak a regi utlevelek, vegulis meg lehetne csinalni …

Elkullogtunk.

Ma delelott, egy ev elteltevel ujabb kiserletet tettunk ugyanazon a magassagon, immaron felszerelkezve a szuletesi anyakonyvi kivonatokkal is.

Ment is minden, mint a karikacsapas.

Egeszen addig a pillanatig, amikor a szokasos konzilium kialakulasat kovetoen a rangidosnek, vagy akar vezetonek is tuno holgy, mikozben eppen kezeben tartotta a gyerekek magyar anyakonyvi kivonatat es magyar utlevelet, minden elozetes figyelmeztetes nelkul abszurd dramaeloadasba nem kezdett, kijelentven:

Ezek a gyerekek nem is magyar allampolgarok.

Biologiai eletkorom ekkor lepte at a nyugdijkorhatart.

Ezt mar nem lehetett uberelni.

Elkullogtunk tehat ismet.

Azota megtudtuk, hogy a holgynek mindehhez nem volt joga, egyszeruen arrol van szo, hogy a gyerekeknek nincs szemelyi szamuk, de nem is kell, hogy legyen nekik es valojaban semmifele ujabb nyilvantartasba nem kell oket venni.

Ket het mulvara kaptunk ujabb idopontot a Kozponti Okmanyirodaba, valamint municiot arra az esetre, ha onnan is le akarnanak pattintani bennunket.

Addig is kitartoan probaljuk magyarazni a gyerekeinknek, hogy mindez nem az ugyfel megalazasa, a vele valo packazas, az idejenek semmibevetele, hanem csak affele colour locale, ami nelkul a mi hazank nem is volna igazan izgalmas.

Jo delutant mindenkinek!