Dávid megkérdezte a Nagymezői utcai szórakozóhely egyik biztonsági őrét, hogy miért nem engedik be őket, amíg még ingyenes a bejutás éjfélig, amire előbb hasbatérdelés, második kérdésre paprikaspray volt a válasz:

Gondolom sok olyan levelet kapsz, ami egy szórakozóhely biztonsági őreivel kapcsolatos. Az ami velem és a barátaimmal történt tegnap, talán azért lehet tanulságos, mert most már egyáltalán nem divat a kérdezés, csak az erő (térdel, fúj).

Tegnap (2014. május 14-én) a Peaches and Cream nevű, Nagymező utcai szórakozó helyre akartam bemenni négy barátommal. 23:45-kor érkeztünk a klubhoz, remélve, hogy éjfélig bejutunk - még ingyen. A sor jól is haladt, azonban épp mikor mi következtünk volna, 23:52 körül a biztonsági őr - mivel a fülére mondták - közölte, hogy innen már fizetős lesz. Kérdeztük, hogy ez most komoly-e, hogy 8 perccel éjfél előtt nem fognak beengedni minket? Természetesen nem a beugró összegéről van szó elsősorban, hanem elvekről. Csak kifele jöttek emberek, akik elmentek, így még inkább nem értettük, hogy miért nem akarnak beengedni.

Szóvá is tettem, hogy ez nevetséges és pitiáner húzás, erre megjelent a LEGINTELIGENSEBB és LEGROKONSZENVESEBB biztonsági őr a világon (nagy termetű, 30 év feletti, szemüveges ,,úriember", aki csíkos egyenkabátot viselt), aki megkérdezte tőlem, hogy ,,Biztos én vagyok a főnök!" utalva gondolom arra, hogy én szóvá mertem tenni mindezt. Természetesen válaszoltam neki, ,,Hogy ha én lennék az baj lenne?", erre odajött és BELE TÉRDELT a hasamba és még kicsit lejjebb is, még az a szerencse hogy nem talált el rendesen. Idegesek lettünk, érthető okokból, hiszen nem csináltunk semmi erőszakosat. A rendőrség hívása közben kiálltunk a sorból és odamentünk megkérdezni a KEDVES kolléga urat, hogy ezt miért is csinálta. Mivel háttal állt, megveregettem a vállát, gratulálva a ,,jogos" fellépéséhez, erre ő visszakézből tele fújta a szememet paprika spray-jel (a permet a barátaimat is elérte). GRATULÁLOK, ez egy remek magatartás, ami egyáltalán nem undorító és felháborító!!!

Megvártuk a rendőröket - a spraytől könnyezve és égő arccal -, akik jegyzőkönyvet vettek fel velünk és az őrrel is. A feljelentésen még gondolkodom, hiszen a spray, de főleg a rúgás teljességgel jogszerűtlen és szükségtelen lépés volt - a rendőrök szerint is -, hiszen nem randalíroztunk, csak kérdeztünk. Persze ittunk már előtte, de bőven nem annyit, hogy beszámíthatatlanok, vállalhatatlanok, lettünk volna. Én elhiszem, hogy a biztonsági őröknek nehéz a munkájuk, de talán először kérdezni, érvelni kellene, nem rögtön erőszakoskodni, főleg nem ilyen eszközökkel.

Az őr azonban a rendőröktől és attól, hogy engem és barátaimat nem olyan fából faragtak, hogy egy ilyen atrocitás után elkullogjunk, láthatóan meg volt ijedve. Azt tanácsolnám mindenkinek, hogy ha hasonló történik vele, merjen rendőrt hívni, várja meg azt a negyed órát míg kijönnek, mert talán így vissza lehet kicsit szorítani az biztonsági őrök ilyen fajta megnyilvánulásait.

Az biztos azonban, hogy bár ezelőtt még nem voltam, most be sem jutottam, de nem is fogok a bemenni soha a Peaches and Cream-be, és mindenkit el fogok tanácsolni eme ,,remek" szórakozóhelytől.

Ha netalántán érdemesnek találod kirakni a történetem, kérlek ne jelentesd meg a nevem, a keresztnevemet sem, mert egy ilyen eset után én már bármit elképzelhetőnek tartok.