Angliában állítólag szó nélkül bármit bárhol visszavesznek, ha a vásárló hirtelen meggondolta magát, náulnk azonban nem ez a helyzet. Naiv cipővásárló annak ellenére vitt vissza egy cipőt, hogy előző nap a pénztárban mondták neki a Kökin, hogy semmiképpen nem adnak vissza pénzt. Visszavitt egy cipőt, és tényleg nem adták vissza a pénzt, de utalványt sem adtak:

Az előzmény a következő: tegnap vásároltam 5 pár cipőt a Köki Terminálban újonnan nyitott CCC cipőboltban, 14,700 Ft körüli összegért. A 30%-os kedvezmény motivált, meg az, hogy ritkán van időm rendesen vásárolni, próbálni és a választék is egész jó volt. A pénztárnál a bájos, mosolygós hölgy megjegyezte, hogy ha mégis cseréltetni szeretném valamelyik új szerzeményem, x napon belül megtehetem, de készüljek fel, hogy csak levásárolni tudom majd, egy utalványt kapok, pénzt nem adnak vissza. Itthon aztán úgy döntöttem, hogy az egyiket mégis visszavinném, ezért ma vissza is mentem. Beálltam az egyetlen működő kasszába, ahol egy borzasztó lassú hölgy küzdött valamilyen blokkokkal, közben mögöttem tornyosult a sor, az eladó hölgy viszont nem adta fel, szép lassan végigbogarászott mindent, majd visszaadta a blokkot a vevőnek, aki már láthatóan szintén nagyon unta ezt a macerát. Közben már idegeskedtem azon, hogy csak a mögöttünk lévő cipősoron 3 eladó pakolászott.. Végre én következtem, és elmondtam, mi célból jöttem ennek a lassú lánynak, aki azt mondta, hogy válasszak ehelyett a cipő helyett másikat. Erre én: de tegnap voltam itt, és ötöt vettem, most már nem tudok tényleg másikat vinni helyette, egyébként meg sietni szeretnék. A válasza a következő volt: 1 hónap múlva kijön a következő kollekció, jöjjek vissza akkor a kis cipőmmel, a blokkommal együtt, most SEMMIT nem adnak.

A Bors helyszíni terepszemléjén kiderítette, hogy természetesen azonnal megjelent a csempészcigi ipari mennyiségben, ahol épp nincs 500 méteren belül dohánybolt, például a Balaton partján:

A kocsi hátsó üléséről 1300-1500 forintos áron kínálják a cigit. Ez átlagban 500-700 forinttal drágább, mint az eredeti ár. De a diszkón belül akár szálanként is lehet cigarettát vásárolni, és van, aki egy szál bagóért nem átall kifizetni 300-500 forintot – mesélte a fiatalember, aki a kedvünkért vásárolt az egyik balatoni diszkó kidobójától. A meglepetések sora azonban nem ért véget. Találtunk olyan vidéki települést, ahol a pizzafutár végzi mellékesben a dugidohány terítését. Az árak hasonlóak, 1300-1500 forintot kér egy dobozért.

Egyébiránt az Országos Választásicsalási Bizottság megállapította, hogy nem lehet népszavaztatni, hogy iskolák/óvodák 600 méteres körzetén belül ne lehessen cigit árulni, mert nem írták bele, hogy honnan számolnák a 600 métert. Sutyerákok.

Kicsit túltöltődtünk a múltheti a BKK szerint hamis/kétszer kezelt, igazából egyszer kezelt jegy történetével, aminek egyébként még nincs vége, máris itt egy újabb. Naiv ügyfél hiába próbált este n9-kor jegyet venni, ez fizikailag lehetetlen, de nem véletlenül:

A sztori még július 18-án történt a Dózsa György úti metrómegállóban este n9-kor. Nincs bérletem, ezért jegyet akartam venni, hogy eljussak a Batthyány térre, de ezt több probléma nehezítette:

• a jegykiadó automata nem működik (szinte soha), ezért az nem opció (papírpénzt egyébként se fogad el, meg bankkártyát sem - éljen a 21. század),
• a forgalmi iroda ablakára ki volt írva, hogy "technikai okok miatt nincs jegyeladás", miközben az ablak mögött (3-4 méterrel hátrébb) ott ült az ember, persze nem volt hajlandó jegyet adni, oda sem jött az ablakhoz, (az már egy érdekes kérdés, hogy a papír alapú jegy kiadásához milyen technikai feltételek szükségesek a váltópénzen kívül?)
• Miután hangosan nemtetszésemet fejeztem ki, észrevettem, hogy egy darab ellenőr áll a metrólejárónál, ezért megkérdeztem tőle, hogy tőle tudok-e jegyet venni. Ekkor jött a meglepő válasz, hogy nála van jegy, de csak a 450 HUF-os, de egyébként meg van neki tiltva(!), hogy jegyet adjon el. Közöltem vele, hogy márpedig nekem jegy kell, meg egyébként is hogy képzelik, hogy nem lehet jegyet kapni este n9-kor, erre azt mondta, hogy akkor ad el jegyet, de ne reklámozzam, mert nekik a BKK/BKV utasításba adta, hogy tilos jegyet eladni.

Naiv ügyfél emlékei szerint annyival azért nem bowlingoztak gyorsabban a Sugárban, mint múltkor, amikor 8 ezer forintot fizettek 3 óráért (kedden egész nap 50% kedvezmény volt). Ezzel szemben hétvégén 27 ezer forintra jött ki ugyanaz, plusz a tízezres italfogyasztás. Ami különösen fura, hogy az általuk számolt játékok helyett jóval többet fizettettek ki velük. Vajon az elején szóltak, hogy van egy kedvezménykuponjuk?

Vannak drága szórakozóhelyek és egy sztriptízbárban sem meglepő két kör piáért a húszezres számla. A Sugár Bowlingban viszont továbbléptek, mert még vetkőző lányok sem kellenek a magas számlához...

Születésnap alkalmából 23-án hárman elmentünk az Örs vezér terén található pláza bowlingtermébe,  ahol a háromórás játék nyolcezer forintba került. A fogyasztással együtt egy húszezrest hagytunk ott, ez egészen elfogadhatónak tűnt. Öt nappal később ismét elmentünk, ugyanazt kértük, ugyanúgy három órát játszottunk. A tízezres italszámla rendben volt (600 forintos kóla és 1200 forintos limonádé mellett), ugyanazért a játékért a korábbi nyolcezer helyett viszont 27 000 forintot kértek! Ez azért kicsit túlzás, különösen úgy, hogy a pálya használhatatlan volt: fél óra után át kellett mennünk egy másikra, mert a gép néha nem rakott le bábukat...

Szerencsére volt nálunk egy kedvezménykártya, amelyért cserébe 9500 forintot elengedtek, de így is 17 500 forint volt a végösszeg. Kérdeztük, hogy mégis miért?

A képlet nem egyszerű! Csak az olvasson tovább, akinek nem borsódzik a háta a matektól!

Naiv ügyfél későn vette észre, hogy 10 ezer forint hiányzik a borítékjából, amiben elvileg 100 ezer forintnak kellett volna lennie. Az ügyintéző még a panasz felvételét is rutinosan hárította. Érthetetlen, hogy nem próbálták meg másnap újra elérni a vezetőséget:

Nekünk is rossz tapasztalatunk van az OTP-ről. Az OTP arra tanítja, biztatja az Ügyintézőket, hogy hogyan gyűjtsenek maguknak borravalót. Feleségem felvett 100.000 Ft-ot. Az Ügyintéző beletette egy borítékba, le nem számolta és leragasztotta. Később vette észre, hogy kevesebbet adott 10.000 Ft-tal. Visszament a feleségem az adott hölgyhöz és mondta, hogy nem jól adott neki. Erre azt közölte az Ügyintéző, hogy már lezárt. Kérte, hogy szóljon valamilyen vezetőnek azt mondta, hogy nincs már bent vezető. Kérte, hogy írjanak reklamációt azt mondta nem tud ilyet mert már lezárta a pénztárat.

Naiv ügyfél elmondása szerint már 10 éve rendel ruhákat a Bon Prixtől, de idén valahogy szétesett a rendszer:

Óvakodjatok a Bon Prix nevű, divatárut, ruhákat forgalmazó, és a Magyar Postával házhoz szállíttató katalógus-áruháztól. Idén a tavaszi-nyári időszakban ezeket tapasztaltam:

Dupla "Fuck You!"-val köszönt el a Seacret Dead Sea kozmetikumok ügynöke, miután a Váci utcán sétálgató levélírónkat leszólította valamivel, amire visszaszólt, hogy "kösz, nem". Egy gyors kereséssel kiderült, hogy a Seacret Dead Sea egy relatíve új izraeli MLM-hálózat, akik általában bevásárlóközpontokban tukmálják agresszívan a bőséges jutalékok miatt jelentősen túlárazott termékeiket. Ügynökeik pedig azért nyomulnak annyira, mert illegális munkavállalóként kizsákmányolják őket, legalábbis egy Wikileaks-jelentés szerint.

Ma kora délután elsétáltunk a Váci utcán nagynénémmel a Seacret Dead Sea kozmetikumok boltja előtt. Az ajtóban egy fiatal ember állt, aki valamit angolul mondott vagy adni akart. Én igazából észre sem vettem, nem figyeltem mert egy komoly beszélgetés közepén voltunk. Nagynéném reagált annyival, hogy „Köszönjük, nem…” és fordultunk volna be a McDonald’s felé. Ekkor a fiatal ember kétszer hangosan egy „Fuck you!” kiáltást engedett meg magának, teljesen érthetetlenül.  Hátra fordultam, hogy jól hallok?

Bár az Ikea üzletein kívül nem kaphatók a termékeik, Ákosnak mégsem cserélték az egy hónap alatt elpusztult evőeszközeit, amikor számla nélkül próbálkozott. Áfás számlával más lett volna a helyzet, bár ügyvéd ott is hasznos.

Csatoltam egy képet az egy hónapja (!!) vásárolt IKEA evőeszközről, ami egyébként Data néven kapható. Sokszor vettem evőeszközt már életemben, de nem gondoltam volna, hogy ez is tönkre tud menni. Viszont az IKEA nem ismer lehetetlent. Mikor vissza akartam vinni az evőeszközöket, akkor közölték velem, hogy csak is eredeti blokkot tudnak elfogadni a cseréhez. Annak ellenére, hogy mindegyikre rá van gravírozva a szép nagy IKEA felirat, nehéz elképzelni, hogy hol máshol lehetett volna megvásárolni. De ha számlám nincs, az evőeszközt azért sem cserélik ki, akárhány IKEA logó is legyen rajta.

Kiderült, hogy New Yorkban pont ugyanolyan tragikusan bánnak a csomagokkal, mint Oroszországban vagy Kínában. Az egyetlen különbség, hogy a Fedex elnézést kért az eset miatt, és ki fogják vizsgálni. Legközelebb vattára dobják.

A Homár a fénykép alapján nem tudja megállapítani, hogy az előírásoknak megfelelően 40-50 °C között olvasztotta-e NM a tábla csokiját, mert pont úgy néz ki, mintha a túlzott melegtől ugrott volna össze benne az 52% kakaó:

A bocicsokit próbáltam megolvasztani, hogy készítsek egy jó kis csokihabot. A felolvasztott tábla, amit étcsokoládé néven árulnak, a folyékony halmazállapotot átugorva ilyen alakot öltött... megmutatta valódi természetét, mert ez nem más, mint sz...r.