Nándi szerint aggasztó szintre csökkenhetett a civilizáció tudatszintje, hiszen a Bosch hűtőgépekhez már debil rajzos útmutatót adnak:

2010-et írunk, midőn barátnőm több hónapos kiválasztási szertartásának hála megérkezett új hűtőgépünk. Már az első percekben mosolyt csalt arcomra, ahogyan ezüstösen csillogva hetykén állt a konyha sarkában. Miután egy alapos testüreg motozást tartottam rajta, szomorúan konstatáltam, hogy van ugyan használati utasítás, de egyetlen emberi (értsd német, angol) nyelvet sem találtam abban. Na sebaj, végül is mi a lótúrónak kell egy hűtőgéphez használati utasítás? De hopp, mégis találtam valamit, íme.

Újabb aerovivás történettel kedveskedik egy naiv ügyfelük, akinek egy hetet kellett volna várnia, hogy repülővel hazajusson Isztambulból. Végül a kitelepített idegenvezető rakta fel őket egy német utazási iroda mentőbuszára:

Most olvasom éppen az Aeroviva szívatását a Párizsba ragadt utasokkal.  Mi is éppen most értünk haza 15-en 25 órás buszozás után Isztambulból.  A tényállás ugyanaz: kint nagyon kedves, készséges idegenvezetők, a magyar és a török is. Velük semmi baj, de jött a vulkáni hamu, és attól kezdve az Aeroviva az idegenvezetőnek semmit nem tudott mondani, mi lesz velünk, csak annyit, hogy a további kint tartózkodást nekünk kell fizetni. Valamivel később annyit mondtak még, hogy legkorábban egy hét múlva kerülne ránk a sor repülővel, előbbi hazautazást nem tudnak intézni, és más módon, mint  repülővel, szintén nem tudnak minket hazahozni. A plusz egyheti kint tartózkodást (saját költségen) dolgozó emberek lévén, egyikünk sem tudta volna vállalni, így kétségbeesve próbáltunk megoldást találni a kinti idegenvezetővel együtt, mindezt az Aeroviva teljes érdektelensége közepette.

JF több ponton is kritizálja a Gödör biztonsági szolgáltatát és az újonnan bevezetett szabályokat. Szerinte a táskák átkutatásával eleve tolvajnak bélyegeznek minden szórakozni vágyót a bunkó és köszönni, magázódni nem tudó biztonságiak. Aztán elmesél egy esetet, amikor simán végignézték, ahogy egy ismerősét pár punk agyalja, segíteni viszont még egy fiatal lány kérésre sem voltak hajlandóak.

Kedves Gödör vezetőség!

Szeretnék pár észrevételt tenni a nemrégiben erősített biztonsági szolgálattal kacsolatban, majd egy konkrét ügyre is felhívnám a figyelmüket, ugyanis erősen eltolódtak visszataszító irányba a szezon beköszöntével.

Először is az általános panaszok: értem én, hogy profitkiesést okoz önöknek, ha valaki az önök által üzemeltetett vendéglátóipari egységben hozott italt fogyaszt, de talán ennek kezelésére nem a legmegfelelőbb módot választották, mikor kordonnal elkerítették, és biztonsági szolgálattal erősítették meg a bejáratokat.

Rengeteg reakció érkezett arra posztunkra, amelyik az Aeroviva Párizsban rekedt 9 utasának kalandjaival foglakozott. Alant olvasható a cég reakciója, csonkítatlan formában, Zsuzsa levelére:

Sok éve írjuk a Homárt, a műfajból következően néha csapkodnak a villámok, de az ismert utazási iroda most új színt tudott hozni a szolgáltatók és ügyfelek örök harcába. Az eszköztárban megjelent a telefonos fenyegetés és a verbális megfélelítés.

A sztori úgy indult, hogy kaptunk egy sajnos teljesen szokásos panaszlevelet Zsuzsától. Arról szólt, hogy a Naiv Ügyfél szerint az Aeroviva utazási iroda nem tett meg mindent a Párizsba vitt utasaiért, akik a városban rekedtek, miután a vulkánkitörés miatt leállt a légiközlekedés. Zsuzsa két dolgot fájlalt különösen: hogy az iroda híján az utasoknak kellett hazatérési lehetőségeket keresniük, illetve hogy már megállapodtak abban, hogy az iroda busza fejenként 20 ezer forintért elhozza őket Müchenig, amikor a cég egyszer csak 30 ezerre emelte az árat.

A poszt megjelenése után két szálon futottak az események

a)  az Aeroviva elkezdte perrel és rendőrségi feljelentéssel fenyegetni a Homárt. Ez nem példátlan dolog a praxisunkban és a homársággal jár, ezzel semmi baj sem volt.

b) Az Aeroviva elkezdte levadászni a kommentelők között megjelent saját ügyfeleit, illetve más hozzászólásírókat.

A Tesco Express pénztárosa ugyan belátta, hogy ha nem stimmel a gépben szereplő és a termékhez kiírt ár, akkor azt nekik ellenőrizni kell, a dühös boltvezetővel történt egyeztetés után mégis úgy alakult, hogy D. csak a magasabb áron tudta elvinni a kolbászt.

Gondoltam megosztom tegnap esti történetemet, mert bár mindenki tudja, hogy milyen a tesco (igen csupa fekete kisbetűvel), még engem is meglepett a Rákóczi úton lévő "express" üzletük megkérdőjelezhető viselkedése.
 
Miután többször sikerült vásárolnom náluk -  a savazás előtt megjegyezve, hogy a legközelebbi elfogadható áron áruló este is nyitva tartó bolt -,  tudom, hogy náluk az expressz jelző csak azt takarja, hogy expressz sebességgel nő a boltban a sor. Ezen senki sem csodálkozik, hisz alapból is ellenszenves a bolt.

Ugye milyen borzasztóan hangzik? Pedig nem is olyan durva a helyzet, mint azt elsőre gondolnánk. De nem is különösebben megnyugtató. Olvasónk, Lótumfaktum, a jelek szerint kiborult azon, hogy a Teletál Húsvét előtt adagonként egy műmarcipán meglepetéstojást küldött a vásárlóinak, olvasónk pedig a csomagoláson az E124 mellékhetásaira figyelmeztető feliratot talált, miszerint "Az E124 a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat!"  Ezen a ponton gondolhattuk volna azt is, hogy Laci bácsi szinte megmérgezi az édesszájúakat, de mi inkább utánanéztünk az E124-nek. Így hamar kiderült, hogy ez egy gyakran használt, és persze engedélyezett piros színezőanyag, azon belül is szintetikus azoszínezék, amiről a food-info.net azt írja, hogy korlátozások nélkül fogyasztható testsúlykilogrammonkénti napi 4 milligrammig. A mellékhatásairól ennyit mondanak: "Minthogy ez egy azoszínezék, intoleranciát válthat ki szalicilát-érzékeny emberekben. . Ezen felül hisztamin felszabadító, ezért fokozhatja az asztma tüneteit. Benzoátokkal keverve hiperaktivitást válthat ki gyermekeknél."
Ilyeneket mindig rossz olvasni, de ha engedélyezett adalékanyagról van szó, akkor pánikba azért nem kell esni semmiképpen. Orvosi ügyekben alapszabály, hogy nem szabad túl mélyen utánanézni semminek. Mi is jobban jártunk volna, ha ennyiben hagyjuk, de nem bírtuk ki, és tovább kerestünk. Így sajnos kiderült, hogy a cuccot az Egyesült Államokban, Finnországban és Norvégiában rákkeltőnek tartják, annyira, hogy az USÁ-ban be is van tiltva. A Homártól semmi sem áll távolabb, mint az E-hisztéria, de az E124-gyel festett piros tojás nem tűnik a legjobb ötletnek egy házias imidzset sugárzó cégtől. Még akkor sem, ha a csomagolásra nyomtatott figyelmeztetés miatt az óvatos szülő megteheti, hogy egyszerűen nem adja oda a gyerekének. Levél alant.

Balázst kéz a kézben szórakoztatta az OTP és a Voda: az ATM vagy a kártya hibája miatt háromszor vonták le a számlájáról az összeget, a Vodafone viszont leszúrta, hogy miért volt ilyen hülye és különben is, pénz vissza nem adnak, ez náluk elv. Pedig de, csak kérni kell.

Nemrégiben Örs Vezér téri és a térhez közeli OTP bankautomatáknál próbáltam befizetni a Vodafone-os számláimat egy külföldi VISA debit kártyával. Összesen három bankautomatánál próbálkoztam. Minden alkalommal azt írták ki a gépek, hogy a központtal nem sikerült kapcsolatot létesíteni, a művelet megszakadt. Másnap is próbálkoztam, de ugyanez volt és feladtam.

Misztikus, de annál elevenebb jelenség a dadaista árverés a Vaterán, a legfrissebb versenyző, egy 5000 forintos, "félig édesre cukrozott tájjelgű rosé", a következő ajánlással, köszönjük Markónak és nem tudjuk mire vélni. Vagy ez is valami víruskampány lenne?

Jó érzés, hogy a Homárt régivágású úriemberek is olvassák. Peti biztosan ilyen, hiszen a "szeszkazán" szót is használja. Annyi sztori szólt nálunk bunkó, erőszakos ellenőrökről és biztonságiakról, most végre itt áll előttünk két Részeg Tizenéves Ügyfél, akik ocsmány dolgokat kiabálnak az ellenőröknek. Döntsön az olvasó: ha sofőr lenne, otthagyna két korongrészeg csajt?