A Homárra sok elképesztően szövevényes sztori érkezik, miközben a hétköznapok tele vannak rém egyszerű, egyértelmű fogyasztóvédelmi kérdésekkel is. GYIK rovatunkban ilyenekre adunk rövid, egyértelmű válaszokat. 

Tisztelt Cím!

Érdeklődni szeretnék, hogy van-e olyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabály, mely rendelkezik arról, hogy egy áru vásárlását követően mennyi időn belül kell azt kiszállítani a vásárló részére. 

Augusztus 10-én egy bútor áruházban vásároltam egy ágyat, melyet a helyszínen kifizettetek velem 140.000 ft-értékben. A mai napon (aug.24.) érdeklődésemre elmondták, hogy fogalmuk sincs, hogy az ágyat mikor tudják kiszállítani, noha 10-én másfél hetes határidőt említettek. Az ügyfélszolgálaton közölték, hogy az ágyat bármikor leszállíthatják, nem köti őket semmiféle határidő, de ha gondolom, álljak el a vásárlástól. 

Valóban csak ez a két lehetőség létezik, vagyis a vásárlástól való elállás és a végtelen várakozás, ami hónapokat is jelenthet? A pénz átvételével, azaz a vételár 100%-ának kifizetését követően a forgalmazót valóban semmilyen felelősség nem terheli?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel,

Poór Gábor

Kedves Gábor és Homár olvasók!

Röviden: Nincs szabály, amely előírná a szállítási határidőt, a törvény ennek megállapítását a felekre bízza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a végtelenségig kell várni a teljesítést. Esetenként vizsgálható, hogy a fogyasztó elállását megalapozta-e a szolgáltató késedelme. Az ebből fakadó viták azonban könnyen elkerülhetőek, ha a megrendelés során rögzítjük a teljesítési határidőt is. Webáruházas vásárlásnál pedig a 14 napos indoklás nélküli elállási jogunkkal élhetünk, ha hiába várjuk a teljesítést. 

Bővebben:
A gyakorlatban rengeteg probléma forrása, hogy a bútor vagy hasonló termék megvásárlásakor nagy összegű előleget vagy foglalót kérnek (akár 50%-ot, vagy nem ritkán a teljes összeget is), de a teljesítési határidőt nem, vagy csak hozzávetőlegesen rögzítik (pl. 4-8 hét).

Ennél is nagyobb probléma, ha egy cég elkezdi intenzíven begyűjteni az előleget nagy számú fogyasztótól, miközben már felszámolás, végelszámolás alatt van, vagy egyéb okból jó eséllyel nem fogja tudni teljesíteni a szerződést (bútorüzletek mellett nyílászárókkal és egyéb építési szolgáltatásokkal foglalkozó cégeknél fordul elő gyakran, de több példát láttunk már erre műszaki cikket értékesítő webáruházak esetében is).

Egy korrekt cég csak indokolt esetben kér 30%-nál magasabb előleget vagy foglalót (e kettő közötti lényeges különbség, hogy a foglalónak megfelelő összeget egészen biztosan elveszíti az a fél, akinek a hibájából végül meghiúsul a szerződés, míg az előleg szimplán visszajár annak, aki adta). 

Javaslatok:

• Minden esetben, amikor egy cégnek nagyobb összegű előleget, vagy foglalót adunk át egy későbbi teljesítés kapcsán, előzetesen nézzük meg az ingyenes ecegjegyzek.hu oldalon, hogy létezik-e a cég, nincs-e felszámolás, végelszámolás, vagy végrehajtás folyamatban! Ez sem garancia mindenre, de rengeteg baj elkerülhető így. Egy teljesen kiürített céggel szemben hiába van igazunk, a pénzünket jó eséllyel sohasem látjuk viszont.
  
  
• Hasonló szerződéseknél mindig egyezzünk meg a teljesítési határidőben, és írásban is rögzítsük azt!

• Késedelem esetén írásban szólítsuk fel a céget és tűzzünk póthatáridőt! Ha ennek ellenére sem történik meg a teljesítés, szintén írásban álljunk el, és követeljük vissza a pénzünket. 
  
  
• Keressünk rá a cégre az interneten is, nem kizárt, hogy rátalálunk egy fórumon a korábban már megkárosított fogyasztók véleményeire.