Igazán szálkás képet kaphatunk, hogyan meg manapság a nyomtatott sajtó sora. A szebb napokat megért Kisalföld napilap előfizetésével például telefonon házalnak, és azzal adták el Rolandéknak, hogy jár mellé ajándék edénykészlet. Először nem akarták küldeni, aztán szétesve érkezett, végül pedig ki is számlázták neki:

Történt egyszer egy szép pacsirtahangos reggelen, hogy felvettem egy rejtett számú hívát (ami egyébként nem szokásom). A vonal tulsó végén egy női hang kezdte a mondókáját, meg sem várva, hogy visszaköszönjek. Korán reggel lévén, még félálomban annyit sikerült kimazsoláznom a sztoriból, hogy teljes erőbedobással egy napilap előfizetésére próbálnak rábírni.

Mivel elég kevés esélyt láttam arra, hogy megszakítsam egy-egy felesleges kérdéssel a kedves ügyintézőt, ezér csak hallgattam, és közben próbáltam magam a napi feladatokra hangolni. Aztán monoton mondandóból valami élesen felcsengett. -Egy pillanat,szóltam vissza. -Hogy mondta? -Melyik napilap, és milyen ajándék? (hiába, már csak ilyen a magyar, vannak varázsszavak amire felkapja a fejét) A monoton hang pedig válaszolt. - a Kisalföld című napilaptól keresem, és előfizetés esetén, ajándékba adunk egy konyhai edényszettet.

-Ahha. Végiggondolva a választ, majd fejben gyors leltárt végezve nyugtáztam, hogy nem kell, sem ez, sem az. Már majdnem letettem a telefont, amikor átvillant az agyamon, hogy hát dehogynem, mutterkáék biztosan csodás babgulyást, vagy marhapörköltet tudnának rittyenteni benne, így gyorsan félbeszakítotam az "automatát", és közöltem, hogy nekem nem érdekes ez az ajánlat, de van olyan, akit érdekelhet. Na számot megadtam, továbbra tessék ott nyilatkoztatni.

Ahogy telt múlt az idő, a napilap igen, de az a csoda edénykészlet csak nem akart megérkezni. Gondoltam is egy merészet, és érdeklődtem, hogy vajon melyik hivatalos szerv az, ahol a nekem szánt edénykészlet elakadt, csak mert akkor keresném őket, mert igen csak ennék már egy kiadós marhapörköltet. Egyértelmű választ nem, de ígéretet kaptam, hogy utánanéznek, és amilyen gyorsan csak lehet intézkedek. Hm.. joh, gondoltam, ez is eredmény.

Szóval úgy tűnik volt valami eredménye az okfejtésemnek, mert mutterkáéknál hamarosan dobozzal csengetett a postás. Szerencsémre épp ott szürcsölgettem a félig kihűlt húslevest, így mi sem tölthetett volna el nagyobb örömmel, minthogy láthatom azt a csodát, ami a mai naptól megkönnyíti mutterka dötnését abban, hogy mit is főzzön, és miben?

Kicsomagolás után előkerült egy, kettő, három, ferrari piros serpenyő. darabokban, amolyan IKEA-s módra. ?? Némi gondolkodás után, szembesülnöm kellett a tömény igazsággal, hogy ebből nemhogy marhapörkölt főzés nem lesz, de még egy becsületes palacsintát sem lehet benne szétszaggatni forgatás közben. Ez van. Ilyen ez a showbiznisz. Az ember mindig többet vár, de aztán jobb ha befogja a pofáját, és megelégszik azzal amit a jóisten neki szánt. Mutterka egyettértő fejbólintással jelezte, hogy hadd el fiam, jó lesz ez még valamire, és egyébként is, ajándék lónak ne nézd a fogát. Nem tudtam mit mondani, mert amit mutterka mond, az szent és sérthetetlen.

Ismét eltelt egy kis idő, majd egy szép napon megszólalt a telefonom. Mutterka hívott felháborodva, hogy ugyan szaladjak már ki hozzájuk mert szeretne valamit megmutatni. Huhaaa, cikáztak a gondolataim mit toszhattam el az utóbbi időkben, de semmi olyan nem jutott az eszembe, ami miatt fejmosás járhatna. Ezzel a megnyugató gondolattal parkoltam le a ház elé, majd nyitottam be az előszobába.

Még be sem léptem amikor már láttam, hogy mutter száguld felém valami sajtcetlivel a kezében. Ahogy odaért arra kért nézzem át mit küldött a napilap, és szerintem mi a kakukktojás a számlán. Nehéz dolgom nem volt, mert abból a két sorból ami rá volt firkálva, egyértelmű volt hogy mindent amit anno az ajándék fogalmáról megtanultam, az hazugság.

Manapság azért is fizetni kell.. Igen. Az ajándék edénykészlet, szépen ki van számlázva.
Feketén fehéren.
Félreértelmezhetetlenül.
Mert ilyet lehet.
Mert ez így van.
Mert ma már semmi sincs ingyen, csak azt hisszük. Azt hiszik az olyanok, akinek még jelent valamit az adott szó, a becsület. ....

Bocs, hogy kicsit hosszúra sikerült.. és ha néhol elírtam.

Üdv. Roland.