Cocu megjárta, hogy férjével közös számláját a CIB-nél nyitották, de az ő nevét rá sem írták, így vásárolni sem nagyon tud az interneten:

Maratoni történetemet próbálom emészthető hosszúságúra faragni (ennek sajnos néhány epizód áldozatul esik, és talán kevéssé lehet érzékelni, hogy mekkora energiák árán jutottunk el ebbe a zsákutcába). Férjemmel közös bankszámlát nyitottunk a bankban (változó nagyságú bevételek egyik és másik oldalon, közös kiadások: közös élet, közös ingatlan, közös hitel, közös gyerekek…). Kérdezte az ügyintéző, hogy ki lesz a fő- és ki a társtulajdonos. Mondtuk, hogy senki, egyforma státuszt szeretnénk. Olyan nincs. Mi a gyakorlati különbség? Semmi, csak formalitás. Jó, legyen a férjem.

Első furcsaság volt, hogy én írtam nekik levelet, nevemből képzett e-mail címről, a saját nevemet aláírva, a válaszban mégis a férjemet szólították meg (ők mindig postai levélben válaszolnak). A problémát nem ez jelentette, hanem az, hogy az internetbankban csak a férjem neve jelent meg. Ez egyrészről jelenti azt a kellemetlenséget, hogy akárhányszor utalok, a közleményben valamint e-mailben vagy megjegyzés rovatokban magyarázkodok, hogy azonosíthassanak. És ez nem is mindig sikerül. Többször volt olyan eset, amikor „nem érkezett meg” az utalás, és csak egy idő után, és telefonok, e-mailek árán sikerült fényt deríteni arra, hogy az eltérő név miatt nem tudták azonosítani.

Szintén gond van belőle a PayPalnál. (Mellékszál, hogy amikor a banki ügyintézőnek ecseteltem ezzel kapcsolatos gondomat, ő, mint pénzügyekkel foglalkozó munkásember, nem tudta, mi az. Kérdeztem, hogy az ebayt tudja-e mi? „Nem annyira.” Végülis a Vaterát tudta, onnan indulva röviden elmagyaráztam neki, mi az a PayPal.) Ez egy pénzküldő rendszer, amin keresztül biztonságos(abb)an tudunk fizetni az interneten. Emellett, ha ebayen vásárol az ember, az így fizetett termékekre garanciát vállalnak, ha nem érkezik meg vagy nem megfelelő, visszakapom a pénzem. Sima utalásnál nincs ilyen biztosíték. Fizethetek persze bankkártyával is PayPalon keresztül, de jóval költségesebb, mint az utalás. Csakhogy. Csakhogy PayPal számlára csak saját névről lehet utalni. Punktum.

Így jelenleg férjem nevéről utalok a férjem nevén lévő PayPal számlára, és így tudok fizetni...

Más bankoknál az a gyakorlat közös számla esetén, hogy 1.) az internetbank „XZ és ZZS” nevére szól, 2.) közös számlához két internetbankot lehet létrehozni. Cibéknél egyikre sincs lehetőség.

Eleinte az ÁSzF-re hivatkoztak, de az csak azt mondja ki, hogy egy számlához egy internetbank kapcsolható. De én nem is ezt kértem, hanem mindkettőnk nevének feltüntetését.

Egy év levelezés, telefonálgatás, kifogások, elutasítások, megoldásnak nem nevezhető javaslatok után pozitív választ kaptam! Technikai kollégákkal egyeztetve azt a „javaslatot kapták” az ügyfélszolgálaton, hogy odaírják az én nevem is a férjemé mellé (amit én egy éve folyamatosan kértem). Csak fáradjunk be egy bankfiókba, ott elintézik.

Bementünk a levelet lobogtatva. (Mellékszál, hogy egy órát bónuszban várakoztunk, mert „valaki lefoglalta a pénztárt, ezért az ügyintézők is pénztáraznak”.) Az ügyintézőnél 1,5 órát ücsörögtünk, míg ő hümmögött, gépbe és levélbe bújt, meg a főnökeivel egyeztetett, mert „ez nem ilyen egyszerű”. Ezt megunva kértük, telefonáljanak, ha a végére értek, ha alá kell majd írni valamit, akkor bejövünk újra.

Úgy 5 órával később jött a telefon, hogy sajnos nincs rá mód. De miért? „Jogilag.” És pontosan melyik az a „jog”? Ő nem tudja, neki csak ezt mondták. És egyeztettek a jóváhagyó levél íróival is? Igen, de sajnos. Ekkor újabb levelet írtunk. Az erre kapott válaszban sajnálkoztak, és félkövérrel kiemelték, hogy a „törvény” miatt nem lehet. Azt persze nem tudtam meg, hogy ezen belül hol keressem a magyarázatot. És a kellemetlenségekért 5000 Ft-ot jóváírtak.

„Örüjjé’ az ötezernek!” és „Apuci pénzét saját néven akarod költeni?” hozzászólások kíméljenek! (és igen, eszünkbe jutott a bankváltás, de még két évig tart a hitelünk, addig azért elég macerás lenne) Inkább arra lennék kíváncsi, hogy mióta engedheti meg magának egy ekkora cég, hogy írásba ad valamit, amit azután „visszaszív”? (meg arra is, hogy melyik törvény ez, de azt majd tőlük is megkérdezem, és akkor 30 nap múlva kapok egy levelet, ahogy az lenni szokott)