Évek óta feladata szerencsétlen postai alkalmazottaknak, hogy különböző ajánlatokkal vegzálják az ablakukhoz járuló ügyfeleket. Ezek az ajánlatok természetesen a postán kapható termékek portfóliójáról származnak. Az a módszer azonban, hogy a leveléért érkezőt a sorsjegytől a biztosításig terjedő széles skáláról épp az átadásra kerülő levél feladója alapján célzottan bombázzák, tök új.

Kedves Homár!

Kaptam egy értesítést a Postától, miszerint a bankom küldött egy ajánlott levelet, amelyet át kell vennem a közeli postahivatalban. Ma reggel be is mentem, sorra is kerültem, az ügyintéző hölgy annak rendje és módja szerint hátrament a levélért. Ezután következett az izgalmas rész. 

A levél átadásával egy időben közölte, hogy mi áll a levélben, azaz hogy a Citibank lakossági üzletágának eladása miatt új bankhoz, az Erstéhez kerülök. Közölte ez után, hogy a feltételek a kezdetekben azonosak, de később nyilván rosszabbodnak, ezért ő nekem a Posta banki szolgáltatásait ajánlja jó szívvel, amelyek olcsóbbak és kényelmesebbek. Ezzel pedig kezembe nyomott egy tájékoztatót a postai számlacsomagokról.

Ennyi a történet, de utólag ugrott be több érdekes részlet ezzel kapcsolatban. 

1. Hogy veszi a bátorságot egy postai dolgozó, hogy az ajánlott levelem tartalmáról bármilyen formában is előre tájékoztasson? Mi köze hozzá, egyáltalán honnan tudja, hogy mi áll a levélben? Értem, hogy mostanság tucatszámra kézbesítenek ilyen méretű leveleket a Citibank-ügyfeleknek, de neki nem kell ezt tudnia. 

2. A tájékoztató forgatásakor derült ki, hogy az FHB Bank termékeit értékesíti a Posta, tehát a helyzet a következő: A Citibank és az Erste fizet egy rakás pénzt a Postának azért, hogy ajánlottan kikézbesítse az ügyfeleiknek a személyre szóló tájékoztató anyagot. A Posta tudni véli, hogy mi áll a levélben, erről az ügyfeleket tájékoztatja is. A helyzetet, vagyis a bankváltást és az akörüli bizonytalanságot pedig felhasználja arra, hogy elcsábítsa az ügyfeleket egy harmadik bankhoz, vagyis az őket megbízó harmadik bank népszerűsítésére használja föl. 

Ami ebben a történetben felháborít:
1. Én, mint ügyfél, nem vagyok kíváncsi senkitől arra, hogy mi áll a nekem címzett levélben. Majd én kibontom és elolvasom, ami benne áll.
2. A Citibank ügyfeleként elég baj nekem, hogy több intéznivalóm is és nehézségem is akad a bankváltás kapcsán, aljasságnak tartom, hogy a kiszolgáltatott helyzetemet valaki reklámra használja föl, ráadásul úgy, hogy ezt elkerülni nem tudom, mivel a Postára be kell mennem a levélért (más kérdés, hogy akkor sem adják kézbe, ha otthon van valaki). 
3. Etikátlannak, versenyjogi szempontból aggályosnak tartom, hogy a Posta, miután a Citibank megbízta a levelem feladásával, a kézbesítés idején más bank hirdetményeit osztogatja nekem. 

Összességében adatvédelmi és versenyjogi problémát látok mindebben, mintha a Posta bármit megtehetne. Amúgy is elegem van abból, hogy ha nagy ritkán betévedek egy postára, akkor valami marketing alá vetnek, de ez esetben konkrétan a meglévő és a majdani bankom elleni etikátlan támadást is látok ebben, sőt, a levelem tartalmáról való előzetes tájékoztatót zokon vettem.

Üdvözlettel:

Máté

Lássuk, mennyire oké a kapcsolódó marketing a Postán!

Kedves Máté!

A Postatörvény (2012. évi CLIX. törvény) kifejezetten rendelkezik a személyes adatok védelméről és a posta titokvédelmi kötelezettségéről. E törvény 55. §-a szerint: "A postai szolgáltató az általa kezelt postai küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg."

A törvény ugyanitt szabályozza, hogy a posta zárt postai küldeményt nem bonthat fel, kivéve ha annak burkolata olyan mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében indokolt (és a felbontás nélküli átcsomagolással a tartalom megóvása nem biztosítható); a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében, továbbá a visszakézbesíthetetlen küldemény esetében (további törvényi feltételekkel).

Fontos rendelkezés még, hogy a postai szolgáltató a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot - a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) mással nem közölhet, nem adhat át, a szolgáltatás teljesítéséről másnak tájékoztatást nem adhat.

E kötelezettségek betartása a postai szolgáltató alkalmazottját ugyancsak terhelik. E kötelezettségek megszegése esetén panaszt nyújthatsz be közvetlenül a postai szolgáltatóhoz (az ezzel kapcsolatos panasz benyújtására és kezelésére a fogyasztóvédelmi törvény 17/A-17/C. §§ és a Postatörvény 57. §-a irányadó). Továbbá eljárás kezdeményezhet a személyes adatok kezelésével kapcsolatos esetleges jogsértés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), akár online ügyindítással a (https://www.naih.hu/online-uegyinditas.html)

Leveledben kitérsz arra, hogy a küldeményeket a kézbesítő nem adja át másnak, bár egyébként van otthon valaki. A vonatkozó 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet szabályai szerint a címzett helyett helyettes átvevő is átveheti a küldeményt. A Korm. rendelet 16. §-a szerint: amennyiben a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni. Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és - a helyettes átvevő nyilatkozata szerint - a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető. Helyettes átvevőnek minősül a címzett 14. életévét betöltött, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy. Amennyiben az átadás ennek ellenére nem történik meg, szintén panaszt tehetsz a postánál.

A kapcsolt szolgáltatásokkal és azok esetlegesen tisztességtelen ajánlásával és összehasonlításával összefüggésben a posta piacfelügyeletét ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, valamint a Gazdasági és Versenyhivatalhoz lehet fordulni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, vagy versenykorlátozó megállapodás bejelentése miatt.

A vonatkozó űrlapok és tájékoztatók az alábbi linken érhetőek el:

• http://www.gvh.hu/fogyasztoknak/hogyan_fordulhat_a_gvh_hoz/bejelentesi_urlapok).
• 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról
• 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700155.TV
• 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről